II Na Lii 2
1 A I ke kokoke e lawe aku o Iehova ia Elia i ka lani ma ka puahiohio, hele pu aku la o Elia me Elisai mai Gilegala aku.
És lőn mikor az Úr Illést fel akará vinni a szélvész által mennyekbe: elméne Illés és Elizeus Gilgálból.
2 I aku la o Elia ia Elisai, Ke nonoi aku nei au ia oe, e noho oe ia nei; no ka mea, na hoouna o Iehova ia'u i Betela. I mai la o Elisai, Ma ke ola o Iehova, a ma ke ola o kou uhane, aole au e haalele ia oe. A hele pu laua i Betela.
És monda Illés Elizeusnak: Maradj itt, kérlek, mert az Úr Béthelbe küldött engem. És felele Elizeus: Él az Úr, és a te lelked, hogy el nem hagylak téged! És mikor lemenének Béthel felé:
3 A hele mai na haumana a ka poe kaula ma Betela io Elisai la, i mai la ia ia, Ua ike anei oe e lawe auanei o Iehova i keia la i kou haku mai kou poo aku? I mai la ia, Ae, ua ike au; e hamau oukou.
Kijövének a próféták fiai, a kik Béthelben valának, Elizeushoz, és mondának néki: Nem tudod-é, hogy e mai napon az Úr elragadja a te uradat tőled? És monda: Tudom én is, hallgassatok.
4 I aku la o Elia ia ia, E Elisai e, ke nonoi aku nei au ia oe, e noho oe maanei; no ka mea, ua hoouna mai o Iehova ia'u i Ieriko. I mai la kela, Ma ke ola o Iehova a ma ke ola o kou uhane, aole au o haalele ia oe. A hele pu laua i Ieriko.
És monda néki Illés: Elizeus! Maradj itt, kérlek; mert az Úr engem Jérikhóba küldött. Ő azonban monda: Él az Úr és a te lelked, hogy el nem hagylak téged. És mikor elmenének Jérikhóba:
5 A hele mai la na haumana a ka poe kaula ma Ieriko io Elisai la, i mai la ia ia, Ua ike anei oe, e lawe auanei o Iehova i keia la i kou haku mai kou poo aku? I aku la kela, Ae, na ike au; e hamau oukou.
A próféták fiai, a kik Jérikhóban valának, Elizeushoz jövének, és mondának néki: Nem tudod-é, hogy e mai napon az Úr a te uradat elragadja tőled? És ő monda: Én is tudom, hallgassatok.
6 I aku la o Elia ia ia, ke nonoi aku nei au ia oe, e noho oe maanei; no ka mea, ua hoouna mai o Iehova ia'u i Ioredane. I mai la kela, Ma ke ola o Iehova a ma ke ola o kou uhane, aole au e haalele ia oe, A hele aku la laua a elua.
Azután monda néki Illés: Maradj itt, kérlek, mert az Úr engem a Jordán mellé küldött. De ő felele: Él az Úr és a te lelked, hogy el nem hagylak téged. És elmenének együtt mindketten.
7 A hele aku la na kanaka he kanalima no na haumana a ka poe kaula, a ku mai ma kahi loihi aku; a ku no laua a elua ma Ioredane.
Ötven férfiú pedig a próféták fiai közül utánok menvén, velök szemben messze megállának, mikor ők ketten a Jordán mellett megállottak.
8 A lawe aku la o Elia i kona aahu, a opiopi iho la, a hahau iho la i ka wai, a hookaawaleia'e la ia, ma o a ma o; a hele aku laua a elua i kela kapa ma ka aina maloo.
És fogá Illés az ő palástját, és összehajtva azt, megüté azzal a vizet; és az kétfelé válék; úgy hogy mind a ketten szárazon menének át rajta.
9 A hiki aku la laua ma kela aoao, i aku la o Elia ia Elisai, E nonoi mai oe i ka mea a'u e hana aku ai nou, mamua o kuu laweia'na mai ou aku la. I mai la o Elisai, Ke nonoi aku nei au ia oe, i papalua o kou uhane maluna o'u.
És mikor általmentek, monda Illés Elizeusnak: Kérj tőlem, mit cselekedjem veled, mielőtt tőled elragadtatom. És monda Elizeus: Legyen, kérlek, a te benned való léleknek kettős mértéke én rajtam.
10 I aku la ia, He mea paakiki kau i noi mai nei; ina e ike oe ia'u i kuu laweia'na mai ou aku la, pela e hanaia mai ai nou, aka i ole, aole e hanaia mai.
És ő monda: Nehéz dolgot kértél; mégis, ha majd meglátándasz engem, mikor tőled elragadtatom, meglesz, a mit kérsz: ha pedig meg nem látándasz, nem lesz meg.
11 A i ko laua hele ana'ku, e kamailio pu ana, aia hoi, he halekaa ahi, a me na lio ahi, a hookaawaleia laua a elua, a pii ae la o Elia iloko o ka puahiohio i ka lani.
És lőn, a mikor menének és menvén beszélgetének, ímé egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztá őket egymástól. És felméne Illés a szélvészben az égbe.
12 Ike aku la o Elisai, auwe aku la, E kuu makua, e kuu makua, o ka halekaa o ka Iseraela, a me na hoohololio ona? Aole ia i ike hou aku ia ia, a lalau ikaika iho la i kona aahu, a nahae ia ia i na apana elua.
