Solomona 30
1 HE mau wahi olelo a Agura ke keiki a Iake. He wanana; na ke kanaka i hoike mai ia Itiela; ia Itiela laua me Ukala.
Águrnak, Jáhé fiának szavai. Beszéd. Úgymond a férfi Itiélnek, Itiélnek és Ukálnak.
2 Owau ka mea hupo loa o na kanaka, Aole o'u wahi noonoo kanaka.
Bizony tudatlanabb vagyok bárkinél, és emberi értelmem nincs nekem;
3 Aole i loaa ia u ka naauao, Aole hoi o'u ike i ka Mea hemolele.
s nem tanultam bölcsességet, és a Szentnek megismerését nem tudom.
4 Owai ka mea i pii ae i ka lani, a i iho mai hoi? Owai ka mea i hooiliili i ka makani ma kona lima? Owai ka mea i hoopaa i na wai ma kona aahu? Owai ka mea i hoonoho i na welelau a pau o ka honua? Owai hoi kona inoa, owai ka inoa o kana keiki? E hoike mai paha oe.
Ki szállt fel az égbe és szállt alá; ki gyűjtött szelet a markába; ki kötött vizet ruhájába; ki állapította meg a föld végeit mind? Mi a neve, és mi fiának neve, hogyha tudod?
5 Pau loa na huaolelo a ke Akua i ka maemae; Oia ka palekaua i ka poe paulele aku ia ia.
Istennek: minden szava salaktalan, pajzsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
6 Mai hui ae oe i kekahi mea me kana mau huaolelo, O ao mai oia ia oe, a e lilo oe i mea wahahee.
Ne tégy hozzá szavaihoz, nehogy rád czáfoljon és hazugnak bizonyulj.
7 Elua mau mea a'u i noi aku ai ia oe, Mai aua oe mamua o ko'u make ana.
Kettőt kértem tőled, ne vond meg tőlem, mielőtt meghalok.
8 O ka lapuwale, a o ka wahahee, E hookaawale ae mai o'u aku nei; Mai haawi mai ia'u i ka ilihune, aole hoi i ka waiwai; E hanai mai ia'u i ka ai ku pono no'u;
Hamisságot és hazug szót távoztass tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nekem, eledelül add nekem kiszabott kenyeremet:
9 O hookuku ai au, a hoole aku hoi, Me ka i ana, Owai la o Iehova? O ilihune hoi au a aihue iho, A hoohiki ino i ka inoa o ko'u Akua.
nehogy jóllakjam és tagadóvá lennék s mondanám, ki az Örökkévaló; s nehogy elszegényedjem és lopnék s megsérteném Istenemnek nevét.
10 Mai hoopii oe i ke kauwa imua o kona haku, O hooino mai oia ia oe, a e lilo oe i lawehala.
Ne vádold be a szolgát uránál, nehogy átkozzon téged és te bűnhődnél.
11 O kekahi hanauna, hoino no i ka makuakane, Aole hoi i hoomaikai i ka makuwahine.
Nemzedék, mely átkozza atyját, és anyját nem áldja;
12 O kekahi hanauna hoi, he maemae ia i ko lakou maka iho, Aole hoi i holoiia ka paumaele.
nemzedék, mely tiszta a maga szemeiben, de szennyétől nem mosatott meg;
13 O kekahi hanauna, hookano loa na maka o lakou! Hookiekie hoi na lihilihi o lakou.
nemzedék – mily büszkék a szemei, és szempillái hogy emelkednek!
14 O kekahi hanauna, he mau pahikaua ko lakou niho, He mau pahi hoi ko lakou mau kui. E ai ana i ka poe ilihune mai ka honua aku, A o ka poe nele hoi iwaena o na kanaka.
Nemzedék, melynek kardok a fogai és kések a zápfogai, hogy megegyék a szegényeket, ki az országból, és a szűkölködőket el az emberek közül.
15 He mau kaikamahine elua ka ka omokoko, E i ana, E ho mai, e ho mai, ea. Akolu no mea piha ole, Eha hoi, aole e olelo mai, Ua ana:
Alúkának két lánya van: adj, adj; hárman vannak, kik nem laknak jól, négyen, kik nem mondják: elég!
