< Zabura 128 >
1 Waƙar haurawa. Masu albarka ne dukan masu tsoron Ubangiji, waɗanda suke tafiya a hanyoyinsa.
Zarándoklás éneke. Boldog mindaz, a ki féli az Örökkévalót, a ki útjaiban jár!
2 Za ka ci amfanin aikinka; albarku da wadata za su zama naka.
Kezeid szerzeményét midőn eszed, boldog vagy és jó dolgod van.
3 Matarka za tă zama kamar kuringar inabi mai’ya’ya a cikin gidanka;’ya’yanka maza za su zama kamar tohon zaitun kewaye da teburinka.
Feleséged akár a gyümölcstermő szőllőtő házad belsejében; gyermekeid akár olajfacsemeték körülötte asztalodnak.
4 Ta haka mai albarka yake wanda yake tsoron Ubangiji.
Íme, bizony így áldatik meg a férfi, aki féli az Örökkévalót!
5 Bari Ubangiji ya albarkace ka daga Sihiyona dukan kwanakin ranka; bari ka ga wadatar Urushalima,
Áldjon meg téged az Örökkévaló Cziónból és nézd Jeruzsálem jólétét élted minden napjaiban,
6 bari kuma ka rayu ka ga’ya’ya’ya’yanka. Salama tă kasance tare da Isra’ila.
és láss gyermekeket gyermekeidtől! Béke Izraélre!