I Na Lii 13
1 A IA hoi, hele ae la ke kanaka o ke Akua mailoko ae o Iuda ma ka olelo a Iehova, i Betela, e ku ana o Ieroboama ma ke kuahu e kuni i ka mea ala.
de íme egy Isten embere jött Jehúdából az Örökkévaló igéjével Bét-Élbe, s Járobeám épen az oltáron állt, hogy füstölögtessen.
2 Kahea aku la oia i ke kuahu ma ka olelo a Iehova, i aku la, E ke kuahu, ke kuahu, ke i mai nei Iehova penei, Aia hoi, e hanau ana ke keiki na ka ohana a Davida, o Iosia kona inoa; a maluna iho ou e kaumaha ai oia i na kahuna pule o na wahi kiekie i kukuni i ka mea ala maluna ou, a e puhiia na iwi kanaka maluna iho ou.
És kiáltott az oltár felé az Örökkévaló igéjével s mondta: Oltár, oltár, így szól az Örökkévaló: íme, egy fia születik Dávid házának, Jósijáhú lesz a neve; az levágja rajtad a magaslatok papjait, kik rajtad füstölögtetnek, és embercsontokat égetnek el rajtad.
3 A haawi ae la i ka hoailona ia la, i ae la, Eia ka hoailona a Iehova i olelo mai ai; Aia hoi, e naha ana ke kuahu, e helelei iho ka lehu, ka mea maluna ona.
Adott is az napon csodajelt, mondván: Ez a csodajel, hogy az Örökkévaló szólt; íme az oltár meghasad és kiömlik a hamu, mely rajta van.
4 Eia kekahi, i ka lohe ana o ke alii i ka olelo a ke kanaka o ke Akua, ka mea i kahea i ke kuahu, ma Betela, kikoo aku la o Ieroboama i kona lima mai ke kuahu aku, e i ana, E lalau ia ia. A maloo ae la kona lima ana i kikoo ai ia ia, aole hiki ia ia ke hoihoi ia ia iho.
És volt, amint hallotta a király az Isten emberének igéjét, melyet kiáltott az oltár felé Bét-Élben, kinyújtotta Járobeám a kezét az oltárról, mondván: Fogjátok meg! Erre elaszott a keze, melyet kinyújtott ellene és nem tudta visszavonni magához.
5 A ua naha ae la ke kuahu, a ua helelei iho ka lehu mai ke kuahu iho, e like me ka hoailona a ke kanaka o ke Akua i haawi ai, ma ka olelo a Iehova.
Az oltár pedig meghasadt és kiomlott a hamu az oltárról, azon csodajel szerint, melyet adott az Isten embere az Örökkévaló igéjével.
6 Olelo mai la hoi ke alii, i mai la i ke kanaka o ke Akua, E nonoi aku oe i ka maka o Iehova kou Akua, a e pule aku no'u, i hoola hou ia mai ko'u lima no'u. A nonoi aku la ke kanaka o ke Akua ia Iehova, a ua hoola hou ia ko ke alii lima nona, a lilo hoi ia e like me mamua.
Ekkor megszólalt a király és szólt az Isten emberéhez: Könyörögj, kérlek, az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez és imádkozzál érettem, hogy kezem visszahajolhasson hozzám. És könyörgött az Isten embere az Örökkévalóhoz, és visszahajolt a király keze ő hozzá, és lett, mint annakelőtte.
7 Olelo mai la hoi ke alii i ke kanaka o ke Akua, E hele mai oe me au i ka hale, a e hooluolu ia oe iho, a e haawi aku au i ka makana nou.
Ekkor szólt a király az Isten emberéhez: Jer velem a házba és étkezzél, hadd adok neked ajándékot.
8 I aku la ua kanaka la o ke Akua i ke alii, Ina e haawi mai oe i ka hapalua o kou hale ia'u, aole au e komo me oe, aole hoi au e ai i ka berena, aole hoi au e inu i ka wai ma keia wahi.
Szólt az Isten embere a királyhoz: Ha nekem adod házadnak a felét, nem mennék el veled; nem ia eszem kenyeret és nem iszom vizet ezen a helyen.
9 No ka mea, pela no i kauohaia mai ai au ma ka olelo a Iehova, i ka i ana mai, Mai ai i ka berena aole hoi e inu i ka wai, aole hoi e hoi mai ma ke ala ou i hele aku ai.
Mert így parancsolták nekem az Örökkévaló igéjével, mondván: ne egyél kenyeret és ne igyál vizet, és ne térj vissza azon az úton, melyen mentél.
10 Pela hoi i hele ai oia ma ke ala e, aole i hoi mai ma ke ala i hele aku ai oia i Betela.
Elment tehát más úton, és nem tért vissza azon az úton, melyen jött Bét Élbe.
11 E noho ana kekahi kaula kahiko ma Betela, a hele mai la kana mau keiki, a hai mai la ia ia i na hana a pau a ke kanaka o ke Akua i hana'i ia la ma Betela; o na olelo ana i olelo ai i ke alii, oia ka lakou i hai ai i ko lakou makuakane.
