< Zabura 18 >

1 Don mai bi da kaɗe-kaɗe. Ta Dawuda bawan Ubangiji. Ya rera ta ga Ubangiji kalmomin wannan waƙa sa’ad da Ubangiji ya cece shi daga hannun dukan abokan gābansa da kuma daga hannun Shawulu, ya ce, Ina ƙaunarka, ya Ubangiji, ƙarfina.
Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!
2 Ubangiji shi ne dutsena, kagarata da kuma mai cetona; Allahna shi ne dutsena, a gare shi nake neman mafaka. Shi ne garkuwata da ƙahon cetona, mafakata.
Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
3 Na kira ga Ubangiji, wanda ya cancanci yabo, na kuwa kuɓuta daga abokan gābana.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
4 Igiyoyin mutuwa sun shaƙe ni; rigyawan hallaka sun sha kaina.
Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
5 Igiyoyin mutuwa sun nannaɗe kewaye da ni; tarkon mutuwa ya yi mini arangama. (Sheol h7585)
A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem. (Sheol h7585)
6 Cikin wahalata na yi kira ga Ubangiji; Na yi kuka ga Allahna don taimako. A Haikalinsa ya ji muryata, Kukana na neman taimako ya kai kunnensa.
Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
7 Ƙasa ta yi rawa ta kuma girgiza, tussan duwatsu sun girgiza; sun yi rawa domin ya yi fushi.
Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
8 Hayaƙi ya tashi daga kafan hancinsa; wuta mai ci daga bakinsa, garwashi wuta mai ci daga bakinsa.
Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.
9 Ya buɗe sammai ya sauko; baƙaƙen gizagizai suna a ƙarƙashin ƙafafunsa.
Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
10 Ya hau kerubobi ya kuma yi firiya; ya yi shawagi a fikafikan iska.
Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.
11 Ya mai da duhu abin rufuwarsa, rumfa kewaye da shi, baƙaƙen gizagizan ruwan sama na sarari,
A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.
12 daga cikin hasken kasancewarsa gizagizai suka yi gaba, da ƙanƙara da kuma walƙiya.
Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.
13 Ubangiji ya yi tsawa daga sama; muryar Mafi Ɗaukaka ya yi kāra.
És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső hullt és eleven szén.
14 Ya harba kibiyoyinsa ya kuma watsar da abokan gāba, walƙiya mai girma ya fafare su.
És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
15 Kwarin teku sun bayyana tussan duniya sun bayyana a fili sa’ad da ka tsawata, ya Ubangiji, sa’ad da ka numfasa daga hancinka.
És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
16 Ya miƙa hannunsa daga sama ya kama ni; ya ja ni daga zurfin ruwaye.
Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.
17 Ya cece ni daga abokin gābana mai ƙarfi, daga abokan gābana, waɗanda suka fi ƙarfina.
Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
18 Sun yi arangama da ni a ranar masifa, amma Ubangiji ya zama mai taimakona.
Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
19 Ya fitar da ni zuwa wuri mai sarari; ya kuɓutar da ni, gama yana jin daɗina.
És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
20 Ubangiji ya yi haka da ni bisa ga adalcina; bisa ga tsabtar hannuwana ya ba ni lada.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
21 Gama na kiyaye hanyoyin Ubangiji; ban yi mugunta ta wurin juyewa daga Allahna ba.
Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.
22 Dukan dokokinsa suna a gābana; ban juye daga ƙa’idodinsa ba.
Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
23 Na kasance marar laifi a gabansa na kuma kiyaye kaina daga zunubi.
És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.
24 Ubangiji ya ba ni lada bisa ga adalcina, bisa ga tsabtan hannuwana a gabansa.
És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.
25 Ga mai aminci ka nuna kanka mai aminci, ga marar laifi ka nuna kanka marar laifi,
Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
26 ga mai tsabta ka nuna kanka mai tsabta, amma ga karkatacce, ka nuna kanka mai wayo.
A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
27 Kakan cece mai sauƙinkai amma kakan ƙasƙantar da masu girman kai.
Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
28 Kai Ya Ubangiji, ka sa fitilata ta yi ta ci; Allahna ya mai da duhu ya zama haske.
Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
29 Da taimakonka zan iya fāɗa wa runduna; tare da Allahna zan iya rinjayi katanga.
Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
30 Game da Allah kuwa, hanyarsa cikakkiya ce; maganar Ubangiji marar kuskure ne. Shi garkuwa ne ga dukan waɗanda suke neman mafaka a gare shi.
Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.
31 Gama wane ne Allah in ba Ubangiji ba? Wane ne kuwa Dutse in ba Allahnmu ba?
Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
32 Allah ne ya ƙarfafa ni da ƙarfi ya kuma sa hanyarta ta zama cikakkiya.
Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:
33 Ya sa ƙafafuna kamar ƙafafun barewa; ya sa na iya tsaya a kan ƙwanƙoli.
Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
34 Ya horar da hannuwana don yaƙi; hannuwana za su iya tanƙware bakan tagulla.
Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
35 Ka ba ni garkuwar nasara, kuma hannunka na dama yana riƙe ni; ya sunkuya don ka mai da ni mai girma.
És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
36 Ka fadada hanyar da yake a ƙarƙashina, don kada ɗiɗɗigena yă juya.
Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
37 Na bi abokan gābana na kuma cim musu; ban juya ba sai da na hallaka su.
Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
38 Na ragargaza su har ba za su iya tashi ba; sun fāɗi a ƙarƙashin ƙafafuna.
Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
39 Ka ƙarfafa ni da ƙarfi saboda yaƙi; ka sa abokan gābana suka rusuna mini.
Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.
40 Ka sa abokan gābana suka juya suka gudu, na kuma hallaka abokan gābana.
És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.
41 Sun nemi taimako, amma ba su sami wanda zai cece su ba, ga Ubangiji, amma bai amsa ba.
Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
42 Na murƙushe su kamar ƙura mai laushi da iska ke kwashewa; na zubar da su kamar laka a tituna.
És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.
43 Ka cece ni daga harin mutane; ka mai da ni kan al’ummai. Mutanen da ban sani ba sun zama bayina,
Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
44 da zarar sun ji ni, sukan yi mini biyayya; baƙi suna rusuna a gabana.
A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
45 Duk sukan karai; suna zuwa da rawan jiki daga mafakansu.
Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.
46 Ubangiji mai rai ne! Yabo ya tabbata ga Dutsena! Girma ya tabbata ga Allah Mai cetona!
Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
47 Shi ne Allah mai sāka mini, wanda yake sa al’ummai a ƙarƙashina,
Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
48 wanda yakan cece ni daga abokan gābana. Ana girmama ka bisa abokan gābana; daga masu tā-da-na-zaune-tsaye ka kuɓutar da ni.
A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
49 Saboda haka zan yabe ka a cikin al’ummai, ya Ubangiji; zan rera yabai ga sunanka.
Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek.
50 Yakan ba sarkinsa nasarori; yakan nuna alheri marar ƙarewa ga shafaffensa, ga Dawuda da zuriyarsa har abada.
Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké.

< Zabura 18 >