Elizeus pedig ezt látván, kiált vala: Édes atyám, édes atyám! Izráel szekerei és lovagjai! És nem látá őt többé. És vevé a maga ruháit, és két részre szakasztá azokat,
13 A lawe aku la ia i ka aahu o Elia, ka mea i haule iho mai ona iho la, a hoi aku la, a ku ma kapa o Ioredane.
És felemelé az Illés palástját, a mely róla leesett, és visszatért, és megállott a Jordán partján.
14 Lawe aku la ia i ka aahu o Elia, ka mea i haule mai ona mai la, a hahau iho la i ka wai, i aku la, Auhea la o Iehova ke Akua o Elia? A i kona hahau ana i ka wai, hookaawaleia'e la ia ma o a ma o; a hele mai o Elisai ma keia aoao.
És vevé az Illés palástját, a mely róla leesett, és azzal megüté a vizet, és monda: Hol van az Úr, az Illés Istene? És mikor ő is megütötte a vizet, kétfelé válék az; és általméne Elizeus.
15 A o na haumana a ka poe kaula ma Ieriko, i ku mai la, ike aku la lakou ia ia, i ae la, Ua kau mai ka uhane o Elia maluna o Elisai. A hele aku la lakou e halawai me ia, a kulou iho la lakou ma ka honua imua ona.
És mikor látták őt a próféták fiai, a kik átellenben Jérikhónál valának, mondának: Az Illés lelke megnyugodt Elizeuson. És eleibe menének néki, és meghajták magokat ő előtte a földig;
16 A i aku la lakou ia ia, Aia hoi, eia no me kau poe kauwa he kanalima na kanaka ikaika; ke nonoi aku nei makou ia oe, e hele lakou e imi i kou haku; malia paha ua lawe aku ka makani o Iehova ia ia, a ua hoolei ia ia ma kekahi mauna, a ma kekahi awawa paha. I mai la ia, Mai hoouna aku oukou.
És mondának néki: Ímé a te szolgáid között van ötven ember, erős férfiak, küldd el őket, hadd keressék meg a te uradat, hátha az Úrnak lelke ragadta el őt, és letette őt valamelyik hegyen, vagy völgyben. De ő monda: Ne küldjetek.
17 A koi aku la lakou ia ia a hilahila oia, i mai la ia, E hoouna aku oukou. A hoouna aku la lakou i kanalima kanaka; a imi lakou ia ia i na la ekolu, aole i loaa.
De azok kényszerítették őt egész a megszégyenülésig, és monda: Hát küldjetek el! És elküldék az ötven férfiút, de harmadnapig keresvén sem találák meg őt.
18 A hoi hou mai la lakou ia ia, (no ka mea, e noho ana no ia ma Ieriko, ) i aku la ia ia lakou, Aole anei au i olelo aku ia oukou, Mai hele oukou?
És mikor visszajöttek ő hozzá, mert Jérikhóban lakott, monda nékik: Nem mondottam-é, hogy ne menjetek el?
19 I aku la na kanaka o ke kulanakauhale ia Elisai, Aia hoi, ua maikai ke kahua o ke kulanakauhale, e like me kuu haku e ike nei; aka, ua ino ka wai, a he aina hoohanau hapa.
És mondának a város férfiai Elizeusnak: Ímé e város jó lakóhely volna, a mint uram magad látod; de a vize ártalmas, és a föld gyümölcsét meg nem érleli.
20 I aku la ia, E lawe mai ia'u i kiaha hou, a hahao i paakai maloko: a lawe mai lakou io na la.
És monda: Hozzatok nékem egy új csészét, és tegyetek sót belé. És elhozák néki.
21 A hele aku ia i ke kumu o na wai, a hoolei iho la i ka paakai maloko, i aku la, Ke olelo mai nei o Iehova peneia, Ua hoomaikai au i keia wai: aole he make hou mailaila mai, aole hoi he hoohanau hapa.
Ő pedig kiment a forráshoz, és bele veté a sót, és monda: Ezt mondja az Úr: Meggyógyítottam e vizeket; nem származik ezután azokból halál és idétlen termés.
22 Pela i hoomaikaiia'e ka wai a hiki i keia la, e like me ka olelo a Elisai ana i olelo ai.
És egészségesekké lőnek a vizek mind e mai napig, Elizeus beszéde szerint, a melyet szólott.
23 Pii ae la ia mailaila aku i Betela; a i kona hele ana ma ke ala, hele na kamalii mailoko ae o ke kulanakauhale, a hoomaewaewa aku la ia ia, i aku la ia ia, E pii oe iluna, e ka ohulo; e pii oe iluna, e ka ohule.
Felméne azután onnét Béthelbe; és mikor az úton felfelé méne, apró gyermekek jövének ki a városból, a kik őt csúfolják vala, ezt mondván: Jőjj fel, kopasz, jőjj fel, kopasz!
24 Haliu ae la ia, a nana mai la ia lakou, a hoino mai la ia lakou ma ka inoa o Iehova: a hele mai na bea wahine elua, mai ka ululaau mai, a haehae i na kamalii, he kanaha kumamalua o lakou.
És hátratekintvén és meglátván őket, megátkozá őket az Úr nevében, és az erdőből két nőstény medve jövén ki, szétszaggata közülök negyvenkét gyermeket.
25 Hele aku la ia mailaila aku i ka mauna o Karemela: a mailaila aku, hoi aku la ia i Samaria.
Onnét azután felment a Kármel hegyére; onnét pedig Samariába tért vissza.
