< Zabura 108 >

1 Waƙa ce. Zabura ta Dawuda. Zuciyata tsayayyiya ce, ya Allah; zan rera in kuma yi kiɗi da dukan raina.
Ének. Dávid zsoltára. Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.
2 Ku farka, garaya da molo! Zan farkar da rana.
Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
3 Zan yabe ka, ya Ubangiji, a cikin al’ummai; zan rera game da kai cikin mutane.
Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
4 Gama ƙaunarka da girma take, bisa fiye da sammai; amincinka ya kai sarari.
Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!
5 A ɗaukaka ka, ya Allah, a bisa sammai, bari kuma ɗaukakarka ta kasance a bisa dukan duniya.
Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
6 Ka cece mu ka kuma taimake mu da hannunka na dama, domin waɗanda kake ƙauna su kuɓuta.
Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
7 Allah ya yi magana daga wurinsa mai tsarki, “Ciki nasara zan raba Shekem in kuma auna Kwarin Sukkot.
Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
8 Gileyad nawa ne, Manasse nawa ne; Efraim shi hulan kwanona, Yahuda ne sandana na sarauta.
Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.
9 Mowab shi ne kwanon wankina, a kan Edom zan jefa takalmina; a bisa Filistiya zan yi kirari cikin nasara.”
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
10 Wa zai kawo ni birni mai katanga? Wa zai jagorance ni zuwa Edom?
Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
11 Ba kai ba ne, ya Allah, kai da ka ƙi mu ba ka kuwa fita tare da mayaƙanmu?
Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
12 Ka ba mu taimako a kan abokin gāba, gama taimakon mutum banza ne.
Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!
13 Tare da Allah za mu yi nasara, zai kuma tattaka abokan gābanmu.
Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.

< Zabura 108 >