I Samuela 3
1 O SAMUELA, ke keiki, lawelawe aku la ia na Iehova imua o Eli. Kakaikahi ka olelo a Iehova ia manawa: aole he hoikeia'na i laha.
És a gyermek Sámuel szolgál vala az Úrnak Éli előtt. És abban az időben igen ritkán volt az Úrnak kijelentése, nem vala nyilván való látomás.
2 A ia mau la, ia Eli i moe ilalo ma kona wahi, ua powehiwehi kona maka, aole ia i ike;
És történt egyszer, mikor Éli az ő szokott helyén aludt, (szemei pedig homályosodni kezdének, hogy látni sem tudott),
3 Mamua o ke pio ana o ke kukui o ke Akua ma ka halelewa o Iehova, kahi i waiho ai ka pahu o ke Akua, a ua moe iho o Samuela;
És az Istennek szövétneke még nem oltatott el, és Sámuel az Úrnak templomában feküdt, hol az Istennek ládája volt:
4 Hea mai la o Iehova ia Samuela, i aku la ia, Eia no wau.
Szólott az Úr Sámuelnek, ő pedig felele: Ímhol vagyok!
5 A holo aku la ia io Eli la, i aku la, Eia no wau, no ka mea, ua kahea mai oe ia'u. I mai la ia, Aole au i kahea aku; e moe hou oe. A hele aku la ia, a moe iho la.
És Élihez szalada, és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem; ő pedig felele: Nem hívtalak, menj vissza, feküdjél le. Elméne azért és lefeküvék.
6 Kahea hou mai la o Iehova, E Samuela. A ala mai o Samuela, a hele io Eli la, i aku la, Eia no wau; no ka mea, ua kahea mai oe ia'u. I mai la ia, Aole au i kahea aku, e kuu keiki; e moe hou oe.
És szólítá az Úr ismét: Sámuel! Sámuel pedig felkelvén, Élihez ment, és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem. És ő felele: Nem hívtalak fiam, menj vissza, feküdjél le.
7 A o Samuela, aole ia i ike ia Iehova ia wa, aole hoi i hoikeia ka olelo a Iehova ia ia.
Sámuel pedig még nem ismerte az Urat, mert még nem jelentetett ki néki az Úrnak ígéje.
8 Kahea hou mai la o Iehova ia Samuela, o ke kolu keia. Ala mai la ia, a hele aku la io Eli la, i aku la; Eia no wau; no ka mea, ua kahea mai oe ia'u. A ike iho la o Eli, ua kahea mai o Iehova i ke keiki.
És szólítá az Úr harmadszor is Sámuelt; ő pedig felkelvén, Élihez ment és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem. Akkor eszébe jutott Élinek, hogy az Úr hívja a gyermeket.
9 No ia mea, olelo aku la o Eli ia Samuela, O hoi oe e moe; a i kahea hou mai oia ia oe, e i aku oe, E Iehova, e olelo mai, no ka mea, ua lohe kau kauwa. A hoi aku la o Samuela, a moe iho la ma kona wahi.
Monda azért Éli Sámuelnek: Menj el, feküdjél le, és ha szólítanak téged, ezt mondjad: Szólj Uram, mert hallja a te szolgád. Elméne azért Sámuel, és lefeküvék az ő helyére.
10 Hele mai la o Iehova, a hoike ia ia iho, a kahea mai la e like me na manawa mamua, E Samuela, e Samuela. I aku la o Samuela, E olelo mai, no ka mea, ua lohe kau kauwa.
Akkor eljövén az Úr, oda állott és szólítá, mint annak előtte: Sámuel, Sámuel! És monda Sámuel: Szólj, mert hallja a te szolgád!
11 Olelo mai la o Iehova ia Samuela, Aia hoi, e hana auanei au i kekahi mea iloko o ka Iseraela, i mea e kani ai na pepeiao elua o na mea a pau i lohe.
És monda az Úr Sámuelnek: Ímé én oly dolgot cselekszem Izráelben, melyet valakik hallanak, mind a két fülök megcsendül bele.
12 Ia la no hooko aku au maluna o Eli i na mea a pau a'u i olelo ai no kona hale, o ka hoomaka ana, a me ka hoopau ana.
Azon a napon véghez viszem Élin mind azt, a mit kijelentettem háza ellen; megkezdem és elvégezem.
13 Ua hai aku au ia ia, e hoohewa mau loa ana au i kona hale, no ka hewa ana i ike ai: no ka mea, na kana mau keiki i lawe mai ai ka hewa maluna o laua iho, aole ia i kaohi aku ia laua.
Mert megjelentettem néki, hogy elítélem az ő házát mind örökre, az álnokság miatt, a melyet jól tudott, hogy miként teszik vala útálatosokká magokat az ő fiai, és ő nem akadályozta meg őket.
14 No ia mea, ua hoohiki aku au no ko ka hale o Eli, aole e kalaia ka hewa o ko ka hale o Eli i ka mohai a i ka alana i ka manawa a pau.
Annakokáért megesküdtem az Éli háza ellen, hogy sohasem töröltetik el Éli házának álnoksága, sem véres áldozattal, sem ételáldozattal.
15 Moe iho la o Samuela a kakahiaka, a wehe ae la ia i na puka o ka hale o Iehova; a makau ino la o Samuela e hai aku ia Eli i ka mea i ikeia.
Aluvék azért Sámuel mind reggelig, és akkor kinyitá az Úr házának ajtait. És Sámuel nem meri vala megjelenteni Élinek a látomást.
16 Kahea aku la o Eli ia Samuela, i aku la, E Samuela, e kuu keiki. I mai la ia, Eia no wau.
Szólítá azért Éli Sámuelt, és monda: Fiam, Sámuel! Ő pedig felele: Ímhol vagyok.
17 Ninau aku la ia, Heaha ka mea a Iehova i olelo mai ai ia oe? Ke noi aku nei au ia oe, mai huna ia'u; pela ke Akua e hana mai ai ia oe, a e haawi hou mai hoi, ke huna oe ia'u i kekahi o ka olelo a pau ana i olelo mai ai ia oe.
És monda: Mi az a dolog, melyet mondott néked az Úr? El ne titkold előttem! Úgy cselekedjék veled az Isten most és azután is, ha te valamit elhallgatsz előttem mind abból, a mit mondott néked!
18 Hai aku la o Samuela ia ia i na olelo a pau, aole i huna ia ia. I mai la ia, Oia no o Iehova; e hana mai ia i kana mea i makemake ai.
Megmondott azért Sámuel néki mindent, és semmit sem hallgatott el előtte. Ő pedig monda: Ő az Úr, cselekedjék úgy, a mint néki jónak tetszik.
19 A nui ae la o Samuela, a me ia pu no o Iehova, aole loa ana olelo i hooko ole ia mai e ia.
Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ő vele, és semmit az ő ígéiből a földre nem hagy vala esni.
20 A ike ka Iseraela a pau, mai Dana a hiki i Beereseba, ua hookupaaia o Samuela i kaula no Iehova.
És megtudá egész Izráel Dántól Bersebáig, hogy Sámuel az Úr prófétájául rendeltetett.
21 A hoike hou ia mai la o Iehova ma Silo: no ka mea, hoike mai la o Iehova ia ia iho ia Samuela ma Silo ma ka olelo a Iehova.
És az Úr kezde ismét megjelenni Silóban, mert kijelentette magát az Úr Sámuelnek Silóban, az Úrnak beszéde által.