Egy öreg próféta lakott azonban Bét-Élben. Ennek jött a fia és elbeszélte neki mind a cselekedetet, melyet cselekedett az Isten embere e napon Bét-Élben; a szavakat is, melyeket szólt a királyhoz, elbeszélték atyjuknak.
12 A olelo aku la ko lakou makuakane ia lakou, Ma ke ala hea i hele ai ia? Ua ike hoi kana mau keiki i ke ala i hele ai ke kanaka o ke Akua, i ka mea i hele mai, mai Iuda mai.
Erre szólt hozzájuk atyjuk: Melyik úton ment el? Fiai pedig látták az utat, melyen elment az Isten embere, aki Jehúdából jött.
13 I aku la hoi oia i kana mau keiki, E kau aku i ka noholio maluna o ka hoki no'u. Kau aku la hoi lakou i ka noho maluna o ka hoki nona, a holo oia maluna iho.
És mondta fiainak: Nyergeljétek föl nekem a szamarat! Fölnyergelték neki a szamarát és ráült.
14 Hahai aku la oia mamuli o ke kanaka o ke Akua, a loaa oia ia ia e noho ana malalo ae o ka laau oka; a i aku la oia ia ia, O oe anei ke kanaka o ke Akua i hele mai mai Iuda mai? I mai la oia, Owau no.
Utána ment az Isten emberének és találta őt, amint ült egy tölgyfa alatt; szólt hozzá: Te vagy-e az Isten embere, a ki Jehúdából jöttél? Mondta: Én.
15 I aku la oia ia ia, E hele mai me au i ka hale e ai i ka berena.
És szólt hozzá: Jer velem a házba és egyél kenyeret!
16 I mai la hoi oia, Aole e hiki ia'u ke hoi aku me oe, aole hoi au e ai i ka berena, aole hoi e inu i ka wai i keia wahi.
Mondta: Nem térhetek vissza veled és nem mehetek be veled; nem is eszem kenyeret és nem iszom vizet veled ezen a helyen.
17 No ka mea, ua oleloia mai ia'u ma ka olelo a Iehova, Mai ai i ka berena, aole hoi e inu i ka wai malaila, aole hoi e hoi mai ma ke ala ou e hele aku ai.
Mert az a szó lett hozzám az Örökkévaló igéjével: ne egyél kenyeret és ne igyál vizet ottan, ne térj vissza azon az úton menve, melyen mentél.
18 Olelo aku la oia, He kaula no hoi au e like me oe, a ua olelo mai nei ka anela ia'u ma ka olelo a Iehova, i mai la, E hoihoi mai oe ia ia me oe iloko o kou hale e ai oia i ka berena, a inu hoi i ka wai. Hoopunipuni mai no ia ia ia.
Erre mondta neki: Én is próféta vagyok, mint te és egy angyal szólt hozzám az Örökkévaló igéjével, mondván: hozd őt vissza magaddal a házadba, hogy egyék kenyeret és igyék vizet. – Hazudott neki. –
19 Pela ia i hoi ai me ia, a ai iho la i ka berena maloko o kona hale, a ua inu hoi i ka wai.
Tehát visszatért vele és evett kenyeret a házában és ivott vizet.
20 Eia kekahi, i ko laua noho ana, i ka papaaina, hiki mai la ka olelo a Iehova i ke kaula nana ia i hoihoi mai.
Ők épen az asztalnál ültek – és lett az Örökkévaló igéje a prófétához, aki őt visszahozta;
21 A kahea aku la oia i ke kanaka o ke Akua i hele aku mai Iuda aku, i aku la, Ke i mai nei o Iehova penei, No ka mea, ua hookuli oe i ka waha o Iehova, aole oe i malama i ke kauoha a Iehova kou Akua i kauoha mai ai ia oe,
és kiáltott az Isten emberének, ki Jehúdából jött, mondván: Így szól az Örökkévaló: mivelhogy engedetlen voltál az Örökkévaló parancsa iránt és nem őrizted meg a parancsolatot, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked parancsolt,
22 Aka, ua hoi mai nei oe, a ua ai oe i ka berena, a ua inu hoi i ka wai ma keia wahi i olelo ai oia ia oe, Mai ai oe i ka berena, mai inu oe i ka wai; aole e hiki kou kupapau i ka halekupapau o kou mau makua.
hanem visszatértél és ettél kenyeret és ittál vizet azon helyen, melyről szólt hozzád: ne egyél kenyeret és ne igyál vizet – nem jut a te hullád őseid sírjába.
23 Eia hoi kekahi, mahope iho o kana ai ana i ka berena, a mahope iho o kona inu ana, kau aku la oia i ka noholio maluna o ka hoki nona, no ke kaula ana i hoihoi mai ai.
És volt, miután evett kenyeret és miután ivott, fölnyergelték neki a szamarat, annak a prófétának, akit visszahozott.