16 O ka lua, o ka opu pa; A o ka honua i mauu ole i ka wai; A o ke ahi, aole ana olelo mai, Ua nui. (Sheol h7585)
Alvilág, elzárt anyaméh, a föld, mely nem lakik jól vízzel, és a tűz, mely nem mondja: elég! (Sheol h7585)
17 O ka maka i hoowahawaha i kona makuakane, A hoole hoi aole e malama i kona makuwahine, E kiko iho ka poe koraka o ke awawa ia mea, A e ai iho no ka poe aito opiopio.
Szem, mely kigúnyolja atyját és kicsúfolja az anyja iránt való engedelmességet, azt kivájják a völgynek hollói és megeszik a fiatal sasok.
18 Ekolu mau mea kupanaha loa ia'u, Eha hoi, aole au i ike iho.
Három az, a mi csodálatos nekem, és négy, amit nem tudok:
19 O ka aoao o ka aito ma ka lewa; O ka aoao o ka nahesa maluna o ka pohaku; O ka aoao o ka moku iwaena o ka moana; A o ka aoao o ke kanaka me ka wahine puupaa.
a sasnak útja az égen, kígyónak útja a, sziklán, hajónak útja a tenger szívében és férfi útja a fiatal nőnél.
20 Peneia ka aoao o ka wahine hookamakama, Ai iho la oia a holoi i kona nuku, A olelo ae, Aole au i hana hewa.
Ilyen az útja az asszonynak, ki házasságot tör: evett, megtörölte száját és mondja: nem cselekedtem jogtalanságot.
21 Ekolu mau mea e haunaele ai ka honua, Eha hoi e hiki ole ai ke hoomanawanui:
Három alatt reszket a föld s négy alatt – nem bírja elviselni:
22 O ke kauwa ke lilo i alii; O ka mea lapuwale ke maona i ka ai;
szolga alatt, midőn király lesz, s aljas alatt, midőn jóllakik kenyérrel;
23 O ka wahine huhu wale ke mareia oia; A o ke kauwawahine he hooilina o kona hakuwahine.
gyűlölt nő alatt, midőn férjhez megy és szolgáló alatt, midőn örököse lesz űrnőjének.
24 Eha mau mea liilii loa ma ka honua nei, A ua akamai loa no nae:
Négyen vannak a földnek kicsinyei és azok bölcsességes bölcsek:
25 O ka poe anonanona, he poe ikaika ole lakou, Hoomakaukau no nae i ke kau i ka lakou ai;
a hangyák nem erős nép és elkészítették nyáron a kenyerüket;
26 O ka poe rabita, he poe nawaliwali lakou, Ma na pohaku hoi i hana'i i ko lakou mau hale;
a hegyi nyulak nem hatalmas nép és a sziklába rakták házukat;
27 O ka poe uhini, aole o lakou alii, Hele papa no hoi lakou.
királya nincs a sáskának és kivonult rendezetten mindnyája;
28 O ka moo, lalau no oia me kona mau lima, Aia no ia ma na hale hanohano o ke alii.
a gyíkot kézzel foghatod, és ott van a királyi palotában.
29 Ekolu mau mea, i maikai ka hele ana, Eha hoi i maikai ke hele ae.
Hárman vannak a szép léptűek és négyen a szép járásúak:
30 O ka liona ka mea ikaika loa o na holoholona, Aole hoi oia e huli ae mai ke alo aku o lakou a pau;
az oroszlán hős az állatok közt s nem tér ki senki elől;
31 O ka ilio hahai, a o ke kao kane hoi, A o ke alii, hiki ole ke ku e ia ia.
a fürge derekú vagy a kecskebak, és a király, kivel szemben nincs megállhatás.
32 Ina he lapuwale oe i kou hookiekie ana, Ina paha he manao ino kou, e kau ana ka lima ma ka waha.
Ha elvetemültél emelkedésedben és ha gazul viselkedtél: kezet szájra!
33 Ma ka hooluliluli ana i ka waiu e puka mai ai ka bata, Ma ka uwi ana i ka ihu e kahe mai ai ke koko; A ma ka hooioi ana i ka huhu e puka mai ai hoi ka hakaka.
Mert tejnek szorítása kihoz vajat és orrnak szorítása kihoz vért, és harag szorítása kihoz viszályt.
