< איוב 19 >
עד-אנה תוגיון נפשי ותדכאונני במלים | 2 |
Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
זה עשר פעמים תכלימוני לא-תבשו תהכרו-לי | 3 |
Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
ואף-אמנם שגיתי אתי תלין משוגתי | 4 |
De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
אם-אמנם עלי תגדילו ותוכיחו עלי חרפתי | 5 |
Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
דעו-אפו כי-אלוה עותני ומצודו עלי הקיף | 6 |
tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
הן אצעק חמס ולא אענה אשוע ואין משפט | 7 |
Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
ארחי גדר ולא אעבור ועל נתיבותי חשך ישים | 8 |
Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
כבודי מעלי הפשיט ויסר עטרת ראשי | 9 |
Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
יתצני סביב ואלך ויסע כעץ תקותי | 10 |
Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
ויחר עלי אפו ויחשבני לו כצריו | 11 |
Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
יחד יבאו גדודיו--ויסלו עלי דרכם ויחנו סביב לאהלי | 12 |
Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
אחי מעלי הרחיק וידעי אך-זרו ממני | 13 |
Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
חדלו קרובי ומידעי שכחוני | 14 |
Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
גרי ביתי ואמהתי לזר תחשבני נכרי הייתי בעיניהם | 15 |
Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
לעבדי קראתי ולא יענה במו-פי אתחנן-לו | 16 |
Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
רוחי זרה לאשתי וחנתי לבני בטני | 17 |
Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
גם-עוילים מאסו בי אקומה וידברו-בי | 18 |
Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
תעבוני כל-מתי סודי וזה-אהבתי נהפכו-בי | 19 |
Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
בעורי ובבשרי דבקה עצמי ואתמלטה בעור שני | 20 |
Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
חנני חנני אתם רעי כי יד-אלוה נגעה בי | 21 |
Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
למה תרדפני כמו-אל ומבשרי לא תשבעו | 22 |
Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
מי-יתן אפו ויכתבון מלי מי-יתן בספר ויחקו | 23 |
Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
בעט-ברזל ועפרת-- לעד בצור יחצבון | 24 |
vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
ואני ידעתי גאלי חי ואחרון על-עפר יקום | 25 |
De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
ואחר עורי נקפו-זאת ומבשרי אחזה אלוה | 26 |
S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
אשר אני אחזה-לי--ועיני ראו ולא-זר כלו כליתי בחקי | 27 |
A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
כי תאמרו מה-נרדף-לו ושרש דבר נמצא-בי | 28 |
Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
גורו לכם מפני-חרב--כי-חמה עונות חרב למען תדעון שדין (שדון) | 29 |
rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.