II Samuela 6
1 HOULUULU hou ae la o Davida i na kanaka i waeia a pau o ka Iseraela, he kanakolu tausani.
Összegyűjtött Dávid újból minden ifjat Izraelben: harmincezret.
2 Ku ae la o Davida, a hele pu aku la me na kanaka a pau me ia mai Baale o ka Iuda, e halihali mai laila mai i ka pahu o ke Akua, i ka mea i heaia aku ai ka inoa, ka inoa o Iehova sabaota, o ka Mea e noho ana mawaena o na kerubima.
Fölkelt és elment Dávid meg az egész nép, mely vele volt, Báalé-Jehúdából, hogy onnan fölvigyék az Isten ládáját, amely neveztetett a Névről, az Örökkévalónak, a seregek Urának nevéről, aki a kerubokon székel.
3 Kau aku la lakou i ka pahu o ke Akua maluna o ke kaa hou, a lawe mai la ia mailoko ae o ka hale o Abinadaba ma Gibea. Kai aku la o Uza a me Ahio na keikikane a Abinadaba i ke kaa hou.
Rátették az Isten ládáját új szekérre és elvitték Abínádáb házából, mely a dombon volt; Uzza és Achjó pedig, Abínádáb fiai, vezették az új szekeret.
4 Lawe mai la lakou ia mea mailoko mai o ka hale o Abinadaba ma Gibea, e hele pu ana me ka pahu o ke Akua, a hele aku la o Ahio imua o ka pahu.
Elvitték Abínádáb házából, mely a dombon volt, Isten ládájával menve; Achjó pedig ment a láda előtt.
5 Hookani aku la o Davida a me ka ohana a Iseraela a pau imua o Iehova, me na mea kani o na laau o kela ano o keia ano; me na lira, na pesaleteria, na timeberela, na korineta, a me na kimebala.
Dávid pedig és Izrael egész háza játszadoztak az Örökkévaló színe előtt mindenféle ciprusfa hangszereken: hárfákon, lantokon, dobokon, csörgőkön és cimbalmokon.
6 A hiki aku la lakou i kahi hehipalaoa no Nakona, o aku la o Uza i kona lima i ka pahu o ke Akua, a paa aku la ia; no ka mea ua okupe na bipikauo.
Midőn a Nákhón szérűhöz értek, Uzza odanyúlt Isten ládájához és megfogta, mert megcsúszott a marha.
7 Huhu mai la o Iehova ia Uza, a hahau mai la ke Akua ia ia malaila, no kona hala; a make iho la ia malaila ma ka pahu o ke Akua.
Erre föllobbant az Örökkévaló haragja Uzza ellen, és megverte őt ott Isten a vétség miatt; és meghalt ott az Isten ládája mellett.
8 Ukiuki iho la o Davida i ko Iehova hahau ana aku ia Uza; a kapa aku la o Davida i ka inoa o ia wahi, o Perezuza.
És haragjára volt Dávidnak, hogy rést tört az Örökkévaló Uzzán; és elnevezték ama helyet Uzza résének mind e mai napig.
9 Makau iho la o Davida ia Iehova ia la, i iho la, Pehea la e hiki aku ai ka pahu o ke Akua io'u la?
És megfélemlett Dávid ama napon az Örökkévalótól és mondta: Miképpen jöjjön hozzám az Örökkévaló ládája?
10 Nolaila, aole i lawe o Davida i ka pahu o Iehova io na la i ke kulanakauhale o Davida: aka, lawe ae la o Davida ia mea iloko o ka hale o Obededoma no Gata.
Nem akarta tehát Dávid magához vitetni az Örökkévaló ládáját Dávid városába; hanem félre vitette Dávid a Gátbeli Óbéd-Edóm házába.
11 A waiho wale ia ka pahu o Iehova ma ka hale o Obededoma no Gata i na malama ekolu, a hoopomaikai mai la o Iehova ia Obededoma a me ko ka hale ona a pau.
És maradt az Örökkévaló ládája a Gátbeli Óbéd-Edóm házában három hónapig; s megáldotta az Örökkévaló Óbéd-Edómot és egész házát.
12 Hai aku la lakou ia Davida i ke alii, i mai la, E, ua hoopomaikai o Iehova i ko ka hale o Obededoma, a me na mea a pau ia ia, no ka pahu o ke Akua. A hele aku la o Davida, a lawe mai la i ka pahu o ke Akua, mai ka hale o Obededoma mai, a iloko o ke kulanakauhale o Davida me ka olioli.
Tudtára adták Dávid királynak, mondván: Megáldotta az Örökkévaló Óbéd-Edóm házát és mindent ami az övé, Isten ládája kedvéért. Erre elment Dávid és fölvitte az Isten ládáját Óbéd-Edóm házából Dávid városába örvendezés közt.
