< ישעה 32 >
הן לצדק ימלך מלך ולשרים למשפט ישרו | 1 |
Íme igazság szerint fog király uralkodni és kormányzók fognak jog szerint kormányozni.
והיה איש כמחבא רוח וסתר זרם כפלגי מים בציון כצל סלע כבד בארץ עיפה | 2 |
És mindegyik lesz mint menedék szél elől, mint rejtek zápor ellen, mint vízpatakok a sivatagban, mint nehéz kőszálnak árnyéka bágyadt földön.
ולא תשעינה עיני ראים ואזני שמעים תקשבנה | 3 |
Nem vakulnak meg a látók szemei és a hallók fülei figyelni fognak.
ולבב נמהרים יבין לדעת ולשון עלגים תמהר לדבר צחות | 4 |
Az elhamarkodók szíve értelmes lesz megismerésre és a dadogók nyelve siet tisztán beszélni.
לא יקרא עוד לנבל נדיב ולכילי לא יאמר שוע | 5 |
Nem neveztetik többé az aljas nemesnek és a fösvény nem mondatik előkelőnek.
כי נבל נבלה ידבר ולבו יעשה און--לעשות חנף ולדבר אל יהוה תועה להריק נפש רעב ומשקה צמא יחסיר | 6 |
Mert az aljas aljasságot beszél és szíve jogtalanságot cselekszik, istentelenséget cselekedve és tévedést beszélve az Örökkévaló ellen, üresen hagyva az éhezőnek lelkét és a szomjazónak italát elvonva.
וכלי כליו רעים הוא זמות יעץ לחבל ענוים (עניים) באמרי שקר ובדבר אביון משפט | 7 |
És a fösvénynek fegyverei gonoszak; ő fondorlatokat eszelt ki, hogy megrontsa a szegényeket hazug beszédekkel és mikor a szűkölködő jogosságot beszél.
ונדיב נדיבות יעץ והוא על נדיבות יקום | 8 |
De a nemes dolgokat eszelt ki, és ő nemes dolgoknál megmarad.
נשים שאננות--קמנה שמענה קולי בנות בטחות--האזנה אמרתי | 9 |
Gondtalan asszonyok, fel, halljátok szavamat, bizakodó leányok, figyeljetek beszédemre.
ימים על שנה תרגזנה בטחות כי כלה בציר אסף בלי יבוא | 10 |
Esztendőn fölül napok múlva remegni fogtok ti bizakodók, mert elveszett a szüret, gyümölcsszedés nem lesz.
חרדו שאננות רגזה בטחות פשטה וערה וחגורה על חלצים | 11 |
Reszkessetek ti gondtalanok, remegjetek ti bizakodók, vetkőzzetek, meztelenedjetek, gyászt öltsetek az ágyékra!
על שדים ספדים על שדי חמד על גפן פריה | 12 |
Mellet verdesnek a gyönyörűséges mező miatt, a termékeny szőlő miatt.
על אדמת עמי קוץ שמיר תעלה כי על כל בתי משוש קריה עליזה | 13 |
Népem földjén tövis és tüske nő ki, bizony mind a vígságos házain az ujjongó városnak.
כי ארמון נטש המון עיר עזב עפל ובחן היה בעד מערות עד עולם--משוש פראים מרעה עדרים | 14 |
Mert a kastély pusztán maradt, a zajos város elhagyatott, bástya és őrtorony barlangokká váltak örökre, vadszamarak vígságául, nyájak legelőjéül.
עד יערה עלינו רוח ממרום והיה מדבר לכרמל וכרמל (והכרמל) ליער יחשב | 15 |
Mígnem kiömlik ránk a szellem a magasból és a puszta termőfölddé lesz és a termőföld erdőnek tekintetik.
ושכן במדבר משפט וצדקה בכרמל תשב | 16 |
És lakozik a pusztában jogosság és igazság a termőföldön lakik.
והיה מעשה הצדקה שלום ועבדת הצדקה--השקט ובטח עד עולם | 17 |
És lesz az igazságnak műve béke és az igazság munkája békesség és biztonság mindörökre.
וישב עמי בנוה שלום ובמשכנות מבטחים ובמנוחת שאננות | 18 |
És lakni fog népem a béke hajlékában és biztos lakásokban és gondtalan nyugalomban.
וברד ברדת היער ובשפלה תשפל העיר | 19 |
És jégeső lesz, mikor ledől az erdő és alacsonyra alacsonyul a város.
אשריכם זרעי על כל מים משלחי רגל השור והחמור | 20 |
Boldogok ti; akik magot szórtok minden víz mellett, kik szabadon bocsátjátok az ökör és szamár lábát.