Zabura 112

1 Yabi Ubangiji. Mai albarka ne mutumin da yake tsoron Ubangiji, wanda yakan sami farin ciki mai girma a umarnansa.

Hallelúja! Boldog a férfi, ki az Istent féli, parancsolatait kedveli nagyon!

2 ’Ya’yansa za su zama manya a ƙasar; tsaran masu aikata gaskiya za su sami albarka.

Hatalmas lesz magzatja az országban, az egyenesek nemzedéke megáldatik.

3 Wadata da arziki suna a cikin gidansa, adalcinsa zai dawwama har abada.

Vagyon és gazdagság van házában, s örökké megáll az igazsága.

4 Ko a cikin duhu haske kan haskaka wa mai aikata gaskiya, mai alheri mai tausayi da kuma mai adalci.

A sötétségben világosság tündöklik föl az egyeneseknek: a kegyelmes és irgalmas és igazságos.

5 Abu mai kyau zai zo masa shi da yake kyauta yake kuma ba da bashi hannu sake, shi da yake yin al’amuransa cikin gaskiya.

Jól jár férfi, ki könyörül és kölcsön ad, elintézi dolgait jog szerint;

6 Tabbatacce ba zai taɓa jijjigu ba; za a tuna da mai adalci har abada.

mert örökké nem tántorodik meg, örök emlékezetül lészen az igaz.

7 Ba zai ji tsoron labari marar daɗi ba; zuciyarsa tsayayyiya ce, tana dogara ga Ubangiji.

Rossz hírtől nem fél, megállapodott a szive, az Örökkévalóban bizakodó.

8 Zuciyarsa tana da kāriya, ba zai ji tsoro ba; a ƙarshe zai zama mai nasara a kan maƙiyansa.

Szilárd a szive, nem fél, mígnem rájuk néz szorongatóira.

9 Ya rarraba kyautansa ga matalauta, adalcinsa zai dawwama har abada; za a ɗaga ƙahonsa sama da bangirma.

Szórva adott a. szükölködőknek, örökké megáll az igazsága, szarva emelkedik dicsőségben.

10 Mugun mutum zai gani yă kuma yi fushi, zai ciza haƙora yă kuma lalace; sha’awace-sha’awacen mugaye za su zo ga ƙarshe.

A gonosz látja és boszankodik, fogait vicsorítja és elcsügged; a gonoszok vágya elvész.