Nehemia 6
1 A LOHE iho la o Sanebalata, a A me Tobia, a me Gesema no Arabia, a me ke koena o ko makou poe enemi, ua uhau iho la au i ka pa, aole hoi i koe kauwahi ona i wawahiia'i, (aole nae au i kukulu iluna ia manawa i na pani ma na puka; )
És lőn, hogy mikor meghallá Szanballat, Tóbiás, az Arábiabeli Gesem és a mi többi ellenségeink, hogy megépítettem a kőfalat, s hogy nem maradt azon semmi romlás, jóllehet még az ideig ajtókat nem állíttattam a kapukra:
2 Alaila, hoouna mai la o Sanebalata a me Gesema io'u nei, i mai la, Ea, e halawai pu kakou ma na kulanakauhale o ka papu o Ono. Aka, manao iho la laua e hana ino mai ia'u.
Külde Szanballat és Gesem hozzám ilyen izenettel: Jer és találkozzunk a faluk egyikében, az Onó-völgyében; holott ők gonoszt gondoltak ellenem.
3 A hoouna aku la au io lakou la i mau elele, e olelo aku, He hana nui ka'u e hana nei aole e hiki ia'u ke iho aku: no ke aha la e oki ai ka hana, i ko'u waiho ana ia, a iho aku io oukou la?
Küldék azért követeket hozzájok ilyen izenettel: Nagy dolgot cselekszem én, azért nem mehetek alá; megszünnék e munka, ha attól eltávozván, hozzátok mennék.
4 Eha ka lakou hoouna ana mai ia'u e like me keia olelo ana; a pane aku la no hoi au ia lakou e like no me keia olelo ana.
És küldének hozzám ilyen módon négy ízben, és én ilyen módon felelék nékik.
5 Alaila hoouna mai la o Sanehalata ia'u i kana kauwa me ka palapala i hoholaia ma kona lima, e like no me kela hana ana, a o ka lima hoi ia;
Küldé továbbá hozzám Szanballat ilyen módon ötödször az ő legényét, a kinek kezében egy felnyitott levél vala,
6 A maloko olaila ua palapalaia, Ua lohoia e na lahuikanaka, a na Gasemu no i olelo ae, E ohumu ana oe a me ka Iuda e kipi: no ia mea kou uhau ana i ka pa, i lilo oe i alii no lakou e like me keia mau olelo.
Melyben ez vala írva: A szomszéd népek közt ez a hír és Gasmu is mondja, hogy te és a zsidók pártot akartok ütni, annakokáért építed te a kőfalat; és hogy te leszel az ő királyok, e beszédek szerint.
7 A ua hoonoho hoi oe i poe kaula e hai aku ma Ierusalema nou, me ka i ana'ku, He alii ma Iuda: eia hoi, e lohe auanei ke alii e like me keia mau olelo. Nolaila, ea, e kukakuka pu kakou.
Sőt még prófétákat is rendelél, a kik hirdetnék te felőled Jeruzsálemben, ezt mondván: Király van Júdában! És most e dolgoknak híre a királyhoz is elérkezik, annakokáért jer és tanácskozzunk együtt!
8 Alaila, hoouna aku la au io na la, i aku la, Aole i hanaia e like me keia mau mea au i olelo mai ai, aka, mai loko mai o kou naau iho kou kuhi ana ia mau mea.
Én pedig küldék ő hozzá ilyen izenettel: Nem történt semmi olyan, a minőt te mondasz, hanem csak magadtól gondoltad mindazt a te szívedben.
9 No ka mea, hoomakau mai lakou a pau ia makou, i ae la, E kuuia'ku ko lakou mau lima mai ka hana aku, i paa ole ia. Aka, ano, e hooikaika mai oe i ko'u mau lima.
Mert mindezek el akarnak vala minket rettenteni, ezt mondván: Leveszik kezöket a munkáról és az félben marad! Azért hát, oh Uram! erősítsd meg az én kezeimet.
