Kinohi 48
1 A MAHOPE iho o keia mau mea, hai aku la kekahi ia Iosepa, Ua mai kou makuakane. Lawe ae la ia i kana mau keikikane, ia Manase laua o Eperaima.
És lőn ezek után, megmondák Józsefnek: Ímé a te atyád beteg; és elvivé magával az ő két fiát Manassét és Efraimot.
2 A hai ae la kekahi ia Iakoba, i ae la, Eia ae kau keiki o Iosepa, ke hele mai la iou nei. Hooikaika ae la o Iseraela, a noho iho la ma kahi moe.
És tudtára adák Jákóbnak, mondván: Ímé a te fiad József hozzád jő; és összeszedé erejét Izráel, s felüle az ágyon.
3 Olelo aku la o Iakoba ia Iosepa, Ikea mai la ke Akua mana ia'u ma Luza, ma ka aina o Kanaana, a hoomaikai mai la ia ia'u.
És monda Jákób Józsefnek: A mindenható Isten megjelenék nékem Lúzban, a Kanaán földén, és megálda engem.
4 I mai la, E hoomahuahua aku au ia oe; a e hoonui aku ia oe, a e hoolilo ia oe i lahuikanaka nui loa, a e haawi aku i keia aina, no kau poe mamo mahope ou, i hooilina mau loa.
És monda nékem: Ímé én megszaporítlak és megsokasítlak és népek sokaságává teszlek téged, s ezt a földet te utánnad a te magodnak adom örök birtokul.
5 A o na keiki au elua, i hanauia mai nau ma ka aiua i Aigupita nei, i ka wa mamua aku o ko'u hele ana mai ia oe i Aigupita nei, na'u no laua. O Eperaima a o Manase, e like me Reubena a me Simeona, pela no laua na'u.
Most tehát a te két fiad, a kik néked Égyiptom földén annakelőtte születtek, hogy én hozzád jöttem vala Égyiptomba, az enyéim; Efraim és Manasse, akár csak Rúben és Simeon, az enyéim lesznek.
6 A o kau mau keiki i hanauia mai nau, mahope mai o laua e kapaia lakou ma ka inoa o ko lakou mau kaikuaana ma ko lakou noho ana.
Ama szülötteid pedig, kiket ő utánok nemzettél, tiéid lésznek, és az ő bátyjaik nevéről neveztessenek az ő örökségökben.
7 I ko'u hele ana mai, mai Padana mai, make ae la o Rahela ma ko'u aoao, ma ka aina o Kanaana, ma ke ala, kokoke e hiki aku i Eperata, a kanu iho la au ia ia malaila ma ke ala ma Eperata, oia hoi o Betelehema.
Mert mikor Mésopotámiából jövék, meghala mellettem Rákhel Kanaán földén az úton, mikor még egy dűlőföldre valék Efratától, és eltemetém őt ott az Efratába (azaz Bethlehembe) vezető úton.
8 A ike aku la o Iseraela i na keiki a Iosepa, ninau aku la ia, Owai laua nei?
És meglátá Izráel a József fiait és monda: Kicsodák ezek?
9 I mai la o Iosepa i kona makuakane, O laua nei na keiki a'u, a ke Akua i haawi mai ai na'u ma keia wahi. I mai la kela, E hoonoho oe ia laua imua o'u, a e hoomaikai aku au ia laua.
József pedig monda az ő atyjának: Az én fiaim, kiket Isten itt adott nékem. És monda: Hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg.
10 Kaumaha no na maka o Iseraela, no ka elemakule, aole hiki ia ia ke nana; a hoonoho mai kela ia laua imua ona, a honi aku la oia ia laua, a puliki iho la.
Mert Izráelnek szemei meghomályosodának a vénség miatt, és nem láthat vala. Közel vivé tehát őket hozzá, ő pedig megcsókolgatá és megölelgeté őket.
11 I ae la o Iseraela ia Iosepa, Aole au i manao e ike aku i kou maka, aia hoi, ua hoike mai ke Akua ia'u i kau mau keiki.
És monda Izráel Józsefnek: Nem gondoltam, hogy orczádat megláthassam, és íme az Isten megengedte látnom magodat is.
12 A lawe mai la o Iosepa ia laua mawaena mai o kona mau kuli, a kulou iho la ia me ka maka ilalo i ka honua.
Akkor kivevé József azokat az ő atyjának térdei közül, és leborula arczczal a földre.