24 A hele ae ia, halawai ka liona me ia, a pepehi mai la ia ia: a ua hooleiia kona kupapau ma ke alanui; a ku mai la ka hoki kokoke ia ia, a o ka liona kekahi i ku mai kokoke i ke kupapau.
Elment, éa találta őt az úton egy oroszlán és megölte; és volt a hullája odavetve az úton, a szamár pedig mellette állt, az oroszlán is a hulla mellett állott.
25 Aia hoi, maalo ae la na kanaka a ike ae la hoi i ke kupapau, i hooleiia i ke alanui, a e ku ana hoi ka liona kokoke i ke kupapau; a hele lakou a hai ma ke kulanakauhale i noho ai ke kaula elemakule.
És íme, arra mentek emberek, és látták a hullát odavetve az úton, meg az oroszlánt a hulla mellett állva, bementek és elmondták a városban, melyben az öreg próféta lakott.
26 A i ka lohe ana o ke kaula nana ia i hoihoi ae mai ke ala ae, olelo ae la oia, O ke kanaka o ke Akua ia, ka mea i malama ole i ka olelo a Iehova; a ua haawi ae nei o Iehova ia ia i ka liona ka mea nana ia i uhae a i pepehi hoi, e like me ka olelo a Iehova ana i olelo mai ai ia ia.
Midőn hallotta a próféta, ki őt visszahozta az útról, mondta: Az Isten embere az, ki engedetlen volt az Örökkévaló parancsa iránt; adta őt tehát az Örökkévaló az oroszlánnak, úgy hogy összetörte és megölte őt, az Örökkévaló igéje szerint, melyet szólt róla.
27 Kauoha ae la hoi oia i kana mau keiki, i ae la, E kau i ka noholio maluna o ka hoki no'u; kau aku la hoi lakou i ka noholio.
Erre szólt fiaihoz, mondván: Nyergeljétek föl nekem a szamarat. És fölnyergelték.
28 Holo aku la ia a loaa ia ia kona kupapau i hooleiia ma ke alanui, e ku ana no ka hoki a me ka liona kokoke i ke kupapau: aole i ai ka liona i ke kupapau, aole hoi i uhae aku i ka hoki.
Elment és találta a hulláját odavetve az úton, a szamár pedig meg az oroszlán álltak a hulla mellett; nem ette meg az oroszlán a hullát és nem törte össze a szamarat.
29 Hapai ae la ke kaula i ke kupapau o ke kanaka o ke Akua, a kau aku la ia ia maluna o ka hoki, a hoihoi mai ia ia: a hoi mai hoi ke kaula elemakule i ke kulanakauhale, e uwe ae, a e kanu hoi ia ia.
Ekkor fölemelte a próféta az Isten emberének hulláját, rátette a szamárra és visszavitte; és ment az öreg prófétának a városába, hogy gyászt tartson és hogy eltemesse.
30 Hoomoe iho la oia i kona kupapau iloko o kona luakupapau iho, a uwe ae lakou ia ia, e olelo ana, Auwe kuu hoahanau!
Letette hulláját a saját sírjába; és gyászt tartottak fölötte: Jaj, testvérem!
31 Eia hoi kekahi, mahope iho o kona kanu ana ia ia, olelo ae la oia i kana mau keiki, i ae la, Aia make au, e kanu iho oukou ia'u maloko o ka halekupapau, kahi i kanuia'i ke kanaka o ke Akua, e waiho pu iho i ko'u mau iwi me kona mau iwi:
És volt, miután eltemette, szólt fiaihoz, mondván: Mikor meghalok, temessetek engem abba a sírba, melyben az Isten embere van temetve; az ő csontjai mellé tegyétek az én csontjaimat.
32 No ka mea, o ka olelo ana i hea ku e aku ai i ke kuahu ma Betela ma ka olelo a Iehova, a i na hale a pau o na wahi kiekie maloko o na kulanakauhale o Samaria, e ko io auanei no ia.
Mert be fog következni azon szó, melyet hirdetett az Örökkévaló igéjével a Bét-Élben levő oltár felől és a Sómrón városaiban levő magaslatok házai felől.
33 Mahope ae o keia mea, aole i huli ae o Ieroboama mai kona aoao hewa ae, aka, hoolilo ae la oia i na makaainana, i mau kahuna pule no na wahi kiekie; o ka mea makemake, oia kana i hoolaa ai, a lilo ia i kahuna no na wahi kiekie.
E dolog után nem tért meg Járobeám gonosz útjáról; újból rendelt magaslatoknak való papokat a nép minden részéből; akinek kedve volt, annak megtöltötte a kezét, hogy magaslat papjává legyen.
34 A lilo keia mea i hewa no ka ohana a Ieroboama, e oki aku ai, a e luku aku ai hoi ia mai ka ili o ka honua aku.
És Járobeám házának vétkévé lett e dolog, a föld színéről való kiirtásra és megsemmisítésre.