10 Alaila komo aku la au iloko o ka hale o Semaia ke keiki a Delaia ke keiki a Mehetaheela, ka mea i pani paa ia maloko; a i mai la, E hoakoakoa pu kakou ma ka hale o ke Akua, iwaena konu o ka luakini, a e pani kakou i na puka o ka luakini: no ka mea, e hiki mai auanei lakou o pepehi ia oe; i ka po no e hiki mai ai lakou e pepehi ia oe.
És én elmentem Semájának, a Delája fiának házába, a ki Mehétabeél fia vala, és őt bezárkózva találtam, és monda: Menjünk az Isten házába, a templom belsejébe és zárjuk be a templomnak ajtait, mert eljőnek, hogy megöljenek téged, és pedig éjjel jőnek el, hogy megöljenek.
11 A i aku la au, E hoohee wale anei ke kanaka me au nei? Owai hoi ka mea e like me au nei e komo iloko o ka luakini i ola ia? Aole au e komo.
Én pedig mondék: Avagy ily férfiúnak, mint én vagyok, illik-é futni? Hát ilyen lévén mint én, beléphet-é valaki a templomba, élvén? Nem megyek!
12 A ike iho la au, aia hoi, aole i hoouna mai ke Akua ia ia; aka, ua hai ku e mai la oia ia olelo ia'u: no ka mea, ua hoolimalima o Tobia laua o Sanebalata ia ia.
És megismerém, hogy nem az Isten küldötte őt, hanem azt a prófécziát azért mondá nékem, mert Tóbiás és Szanballat felbérelték őt.
13 A no ia mea oia i hoolimalimaia'i, i makau ai au, a hana pela, a hewa, i loaa ia lakou ka olelo hoino, e hoino mai ai ia'u.
Azért vala pedig felbérelve, hogy én megrettenjek és akképen cselekedvén, vétkezzem, hogy így rossz híremet költhessék és rágalmazhassanak.
14 E hoomanao oe, e ko'u Akua, ia Tobia a me Sanebalata e like me keia mau hana ana a laua, a ia Noadia hoi, ke kaula wahine, a me na kaula e ae i manao e hoomakau mai ia'u.
Emlékezzél meg én Istenem Tóbiásról és Szanballatról ezen cselekedeteik szerint, és a jövendőmondó Noádja asszonyról és a többi jövendőmondókról is, a kik rémítgetének engem.
15 A ua paa ka pa i ka la iwakaluakumamalima o Elula, i na la he kanalimakumamalua.
Elvégezteték pedig a kőfal Elul hónap huszonötödik napján, ötvenkét nap alatt.
16 A lohe ko makou poe enemi a pau, a ike hoi na lahuikanaka a pau a puni makou, kulou loa iho la ko lakou maka ilalo; no ka mea, ike lakou, ua hanaia keia hana e ko makou Akua.
És lőn, hogy midőn meghallák minden mi ellenségeink, megfélemlének minden pogányok, a kik körültünk valának, és igen összeestek a saját szemeikben, és megismerék, hogy a mi Istenünktől vitetett végbe e munka.
17 Eia hoi, ia mau la, hoomahuahua iho la ka poe kaukaualii o Iuda i na palapala a lakou i hoouka aku ai io Tobia la, a hiki mai la hoi ka Tobia io lakou la.
E napokban is sok levelet küldének némely zsidó előljárók Tóbiásnak, és viszont Tóbiástól sok jöve hozzájok.
18 No ka mea, he nui ka poe ma Iuda i hoohikiia nona, no ka mea, he hunonakane no ia no Sekania ke keiki a Ara; a ua lawe hoi o Iohanana kana keiki i ke kaikamahine a Mesulama ke keiki a Berekia.
Mert sokan Júdában ő hozzá esküdtek, mivelhogy ő veje vala Sekániának, az Arah fiának, és Jóhanán, az ő fia, Mesullámnak, a Berékia fiának leányát vette volt el.
19 Eia hoi, olelo mai la lakou imua o'u ma na mea maikai ona, a hai aku la hoi lakou i ka'u mau mea ia ia. A hoouna mai o Tobia i na palapala e hoomakau mai ia'u.
Sőt még jó szándékait is emlegetik vala előttem, és az én beszédeimet megvivék néki. Leveleket pedig Tóbiás folyton küldött, hogy engem elrettentene.
