< Zabura 94 >
1 Ya Ubangiji, Allahn da yake ramuwa, Ya Allah wanda yake ramuwa, ka haskaka.
Megtorlásnak Istene, Örökkévaló, megtorlásnak Istene, jelenj meg!
2 Ka tashi, ya Alƙalin duniya; ka sāka wa masu girman kai abin da ya dace da su.
Emelkedjél, birája a földnek, hárítsd vissza tettüket a gőgösökre.
3 Har yaushe mugaye, ya Ubangiji har yaushe mugaye za su yi ta murna?
Meddig fognak a gonoszok, oh Orökkévaló, meddig fognak a gonoszok újjongani?
4 Suna ta yin maganganun fariya; dukan masu aikata mugunta sun cika da fariya.
Bugyogtatnak, beszélnek daczosat, kérkednek mind a jogtalanságot cselekvők.
5 Suna murƙushe mutanenka, ya Ubangiji; suna danne gādonka.
Népedet, Örökkévaló, zúzzák, és birtokodat sanyargatják;
6 Suna kashe gwauraye da kuma baƙi; suna kisan marayu.
özvegyet és jövevényt ölnek és árvákat gyilkolnak.
7 Suna ce, “Ubangiji ba ya gani; Allah na Yaƙub bai kula ba.”
S azt mondták Nem látja Jáh s nem ügyel rá Jákób Istene.
8 Ku mai da hankali, ku marasa azanci a cikin mutane; ku wawaye, yaushe za ku zama masu hikima?
Ügyeljetek, ti oktalanok a nép közt, s ti balgák, mikor tértek észre?
9 Shi da ya sa kunne ba don a ji ba ne? Shi da ya yi ido ba don yă gani ba ne?
Vajon a ki fület plántál, nem hall-e, avagy a ki szemet alkot, nem 1át-e?
10 Shi da yake yi wa al’ummai horo ba ya hukunci ne? Shi da yake koya wa mutum ba shi da sani ne?
Vajon a ki nemzeteket fenyít, nem büntet-e, ő, ki az embert tudásra tanítja?
11 Ubangiji ya san tunanin mutum; ya san cewa tunaninsu banza ne.
Az Örökkévaló tudja az ember gondolatait, hogy hiábavalóság azok.
12 Mai albarka ne mutumin da ka yi masa horo, ya Ubangiji, mutumin da ka koyar daga dokarka;
Boldog a férfi, kit megfenyítsz, Jáh, és tanodra taníted;
13 kana ba shi sauƙi a lokacin wahala, sai har an haƙa rami wa mugaye.
hogy nyugtot adj neki bajnak napjaitól, míg megásatik a gonosznak a verem.
14 Gama Ubangiji ba zai ƙi mutanensa ba; ba zai taɓa yashe gādonsa ba.
Mert nem veti el népét az Örökkévaló, s birtokát nem hagyja el.
15 Za a sāke kafa hukunci a kan adalci, kuma dukan masu adalci a zuciya za su bi shi.
Mert igazsághoz tér vissza az ítélet, és utána mennek mind az egyenesszívüek.
16 Wane ne zai yi gāba da mugaye domina? Wane ne zai ɗauki matsayi ya yi gāba da masu aikata mugunta domina?
Ki támad mellém a gonosztevők ellen, ki áll oda mellém a jogtalanságot cselekvők ellen?
17 Da ba don Ubangiji ya yi mini taimako ba, da tuni na zauna shiru a wurin mutuwa.
Hogyha nem volna az Örökkévaló segítségül nekem, kevés híján sír csendjében lakott volna a lelkem.
18 Sa’ad da na ce, “Ƙafata na santsi,” ƙaunarka, ya Ubangiji, ta riƙe ni.
Ha azt mondtam: megingott a lábam – szereteted, oh Örökkévaló támogat engem.
19 Sa’ad da alhini ya yi yawa a cikina, ta’aziyyarka ta kawo farin ciki wa raina.
Mikor sok a tépelődés én bennem, a te vigasztalásaid vidámítják föl lelkemet.
20 Zai yiwu kursiyin da ya cika da lalaci yă haɗa kai da kai, wanda yake kawo azaba ta wurin abin da ya zartar?
Vajon társul-e veled a veszedelmek trónja, az a ki bajt alkot a törvény ellenére?
21 Sun yi ƙungiya tare a kan mai adalci suka yanke wa marar laifi hukuncin mutuwa.
Összecsődülnek az igaznak lelke ellen, s az ártatlan vért kárhoztatják.
22 Amma Ubangiji ya zama kagarata, Allahna kuma dutsen da nake samun mafaka.
De nekem az Örökkévaló mentsvárul lett, és Istenem menedékem sziklájává;
23 Zai sāka musu saboda zunubansu yă kuma hallaka su saboda muguntarsu; Ubangiji Allahnmu zai hallaka su.
s visszahárította rájuk gazságukat s rosszaságukban megsemmisíti őket, megsemmisíti őket az Örökkévaló, a mi Istenünk.