< איוב 15 >
ויען אליפז התימני ויאמר | 1 |
Felelt a Témánbeli Elífáz s mondta:
החכם יענה דעת-רוח וימלא קדים בטנו | 2 |
Vajon bölcs felel-e szeles tudással s megtölti-e keleti széllel belsejét –
הוכח בדבר לא-יסכון ומלים לא-יועיל בם | 3 |
bizonyítgatva mitsem érő beszéddel és szavakkal, melyekkel nem használ.
אף-אתה תפר יראה ותגרע שיחה לפני-אל | 4 |
Te az Isten félelmét is megbontod, csökkented az imaszót Isten előtt.
כי יאלף עונך פיך ותבחר לשון ערומים | 5 |
Mert bűnöd tanítja szájadat s a ravaszok nyelvét választod.
ירשיעך פיך ולא-אני ושפתיך יענו-בך | 6 |
Szájad ítél el téged s nem én, s ajkaid vallanak ellened.
הראישון אדם תולד ולפני גבעות חוללת | 7 |
Elsőnek születtél-e az emberek közt a a halmoknál előbb létesültél?
הבסוד אלוה תשמע ותגרע אליך חכמה | 8 |
Isten tanácsában hallottál-e valamit és csentél magadnak bölcsességet?
מה-ידעת ולא נדע תבין ולא-עמנו הוא | 9 |
Mit tudsz te, mit mi nem tudunk, mit értesz, a mi nem volna mi nálunk?
גם-שב גם-ישיש בנו-- כביר מאביך ימים | 10 |
Vén is, aggastyán is van közöttünk, napokra apádnál korosabb.
המעט ממך תנחומות אל ודבר לאט עמך | 11 |
Kevés-e neked Isten vigasztalása s az ige, mely csínján bánt veled?
מה-יקחך לבך ומה-ירזמון עיניך | 12 |
Mit ragad el téged szíved, és mit integetnek szemeid,
כי-תשיב אל-אל רוחך והצאת מפיך מלין | 13 |
hogy Isten ellen fordítod indulatodat és szájadból kibocsátasz szavakat?
מה-אנוש כי-יזכה וכי-יצדק ילוד אשה | 14 |
Mi a halandó, hogy tiszta legyen, s hogy igaz legyen asszony szülöttje?
הן בקדשו לא יאמין ושמים לא-זכו בעיניו | 15 |
Lám, szentjeiben nem hisz, az egek sem tiszták szemeiben;
אף כי-נתעב ונאלח איש-שתה כמים עולה | 16 |
hát még az utálatos és megromlott, az ember, ki mint vizet issza a jogtalanságot.
אחוך שמע-לי וזה-חזיתי ואספרה | 17 |
Hadd oktatlak, hallgass reám, s a mit láttam, hadd beszélem el;
אשר-חכמים יגידו ולא כחדו מאבותם | 18 |
a mit hirdetnek bölcsek, és nem titkolták el őseik részéről –
להם לבדם נתנה הארץ ולא-עבר זר בתוכם | 19 |
nekik egyedül adatott az ország, s idegen nem járt közöttük:
כל-ימי רשע הוא מתחולל ומספר שנים נצפנו לעריץ | 20 |
A gonosznak minden napjaiban kínlódik ő, s az évek száma alatt, melyek fentartvák az erőszakosnak.
קול-פחדים באזניו בשלום שודד יבואנו | 21 |
Rettegések hangja a fülében: békében jön reá pusztító.
לא-יאמין שוב מני-חשך וצפו (וצפוי) הוא אלי-חרב | 22 |
Nem hiszi, hogy visszatér a sötétségből, ki van szemelve a kard számára.
נדד הוא ללחם איה ידע כי-נכון בידו יום-חשך | 23 |
Bolyong ő kenyér után, hol van; tudja, hogy készen áll oldalán a sötétség napja.
יבעתהו צר ומצוקה תתקפהו כמלך עתיד לכידור | 24 |
Ijesztik őt szükség és szorongás, megragadja őt mint csatára kész király.
כי-נטה אל-אל ידו ואל-שדי יתגבר | 25 |
Mert Isten ellen nyújtotta ki kezét a Mindenható ellen hősködik;
ירוץ אליו בצואר בעבי גבי מגניו | 26 |
nyakkal szalad ellene, pajzsainak vastag dudoraival.
כי-כסה פניו בחלבו ויעש פימה עלי-כסל | 27 |
Mert arczát befödte zsírjával s hájat szerzett ágyékára.
וישכון ערים נכחדות--בתים לא-ישבו למו אשר התעתדו לגלים | 28 |
Letelepült megsemmisített városokban, házakban, melyeket nem laknak, melyek rendelve vannak kőhalmoknak.
לא-יעשר ולא-יקום חילו ולא-יטה לארץ מנלם | 29 |
Nem gazdagszik meg, nem áll fönn a vagyona, nem hajlik a földre szerzeménye;
לא-יסור מני-חשך--ינקתו תיבש שלהבת ויסור ברוח פיו | 30 |
nem térhet ki a sötétség elől, csemetéjét láng szárítja el s eltűnik – az ő szája leheletétől.
אל-יאמן בשו נתעה כי-שוא תהיה תמורתו | 31 |
Ne higyjen a semmiségben, a ki megtévedett, mert semmiség lesz, a mit cserébe kap.
בלא-יומו תמלא וכפתו לא רעננה | 32 |
Mielőtt itt volna a napja, beteljesedik, s pálmaága nem zöldellő.
יחמס כגפן בסרו וישלך כזית נצתו | 33 |
Mint szőlőtő elvetéli egresét, s mint olajfa hullatja el virágát.
כי-עדת חנף גלמוד ואש אכלה אהלי-שחד | 34 |
Mert az istentelennek községe meddő, és tűz emészti a megvesztegetés sátrait:
הרה עמל וילד און ובטנם תכין מרמה | 35 |
bajt fogannak és jogtalanságot szülnek, és belsejük csalárdságot készít.