< Zabura 55 >
1 Don mai bi da kaɗe-kaɗe. Da kayan kiɗi masu tsirkiya. Wani maskil ta Dawuda. Ka ji addu’ata, ya Allah, kada ka ƙyale roƙona;
Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
2 ka ji ni ka kuma amsa mini. Tunanina yana damuna na kuma gaji tilis
Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
3 hankalina ya tashi saboda yawan surutan masu ƙina, saboda danniyar mugaye. Gama sukan jawo mini wahala, suna jin haushina suna ƙina.
Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
4 Zuciyata tana wahala a cikina; tsorace-tsoracen mutuwa sun sha kaina.
Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
5 Tsoro da rawan jiki sun kama ni; razana ta sha kaina.
Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
6 Na ce, “Kash, da a ce ina da fikafikan kurciya mana! Ai, da na yi firiya na tafi na huta,
Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
7 da na tafi can da nisa na zauna a hamada; (Sela)
Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. (Szela)
8 da na hanzarta na tafi wurin mafakata, nesa da muguwar iska da hadiri.”
Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
9 Ka rikitar da mugaye, ya Ubangiji, ka birkitar da maganarsu, gama na ga rikici da faɗa a cikin birni.
Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
10 Dare da rana suna yawo a kan katanga; mugun hali da zargi suna a cikinta.
Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
11 Rundunar hallaka suna aiki a cikin birni; barazana da ƙarairayi ba sa taɓa barin titunanta.
Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
12 Da a ce abokin gāba ne ke zagina, da na jure da shi; da a ce maƙiyi yana tā da kansa a kaina, da na ɓoye daga gare shi.
Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
13 Amma kai ne, mutum kamar ni, abokina, abokina na kurkusa,
Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
14 wanda na taɓa jin daɗin zumunci da shi sosai yayinda muke tafiya tare a taron jama’a a gidan Allah.
A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
15 Bari mutuwa ta ɗauki abokan gābana ba labari; bari su gangara da rai zuwa cikin kabari, gama mugunta tana samun masauƙi a cikinsu. (Sheol )
A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. (Sheol )
16 Amma na kira ga Allah, Ubangiji kuwa ya cece ni.
Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
17 Safe, rana da yamma ina kuka da nishi, yakan kuwa ji muryata.
Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
18 Yakan fisshe ni lafiya daga yaƙin da ake yi da ni, ko da yake da yawa suna gāba da ni.
Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
19 Allah, yana mulki har abada, zai ji su yă kuma azabtar da su, (Sela) mutanen da ba sa taɓa canja hanyoyinsu kuma ba sa tsoron Allah.
Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, (Szela) a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
20 Abokina ya kai wa abokansa hari; ya tā da alkawarinsa.
Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
21 Maganarsa tana da laushi kamar man zaitun, duk da haka yaƙi yana a cikin zuciyarsa; kalmominsa sun fi mai sulɓi, duk da haka takuba ne zārarru.
A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
22 Ku kawo damuwoyinku ga Ubangiji zai kuwa riƙe ku; ba zai taɓa barin mai adalci yă fāɗi ba.
Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
23 Amma kai, ya Allah, za ka kawar da mugaye zuwa cikin ramin lalacewa; masu kisa da mutane masu ruɗu ba za su kai rabin kwanakin rayuwarsu ba. Amma ni dai, na dogara gare ka.
Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.