< Zabura 34 >
1 Ta Dawuda. Sa’ad da ya yi kamar ya haukace a gaban Abimelek, Wanda ya kore shi, ya kuwa tafi. Zan gode wa Ubangiji kullayaumi; yabonsa kullum za su kasance a leɓunana.
Dávidtól, midőn elváltoztatta az eszét Abímélek előtt, és az őt elűzte, és elment. Hadd áldom az Örökkévalót minden időben, állandóan dicsérete a szájamban.
2 Raina zai yi fariya a cikin Ubangiji; bari waɗanda suke wahala su ji su kuma yi farin ciki.
Az Örökkévalóval dicsekszik lelkem, hallják az alázatosak és örüljenek.
3 Ku ɗaukaka Ubangiji tare da ni; bari mu ɗaukaka sunansa tare.
Mondjátok nagynak az Örökkévalót velem együtt, s hadd magasztaljuk nevét egyetemben!
4 Na nemi Ubangiji, ya kuwa amsa mini; ya cece ni daga dukan tsoro.
Kerestem az Örökkévalót és meghallgatott engem, s minden félelmemből megmentett.
5 Waɗanda suke dubansa sukan haskaka; fuskokinsu ba sa rufuwa da kunya.
Hozzá tekintettek föl és ragyogtak, s arczuk el nem pirulhat.
6 Wannan matalauci ya yi kira, Ubangiji kuwa ya ji shi; ya cece shi daga dukan wahalarsa.
Ez az a szegény, ki felkiáltott, s az Örökkévaló hallotta, és mind a szorongásaiból megaegítotte.
7 Mala’ikan Ubangiji ya kafa sansani kewaye da waɗanda suke tsoronsa, ya kuwa cece su.
Táborozik az Örökkévaló angyala az ő tisztelől hörül, és kiszabadítja őket.
8 Ku gwada ku gani cewa Ubangiji yana da kyau; mai albarka ne mutumin da yake neman mafaka a gare shi.
Érezzétek meg és lássátek, hogy jó az Örökkévaló; boldog a férfi, ki menedéket talál benne!
9 Ku ji tsoron Ubangiji, ku tsarkakansa, gama masu tsoronsa ba sa rasa kome.
Féljétek az Örökkévalót, szentjei ti, mert nincs hiánya tisztelőinek.
10 Zakoki za su iya rasa ƙarfi su kuma ji yunwa, amma waɗanda suke neman Ubangiji ba sa rasa abu mai kyau.
Fiatal oroszlánok hoplaltak és éheztek, de kik az Órölikévalót keresik, nincsenek híján semmi jónak.
11 Ku zo,’ya’yana, ku saurare ni; zan koya muku tsoron Ubangiji.
Jertek, fiúk, hallgassatok reám, istenfélelemre tanítlak meg.
12 Duk waninku da yake ƙaunar rayuwa yana kuma so yă ga kwanaki masu kyau,
Ki az az ember, ki életet kiván, szereti élte napjait, hogy jót lásson?
13 ka kiyaye harshenka daga mugunta da kuma leɓunanku daga faɗar ƙarairayi.
Óvd meg nyelvedet a rossztól és ajkaidat csalárd beszédtől;
14 Juyo daga mugunta ku yi alheri; nemi salama ku kuma yi ƙoƙarin samunta.
távozz a rossztól s tégy jót, keresd a békét és törekedjél rája.
15 Idanun Ubangiji suna a kan masu adalci kuma kunnuwansa suna sauraran kukansu;
Az Örökkévaló szemei az igazak felé fordulnak, és fülei az ő fohászkodásuk felé.
16 fuskar Ubangiji yana gāba da waɗanda suke aikata mugunta, don yă sa a manta da su a duniya.
Az Örökkévaló arcza a gonoszok ellen fordul, hogy kiírtsa a földről emléküket.
17 Adalai kan yi kuka, Ubangiji kuwa yakan ji su; yakan cece su daga dukan wahalarsu.
Kiáltottak s az Örökkévaló hallotta, s mind a szorongásaikból megmentette őket.
18 Ubangiji yana kusa da waɗanda suka karai ya kuma cece waɗanda aka ragargaza a ruhu.
Közel van az Örökkévaló a megtört szívűekhez, és a zúzott lelkűeket megsegíti.
19 Adali zai iya kasance da wahala da yawa, amma Ubangiji yakan cece shi daga dukansu;
Sok az igaznak a baja, de mindnyájából megmenti az Örökkévaló.
20 yakan tsare dukan ƙasusuwansa, ba ko ɗayansu da zai karye.
Megőrzi mind a csontjait, egy sem törik meg azok közül.
21 Mugunta zai kashe mugu; za a hukunta abokan gāban adalai.
Megöli a rosszaság a gonoszt, és az igaznak gyűlölői majd bűnhődnek.
22 Ubangiji yakan cece bayinsa; ba wanda yake neman mafaka a wurinsa da za a hukunta.
Megváltja az Örökkévaló szolgáinak lelkét és nem bűnhődnek mind, a kik menedéket keresnek benne.