Kinohi 34
1 HELE aku la o Dina o ke kaikamahine a Lea i hanau ai na Iakoba, e ike i na kaikamahine o ia aina.
És kiment Dina, Léa leánya, a kit szült Jákóbnak, hogy megnézze az ország leányait.
2 A ike mai la o Sekema o ke keiki a Hamora no ka Hivi ke alii o ua aina la ia ia, lalau aku la kela ia ia, moe iho la me ia, a hoohaumia ia ia.
És meglátta őt Sekhem, a chivvita, Chamór fia, az ország fejedelme, vette őt, hált vele és meggyalázta.
3 Hoopili mai la kona naau ia Dina i ke kaikamahine a Iakoba; aloha mai la ia i ua kaikamahine la, a olelo oluolu mai la i ua kaikamahine la.
És ragaszkodott a lelke Dinához, Jákób leányához, s megszerette a leányt és a leánynak szívére beszélt.
4 Olelo aku la o Sekema i kona makuakane ia Hamora, E kii aku oe i ua kaikamahine la, i wahine na'u.
És szólt Sekhem Chamórhoz, az atyjához, mondván: Vedd el nekem e leányt feleségül.
5 Lohe ae la o Iakoba ua hoohaumia oia i kana kaikamahine ia Dina: aia no kana mau keikikane ma ke kula me kona poe holoholona; a noho olelo ole la o Iakoba, a hoi mai la lakou.
Jákób pedig meghallotta, hogy megfertőztették Dinát, a leányát, de fiai az ő jószágával a mezőn voltak, és hallgatott Jákób, míg megjöttek.
6 Hele aku la o Hamora, ka makuakane o Sekema iwaho io Iakoba la e kamailio me ia.
És kiment Chamór, Sekhem atyja Jákóbhoz, hogy beszéljen vele.
7 A lohe ae la na keiki a Iakoba, hoi mai la lakou mai ke kela mai: ehaeha loa ka naau o ua poe kanaka la, a huhu loa iho la lakou, no ka mea, ua hana mai ia i ka mea kolohe i ka Iseraela, i ka moe ana me ke kaikamahine a Iakoba; ka mea pono ole ke hanaia pela.
Jákób fiai pedig jöttek a mezőről; midőn meghallották, bosszankodtak a férfiak és haragjukra volt nagyon, hogy aljasságot tettek Izraélben, hálván Jákób leányával, és így nem szabad tenni.
8 Kamailio mai la o Hamora me lakou, i mai la, Ua pili ka naau o kuu keikikane i ka oukou kaikamahine: ke noi aku nei au ia oukou, e haawi mai ia ia i wahine nana.
És beszélt velük Chamór, mondván: Sekhem fiam lelke csüng leánytokon, adjátok, kérlek, őt neki feleségül.
9 E mare mai oukou me makou; e haawi mai i na kaikamahine a oukou na makou, a e lawe hoi i na kaikamahine a makou na oukou.
Házasodjatok össze velünk: leányaitokat adjátok nekünk és leányainkat vegyétek el magatoknak;
10 E noho pu oukou me makou: imua hoi o ko oukou alo ka aina: e noho oukou, a e kuai hoi iloko, a e hoolilo i ka aina no oukou.
és velünk lakjatok: az ország legyen előttetek, lakjátok és járjátok be és foglaljatok birtokot benne.
11 Olelo mai la hoi o Sekema i ko Dina makuakane a me kona mau kaikunane, E lokomaikai mai oukou ia'u, a e haawi aku hoi au i ka oukou mea e olelo mai ai ia'u.
És szólt Sekhem az atyjához és fivéreihez: Csak találjak kegyet szemeitekben, és a mit mondtok nekem, azt megadom.
12 E hoonui loa oukou i ka'u mea e uku aku ai, a me ka makana, a e haawi aku no au e like me ka oukou e olelo mai ai: aka, e haawi mai i ke kaikamahine i wahine na'u.
Vessetek ki reám igen sok jegybért meg ajándékot és én megadom, a mint mondjátok nekem; de adjátok nekem a leányt feleségül.
13 Olelo hoopunipuni aku la na keikikane a Iakoba ia Sekema, a ia Hamora i kona makuakane, olelo lakou pela, no ka mea, ua hoohaumia oia ia Dina i ko lakou kaikuwahine.
És feleltek Jákób fiai Sekhemnek és Chamórnak, az atyjának csellel és szóltak – mivelhogy megfertőztette Dinát, a nővérüket –
14 Olelo aku la lakou ia laua, Aole e pono ia makou ke hana ia mea, ke haawi aku i ko makou kaikuwahine na ka mea i okipoepoe ole ia; no ka mea, he mea hoino ia no makou.
és mondták nekik: Nem tehetjük ezt a dolgot, hogy odaadjuk nővérünket egy férfiúnak, kinek előbőre van, mert szégyen az nekünk.
15 Penei wale no ka makou e ae aku ai ia olua, a i like auanei oukou me makou, i okipoepoeia na kane o oukou a pau;
Csak akképpen egyezünk meg veletek, ha olyanok lesztek, mint mi, körülmetélkedvén köztetek minden férfi;
16 Alaila makou e haawi aku ai i ka makou kaikamahine na oukou, a e lawe hoi i na kaikamahine a oukou na makou; a e noho pu me oukou, a lilo kakou i hookahi poe kanaka.
akkor odaadjuk leányainkat nektek, leányaitokat pedig elvesszük magunknak, veletek lakunk és leszünk egy néppé.
17 Aka, ke hoolohe ole oukou i ka makou, e okipoepoeia'i; alaila e lawe aku makou i ka makou kaikamahine, a e hele.
De ha nem hallgattok reánk, hogy körülmetélkedjetek, akkor vesszük leányunkat és megyünk.