13 Lawe iho la o Iosepa ia laua a elua, ia Eperaima i kona lima akau, ma ka lima hema o Iseraela, a ia Manase, i kona lima hema ma ka lima akau o Iseraela, a hoonoho iho la ia laua imua ona.
És fogá József mindkettejöket, Efraimot jobbkezével Izráel balkeze felől; Manassét pedig balkezével Izráelnek jobbkeze felől és közel vivé őket hozzá.
14 Hohola aku la o Iseraela i kona lima akau, a kau iho la ma ke poo o Eperaima, oia hoi ke kaikaina, a i kona lima hema hoi, ma ke poo o Manase: kau akamai no ia i kona lima; no ka mea, o Manase ka hanau mua.
Izráel pedig kinyujtá az ő jobbkezét és rátevé Efraim fejére, pedig ő a kisebbik vala, az ő balkezét pedig Manasse fejére. Tudva tevé így kezeit, mert az elsőszülött Manasse vala.
15 Hoomaikai mai la oia ia Iosepa, i mai la, Na ke Akua, ka mea a ko'u mau makua o Aberahama a me Isaaka i hele ae imua ona, na ke Akua nana wau i malama mai, mai ko'u wa uuku a hiki loa mai i neia la;
És megáldá Józsefet s monda: Az Isten, a kinek előtte jártak az én atyáim Ábrahám és Izsák; az Isten a ki gondomat viselte, a mióta vagyok, mind e napig:
16 Na ka Anela i hoopakele mai ia'u mai loko mai o ka hewa a pau, e hoomaikai ia mau keiki, a e heaia ko'u inoa maluna o laua, a me ka inoa o ko'u makua o Aberahama, a me Isaaka, a e laha loa laua i poe nui iwaena o ka honua.
Amaz Angyal, ki megszabadított engem minden gonosztól, áldja meg e gyermekeket, és viseljék az én nevemet és az én atyáimnak Ábrahámnak és Izsáknak nevét, és mint a halak szaporodjanak e földön.
17 A ike aku la o Iosepa, ua kau aku kona makuakane i kona lima akau ma ke poo o Eperaima, ua hewa ia i kona maka; hapai ae la ia i ka lima o kona makuakane e hoihoi ae, mai ke poe ae o Eperaima a i ke poo o Manase.
Látván pedig József, hogy az ő atyja jobbkezét Efraim fejére tevé, nem tetszék néki, és megfogá atyja kezét, hogy Efraim fejéről Manasse fejére tegye át.
18 I aku la o Iosepa i kona makuakane, Aole pela, e ko'u makuakane, o ke kaikuaana keia, e kau oe i kou lima akau maluna o kona poe.
És monda József az ő atyjának: Nem úgy atyám; mert ez az elsőszülött, ennek fejére tedd jobb kezedet.
19 Hoole mai la kona makuakane, i mai la, Ua ike au, e kuu keiki, ua ike au, e lilo no hoi ia i lahuikanaka a e nui no ia, aka, o kona kaikaina, e kela aku kona nui mamua o keia, a e lilo ana ia i lahuikanaka nui loa.
Nem akará pedig az atyja és monda: Tudom fiam, tudom, ő is néppé lesz, ő is megnevekedik; de az ő öccse nálánál inkább megnevekedik, és az ő magja népek sokaságává lesz.
20 Hoomaikai aku la oia ia laua ia la, i aku la, iloko ou e hoomaikai aku ka Iseraela, me ka i ana aku, E hoohalike mai ke Akua ia oe me Eperaima a me Manase. Hoonoho no oia ia Eperaima mamua o Manase.
És megáldá őket azon a napon, mondván: Ha áld, téged említsen Izráel, mondván: Az Isten téged olyanná tégyen mint Efraimot s Manassét. És Efraimot eleibe tevé Manassénak.
21 I mai la o Iseraela ia Iosepa, Eia hoi, na kokoke au e make, a e noho ana no ke Akua me oukou, a e hoihoi aku no ia ia oukou i ka aina o ko oukou poe makua.
És mondá Izráel Józsefnek: Ímé én meghalok, de az Isten veletek lesz és vissza visz titeket a ti atyáitok földére.
22 Ua haawi hoi au in oe i kekahi puu waiwai maluna o kou poe hanauna, i ka mea a'u i loaa ai ma ka lima o ka Amora, me kuu pahikaua a me kuu kakaka.
Én pedig adok néked egy osztályrészt a te atyádfiainak része felett, melyet az Emoreustól vettem fegyveremmel és kézívemmel.
