Sòm 120

1 Yon chanson pou monte vè tanp lan Nan gran twoub mwen an, mwen te kriye a SENYÈ a. Li te reponn mwen.

Zarándoklás éneke. Szorultságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam föl és ő meghallgatott engem.

2 Delivre nanm mwen, O SENYÈ, de lèv k ap bay desepsyon, de lang ki plen manti yo.

Örökkévaló, mentsd meg lelkemet hazug ajaktól, csalárdság nyelvétől!

3 Kisa pou W ta resevwa, e kisa pou m ta fè ou, O lang mansonjè?

Mit ad neked és mit gyarapit neked a csalárdság nyelve?

4 Flèch pwent file a gèrye yo, avèk chabon pye gayak tou limen.

Vitéznek élesített nyilai, meg rekettyének parazsa!

5 Malè a mwen, paske mwen demere nan tant a Méschec, Paske mwen rete pami tant a Kédar yo!

Jaj nekem, hogy Mésekhnél tartózkodtam, lakoztam Kédár sátrai mellett!

6 Nanm mwen gen demè li avèk (sila) ki rayi lapè yo pandan twòp tan.

Sokat lakozott a lelkem a béke gyülölői mellett.

7 Mwen vle lapè, men lè m pale, se lagè yo pito.

Én merő béke vagyok; de midőn beszélek, ők harczra készek.