18 A he oluolu ka lakou olelo ia Hamora, a me Sekema ke keiki a Hamora.
És jónak tetszettek szavaik Chamór szemeiben és Sekhem, Chamór fiának szemeiben.
19 Aole i hoopanee aku na kanaka opiopio la i ka hana ana ia mea; no ka mea, he makemake kona i ke kaikamahine a Iakoba: a ua oi aku kona maikai imua o ko ka hale a pau o kona makuakane.
És nem késett az ifjú megtenni a dolgot, mert megkedvelte Jákób leányát; ő pedig tiszteltebb volt atyja egész házánál.
20 Hele aku la o Hamora, laua o Sekema o kana keiki ma ka ipuka o ko laua kulanakauhale, a kamailio pu iho la me na kanaka o ko laua kulanakauhale, i kai ana aku,
És jöttek Chamór és Sekhem a fia, városuk kapujába és szóltak városuk embereihez, mondván:
21 Ea, ke noho malie nei keia poe kanaka me kakou; nolaila, e hoonoho kakou ia lakou ma ka aina, e piele lakou iloko; no ka mea, o ka aina, aia hoi, ua akea ia no lakou; e lawe kakou i na kaikamahine a lakou i wahine na kakou, a e haawi aku hoi kakou i na kaikamahine a kakou na lakou.
Ezek az emberek békések velünk, lakjanak hát az országban és járják azt be, és az ország íme tág határú előttük; leányaikat vegyük el magunknak feleségül, leányainkat pedig adjuk nekik.
22 Penei wale no e ae mai ai ua poe kanaka la e noho me kakou, hookahi poe, i okipoepoeia na kane a pau o kakou, e like me lakou i okipoepoeia'i.
Csak akképpen egyeznek meg velünk ez emberek, hogy velünk lakjanak, hogy egy néppé legyünk, ha körülmetélkedik közöttünk minden férfi, a mint ők körülmetéltek.
23 Aole anei e lilo na kakou ko lakou poe holoholona iki, ka lakou waiwai, a me na holoholona nui a pau a lakou? E ae wale aku no kakou ia lakou, a e noho pu auanei lakou me kakou.
Jószáguk, birtokuk s minden barmuk, nemde a mienk? Csak egyezzünk meg velük, hogy velünk lakjanak.
24 Hoolohe aku la lakou ia Hamora a i kana keiki ia Sekema, o ka poe a pau i puka iwaho ma ka ipuka o kona kulanakauhale: a ua okipoepoeia na kane a pau, ka poe a pau i puka iwaho ma ka ipuka o kona kulanakauhale.
És hallgattak Chamórra és Sekhemre, a fiára mind, a kik kimentek városának kapujába és körülmetélkedett minden férfi, mind, a kik kimentek városának kapujába.
25 A i ke kolu o ka la, ia lakou i eha ai, o na keikikane elua a Iakoba, o Simeona laua o Levi, na kaikunane o Dina, lalau aku la laua i na pahikaua a laua, hele aku la laua i ua kulanakauhale la me ka makau ole, a pepehi aku la i na kane a pau.
És történt a harmadik napon, midőn fájdalmat szenvedtek, vették Jákóbnak két fia, Simeón és Lévi, Dina fivérei, mindegyik a kardját és mentek a gyanútlan város ellen és megöltek minden férfit;
26 Pepehi aku la laua ia Hamora, laua o Sekema o kana keiki me ka maka o ka pahikaua, lawe aku la hoi ia Dina iwaho o ka hale o Sekema, a hele aku la iwaho.
Chamórt és Sekhemet a fiát is megölték a kard élével és vették Dinát Sekhem házából és elmentek.
27 Held mai la na keiki a Iakoba i ka poe i pepehiia, a lawe pio ae la i ka waiwai o ke kulanakauhale; no ka mea, ua hoohaumia lakou i ko lakou kaikuwahine.
Jákób fiai rámentek a megöltekre és kifosztották a várost, mivelhogy megfertőztették nővérüket.
28 Lawe pio aku la hoi lakou i na hipa a lakou, a me na bipi a lakou, a me na hoki a lakou, me ko loko o ke kulanakauhale, a me ko ke kula,
Juhaikat, marhájukat és szamaraikat és a mi a városban meg a mezőn volt, elvették;
29 Me ko lakou waiwai a pau, me ka lakou kamalii a pau, a me na wahine a lakou, na pau ia lakou i ka hoopioia; a hao ae la lakou i na mea a pau o ka hale.
és egész vagyonukat és mind a gyermekeiket s asszonyaikat fogva vitték és elprédálták – mindent, a mi a házban volt.
30 Olelo aku la o Iakoba ia Simeona laua o Levi, Ua hoopilikia mai olua ia'u, i pilau aku ai au iwaena o na kanaka o ka aina nei, iwaena o ka Kanaana a me ka Perezi: a owau la e, he poe uuku ko'u, e hoakoakoa mai auanei lakou e ku e ia'u, a e pepehi mai ia'u, a e make auanei au me ko ka Hale o'u.
És szólt Jákób Simeónhoz és Lévihez: Megzavartatok engem, rossz hírbe kevervén az ország lakójánál, a kanaáninál és a perizzinél, holott én csekély számmal vagyok, s ha ők összegyülekeznek ellenem, megvernek és elpusztulok én és házam.
31 I mai la lakou, E pono anei e hana mai ia i ko makou kaikuwahine, me he wahine hookamakama la?
És mondták: Hát mint paráznával bánjanak-e nővérünkkel?