13 Aia, hele aku la ka poe halihali i ka pahu o Iehova i na ana eono, mohai aku la oia i na bipi a me na mea i kupaluia.
És volt, amint hat lépést léptek az Örökkévaló ládájának vivői, áldozott egy ökröt és hízlalt barmot.
14 Haa ikaika aku la hoi o Davida imua o Iehova; a ua kaeiia o Davida i ka epoda olona.
Dávid pedig táncolt egész erővel az Örökkévaló színe előtt; Dávid fel volt övezve len-éfóddal.
15 A halihali mai la o Davida a me ka ohana a Iseraela a pau i ka pahu o Iehova me ka hooho ana, a me ka hookani ana i ka pu.
Így vitték föl Dávid és Izrael egész háza az Örökkévaló ládáját riadás és harsonaszó mellett.
16 A i ka hiki ana mai o ka pahu o ke Akua iloko o ke kulanakauhale o Davida, nana aku la o Mikala ke kaikamahine a Saula ma ka puka makani, a ike aku la i ke alii ia Davida e lele ana, a e haa ana imua o Iehova; hoowahawaha aku la kona naau ia ia.
Mialatt beért az Örökkévaló ládája Dávid városába, Míkhál, Sául leánya letekintett az ablakon és látta Dávid királyt, amint ugrándozik és táncol az Örökkévaló színe előtt; ekkor lenézte őt szívében.
17 Lawe mai la lakou i ka pahu o Iehova iloko, a kau iho la ia ma kona wahi, mawaena konu o ka halelewa a Davida i kukulu ai nona: a mohai aku la o Davida i na mohaikuni, a me na mohai aloha imua o Iehova.
Bevitték az Örökkévaló ládáját és fölállították a helyére a sátorban, melyet fölvont számára Dávid, és bemutatott Dávid égőáldozatokat az Örökkévaló színe előtt, meg békeáldozatokat.
18 A pau ae la ka Davida mohai ana i na mohaikuni a me na mohai hoomalu, hoomaikai aku la ia i na kanaka ma ka inoa o Iehova sabaota.
Midőn végzett Dávid azzal, hogy bemutassa az égőáldozatot és békeáldozatokat, megáldotta a népet az Örökkévalónak, a seregek Urának nevében.
19 A haawi aku la ia na ka poe kanaka a pau, na ke anaina kanaka a pau o ka Iseraela, na na wahine a me na kane, na kela mea keia mea, i ka popo berena a me kauwahi ia, a me kekahi pai huawaina. A hoi hou aku la na kanaka a pau i ko lakou mau wahi.
És kiosztott az egész népnek, Izrael egész sokaságának, mind férfinak, mind asszonynak, kinek-kinek egy kerek kenyeret, egy darab húst és egy aszú szőlőlepényt; erre elment a nép, ki-ki a házába.
20 Hoi hou aku la o Davida e hooaloha i ko ka hale ona. Hele mai la o Mikala ke kaikamahine a Saula e halawai me Davida, i mai la, Kai ka nani o ke alii o ka Iseraela i keia la, nana i wehe ae i kona kapa i keia la imua o na maka o na kauwawahine a kona poe kanaka, e like me ka wehe hilahila ole ana o kekahi kanaka lapuwale.
És visszatért Dávid, hogy megáldja a házát, ekkor kijött Míkhál, Sául leánya Dávid elejébe és mondta: Mi dicső volt ma Izrael királya, aki mutatkozott ma szolgáinak szolgálóleányai előtt, amint mutatkozni szokott egyike a léháknak.
21 I aku la o Davida ia Mikala, Imua ia o Ieliova, nana au i koho mai imua o kou makuakane, imua hoi o kana ohana a pau e hoonoho ia'u i alii maluna o ko Iehova poe kanaka, maluna o ka Iseraela: nolaila hoi e hula au imua o Iehova.
Erre szólt Dávid Míkhálhoz: Az Örökkévaló színe előtt, aki kiválasztott engem inkább, mint atyádat és egész házát, engem rendelvén fejedelmül az Örökkévaló népe fölé, Izrael fölé – ha játszadozom az Örökkévaló színe előtt,
22 A ma keia hope, e lilo ana au i mea i hoowahawahaia, a i mea ino hoi imua o ko'u maka iho: a o ka poe kauwawahine au i olelo mai ai, e hoomaikaiia mai hoi au e lakou.
úgy hogy még ennél is alázottabbnak látszanám és alacsony volnék szemeimben: a szolgálók előtt, kikről szóltál, mégis dicsőnek látszanám.
23 Nolaila, aohe keiki a Mikala ke kaikamahine a Saula a hiki i kona la i make ai.
Míkhálnak, Sául leányának pedig nem volt gyermeke halála napjáig.
