Karin Magana 8
1 Hikima ba ta yin kira ne? Fahimi ba ya tā da muryarsa ne?
Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
2 A ƙwanƙoli a kan hanya, inda hanyoyi suka haɗu, ta ɗauki matsayinta;
magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
3 kusa da ƙofofin shiga cikin birni, a mashigai, ta tā da murya,
kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
4 “Gare ku, ya mutane, nake kira; na tā da muryata ga dukan’yan adam.
Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
5 Ku da kuke marasa azanci, ku yi hankali; ku da kuke wawaye, ku nemi fahimi.
Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
6 Ku saurara, gama ina da abubuwa masu darajan da zan faɗa; na buɗe leɓunana don in faɗa abin da yake daidai.
Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
7 Bakina yana magana abin da yake gaskiya, gama leɓunana sun ƙi mugunta.
mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
8 Dukan kalmomin bakina suna da adalci; babu waninsu da ya karkace ko kuwa ƙarya ne.
Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
9 Ga mai tunani dukansu daidai ne; ba su da laifi ga waɗanda suke da sani.
mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
10 Ku zaɓi umarnina a maimakon azurfa, sani a maimakon zinariya zalla,
Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
11 gama hikima ta fi lu’ulu’ai daraja, kuma ba abin da kake sha’awa da za a kwatanta da ita.
Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
12 “Ni, hikima, ina zama tare da hankali; ina da sani da iya rarrabewa.
Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
13 Jin tsoron Ubangiji shi ne ƙin mugunta; ina ƙin girman kai da fariya, halin mugunta da kuma muguwar magana.
Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
14 Shawara da yin tunani mai kyau nawa ne; ina da fahimi da kuma iko.
Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
15 Ta wurina sarakuna suke mulki masu mulki kuma suke yin dokokin da suke da adalci;
Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
16 ta wurina sarakuna suke mulki, da kuma dukan manyan mutanen da suke mulkin duniya.
általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
17 Ina ƙaunar waɗanda suke ƙaunata, kuma waɗanda suke nemana sukan same ni.
Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
18 Tare da ni akwai wadata da girmamawa, dukiya da wadata masu dawwama.
Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
19 ’Ya’yan itacena sun fi zinariya zalla; amfanin gonar da nake bayar ya fi azurfa mafi kyau.
Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
20 Ina tafiya a hanyar adalci, a kan hanyoyin gaskiya,
Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
21 ina ba da wadata ga waɗanda suke ƙaunata ina sa wuraren ajiyarsu su cika.
hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
22 “Ubangiji ya kawo ni a matsayi na farko na ayyukansa, kafin ayyukansa na tuntuni;
Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
23 an naɗa ni tun fil azal, daga farko, kafin duniya ta kasance.
Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
24 Sa’ad da babu tekuna, aka haife ni, sa’ad da babu maɓulɓulai masu ruwa;
Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
25 kafin a kafa duwatsu a wurarensu, kafin tuddai ma, an haife ni,
mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
26 kafin ya yi duniya ko gonaki ko wata ƙurar duniya.
míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
27 Ina nan sa’ad da ya kafa sammai a wurarensu, sa’ad da ya shata sararin sama a kan fuskar zurfafa,
Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
28 sa’ad da ya kafa gizagizai a bisa ya kuma kafa maɓulɓulan zurfafa daram,
midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
29 sa’ad da ya ba wa teku iyakarsa domin kada ruwaye su zarce umarninsa, da kuma sa’ad da ya shata tussan duniya.
midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
30 A lokacin ni ne mai tsara abubuwa a gefensa. Na cika da murna kowace rana, kullum ina farin ciki a gabansa,
Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
31 ina farin ciki da dukan duniyarsa ina murna da’yan adam.
játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
32 “Yanzu fa,’ya’yana, ku saurare ni; masu albarka ne waɗanda suke kiyaye hanyoyina.
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
33 Ku saurari umarnina ku kuma zama masu hikima; kada ku ƙyale ta.
Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
34 Mai albarka ne wanda ya saurare ni; yana tsaro kullum a ƙofofina, yana jira a ƙofar shigata.
Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
35 Gama duk wanda ya same ni ya sami rai zai kuma sami tagomashi daga Ubangiji.
Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
36 Amma duk wanda ya kāsa samuna ya cuci kansa; dukan waɗanda suke ƙina suna ƙaunar mutuwa ke nan.”
de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
