Isaia 34
1 E HOOKOKOKE mai, e ko na aina, i lohe oukou, E hoolohe mai hoi, e na lahuikanaka, E haliu mai hoi ko ka honua, A me kolaila mea a pau e piha ai, O ke ao nei, a me kona mea ulu a pau.
Közeledjetek népek, hogy halljatok, és ti nemzetek figyeljetek, hallja a föld és teljessége a világ és mind a sarjadékai.
2 No ka mea, maluna o na lahuikanaka a pau ka inaina o Iehova, A o kona ukiuki hoi maluna o ko lakou lehulehu a pau; Ua molia oia ia lakou, Ua haawi oia ia lakou i ka make.
Mert haragja van az Örökkévalónak mind a népek ellen és föllobbanása mind a seregük ellen; átokká tette, odaadta a mészárlásnak.
3 E kiolaia'ku no ko lakou poe i houia, A e pii aku no ka pilau o ko lakou kupapau, A e hooheheeia na kuahiwi i ko lakou koko.
Elesettjeik pedig eldobatnak és dögeiknek fölszáll a bűze; és szétfolynak a hegyek vérüktől.
4 E hookii loa aku no na mea a pau o ka lani, A e owili pu ia na lani me he pepa la; E haule no kolaila mau mea a pau ilalo, E like me ka haule ana o ka lau o ke kumuwaina, E like hoi me ka haule ana o ka hua mimino o ka laau fiku.
Elkorhad az égnek egész serege, összetekerődznek mint a könyv az egek és egész seregük elhervad, amint hervad a levél a szőlőtőről, mint hervadt lomb a fügefáról.
5 No ka mea, ua inu no ka'u pahikaua ma ka lani a ona; Aia hoi, e iho ana ia maluna o Edoma, Maluna hoi o ka lahuikanaka a'u i hoolilo ai no ka hoopaiia.
Mert megittasult az égben kardom, íme leszáll Edómra és átkom népére, ítéletre.
6 Ua ana ka pahikaua o Iehova i ke koko, Ua hapalaia i ke kaikea, I ke koko hoi o na keikihipa momona, a me na kaokane, I ke kaikea hoi ma na puupaa o na hipakane, No ka mea, he mohai ko Iehova ma Bozera, A he luku nui hoi ma ka aina o Edoma.
Az Örökkévaló kardja tele van vérrel, zsírossá lett zsiradéktól, a bárányok és bakok vérétől, a kosok veséinek zsiradékától; mert áldozása van az Örökkévalónak Boczrában és nagy mészárlása Edóm országában.
7 E haule pu na reema me lakou, A me na bipikane, a me na mea ikaika; A e ona no ko lakou aina i ke koko, A momona no hoi ko lakou lepo i ke kaikea.
És reémek dőlnek le velük meg tulkok bikákkal, és megittasul országuk a vértől és poruk zsírossá lesz a zsiradéktól.
8 No ka mea, o ka la no ia o ko Iehova koopai ana, O ka makahiki hoi o ka hoouku ana no na hakaka o Ziona.
Mert bosszú napja van az Örökkévalónak, a fizetés éve Czión pörének.
9 E lilo no kolaila muliwai i kepau, A o kolaila lepo hoi i luaipele; A e lilo no kolaila aina i kepau e a ana.
Átváltoznak patakjai szurokká és pora kénné és lesz a földje égő szurokká.
10 Aole ia e hoopioia i ka po, aole i ko ao; A e punohu mau loa aku no kona uwahi; E waiho kaha wale ia no ia, mai keia hanauna, a ia hanaua aku, Aohe mea e hele mawaena olaila a hiki i ka manawa pau ole.
Éjjel és nappal nem fog kialudni, örökké száll fel a füstje, nemzedékről nemzedékre pusztulva marad, örökön örökké nincs ki átmenne rajta.
11 E komo no malaila ka pelikana, a me ke kipoda; A malaila no hoi e noho ai ka pueo, a me ke koraka; A e hoomoe oia maluna ona i kaula o ka neoneo; A me na pohaku o ka olohelohe.
Birtokba veszik pelikán és sün, bagoly és holló lakoznak benne kifeszíti rá a pusztaság zsinórját és az üresség súlyköveit.
12 Aole e hea hou ia na'lii malaila no ko aupuni, A e lilo no kona poe luna a pau i mea ole.
Nemesei nincsenek ott, hogy királyságot kiáltanának ki: és mind a nagyjai semmivé lesznek.
13 E ulu no ke kakalaioa maloko o kona mau halealii; O ka nahelemaneo, a me ka laau ooi ma kona mau pakaua, A e lilo no ia i wahi no na ilio hihiu, I wahi noho hoi no na iana.
És kinő kastélyaiból tövis, csalán és bogáncs az erősségeiben; és sakálok lakává lesz, struccmadarak tanyájává.
14 E halawai no na ilio hihiu o ka waonahele me na iliohae, A malaila no o hea aku ai ke kao hihiu i kona hoa, A malaila no hoi e noho ai ka lapu o ka po, A e loaa hoi kahi hoomaha nona.
És találkoznak pusztai állatok vad ebekkel, szőrösbak társára kiált; bizony ott megpihen Lilit, és talál magának nyugvó helyet.
15 Malaila no e hana'i ka moolele i kona punana, A hanau, a hoomoe, a hoopunana malalo o kona malu; Malaila no hoi e akoakoa ai na vuletura, O kela mea keia mea, me kona hoa.
Ott fészkelt a nyílkígyó, tojt és költött és melengetett az ő árnyékában, bizony ott gyülekeztek a kányák egyik a másikával.
16 E imi oukou ma ka palapala a Iehova, a e heluhelu no hoi; Aole e haule kekahi o keia mau mea, Aole e nele kekahi i kona hoa; No ka mea, ua olelo no ko'u waha, A na kona Uhane no lakou i hoiliili.
Kutassátok az Örökkévaló könyvéből és olvassátok, egy sem hiányzik azokból, egyik sincs másik nélkül, mert a szájam, az rendelte és a lehelete, az gyűjtötte egybe.
17 Ua hailona oia no lakou, A ua puunaue aku oia ia wahi ma ke kaula no lakou; E lilo loa aku no ia aina no lakou, E noho no lakou malaila, ia hanauna aku, a ia hanauna aku.
És ő vetett nekik sorsot és keze osztotta el nekik zsinórral; örökre veszik birtokba, nemzedékről nemzedékre lakoznak benne.
