Zabura 47

1 Don mai bi da kaɗe-kaɗe. Ta’Ya’yan Kora maza. Zabura ce. Ku tafa hannuwanku, dukanku al’ummai; ku yi sowa ga Allah da muryoyin farin ciki.

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

2 Ubangiji Mafi Ɗaukaka mai banmamaki ne, Sarki ne mai girma a bisa dukan duniya!

Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

3 Ya rinjayi al’ummai a ƙarƙashinmu, mutane kuma a ƙarƙashin ƙafafunmu.

Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

4 Ya zaɓar mana gādonmu, abar taƙamar Yaƙub, wanda yake ƙauna. (Sela)

Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)

5 Allah ya haura a cikin sowa ta farin ciki, Ubangiji ya haura a cikin ƙarar ƙahoni.

Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.

6 Ku rera yabai ga Allah, ku rera yabai; ku rera yabai ga Sarkinmu, ku rera yabai.

Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

7 Gama Allah shi ne Sarkin dukan duniya; ku rera zabura ta yabo gare shi.

Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

8 Allah yana mulki a bisa al’ummai; Allah yana zama a kan kursiyinsa mai tsarki.

Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.

9 Manyan mutanen al’ummai sun taru a matsayin mutanen Allah na Ibrahim, gama sarkunan duniya na Allah ne; ana ɗaukaka shi ƙwarai.

Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!