< Zabura 46 >
1 Don mai bi da kaɗe-kaɗe. Ta’Ya’yan Kora maza. Bisa ga alamot Waƙa ce. Allah ne mafakarmu da ƙarfinmu, kullum yana a shirye yă taimaka a lokacin wahala.
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
2 Saboda haka ba za mu ji tsoro ba, ko da ƙasa ta girgiza duwatsu kuma suka fāɗi cikin zurfin teku,
Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
3 ko da ruwansa suna ruri suna kumfa duwatsu kuma suna girgiza da tumbatsansu. (Sela)
Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)
4 Akwai kogi mai rafuffukan da suke sa birnin Allah murna, tsattsarkan wuri inda Mafi Ɗaukaka ke zama.
Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
5 Allah yana cikinta, ba za tă fāɗi ba; Allah zai taimake ta da safe.
Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
6 Al’ummai suna hayaniya, mulkoki sun fāɗi; ya ɗaga muryarsa, duniya ta narke.
Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
7 Ubangiji Maɗaukaki yana tare da mu; Allah na Yaƙub ne kagararmu. (Sela)
A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)
8 Zo ku ga ayyukan Ubangiji, kangon da ya kawo a kan duniya.
Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
9 Ya sa yaƙoƙi suka yi tsit ko’ina a duniya. Ya kakkarya bakkuna ya kuma ragargaza māsu, ya ƙone garkuwoyi da wuta.
Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.
10 “Ku natsu ku kuma san cewa ni ne Allah; za a ɗaukaka ni a cikin al’ummai, za a ɗaukaka ni cikin duniya.”
Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
11 Ubangiji Maɗaukaki yana tare da mu; Allah na Yaƙub ne kagararmu. (Sela)
A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)