< Zabura 28 >
1 Ta Dawuda. A gare ka nake kira, ya Ubangiji Dutsena; kada ka yi mini kunnen ƙashi. Gama in ka yi shiru, zan zama kamar waɗanda suka gangara rami.
Dávidtól. Hozzád, Örökkévaló, kiáltok fel, sziklá. m, ne hallgass, elfordulva tőlem, nehogy, midőn hallgatag elfordülsz tőlem, hasonlóvá legyek a gödörbe szállókhoz!
2 Ka ji kukata ta neman jinƙai yayinda nake kira ka don neman taimako, yayinda nake daga hannuwana wajen Wurinka Mafi Tsarki.
Halljad könyörgésem hangját, mikor fohászkodom hozzád, mikor fölemelem kezeimet szent templomod felé.
3 Kada ka ja ni tare da mugaye, tare da masu yin mugunta, masu magana kamar ta alheri ce da maƙwabtansu amma suna riƙe da su a zukatansu.
Ne ragadj el gonoszokkal és jogialanság cselekvőivel, kik békét beszélnek felebarátjaikkal, de rosszaság van szívükben.
4 Ka sāka musu da ayyukansu da kuma don mugun aikinsu; ka sāka musu saboda abin da hannuwansu suka yi ka kuma mayar musu abin da ya dace da su.
Adj nekik művök szerint és cselekvéseik rosszasága szerint, kezeik munkája szerint adj nekik, viszonozd tettüket nekik.
5 Da yake ba su kula da ayyukan Ubangiji da abin da hannuwansa suka yi ba, zai rushe su ba kuwa zai ƙara gina su ba.
Mert nem ügyelnek az Örökkévaló cselekedeteire és kezeinek művére; rontsa le a ne épitse fel őket!
6 Yabo ya tabbata ga Ubangiji, gama ya ji kukata na neman jinƙai.
Áldva legyen az Örökkévaló, mert meghallotta könyörgésem szavát.
7 Ubangiji shi ne ƙarfina da garkuwata; zuciyata ta amince da shi, kuma na sami taimako. Zuciyata ta yi tsalle don farin ciki zan kuwa yi godiya gare shi cikin waƙa.
Az Örökkévaló az én erőm és paizsom, benne bízott szívem és megsegíttettem, újjongott a szívem és énekemmel magasztalom őt.
8 Ubangiji shi ne ƙarfin mutanensa, kagarar ceto domin shafaffensa.
Az Örökkévaló erejük nekik és segítő erőssége az ő fölkentjének ő.
9 Ka cece mutanenka ka kuma albarkace gādonka; ka zama mai kiwonsu ka kuma riƙe su har abada.
Segítsd meg nepedet és áldd meg birtokodat, legeltesd és vidd őket öröl: hé!