< Pwovèb 26 >
1 Tankou lanèj nan sezon chalè a, tankou lapli nan sezon rekòlt, se konsa respè pa merite rive sou yon moun ensanse.
Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
2 Tankou yon ti zwazo k ap sove ale, tankou yon ti iwondèl nan vòl li, se konsa yon madichon san koz p ap poze.
Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
3 Yon fwèt se pou chwal la, yon brid pou bourik la, ak baton pou do a moun ensanse a.
Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
4 Pa reponn yon moun ensanse selon foli li, oswa ou va vin tankou li.
Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
5 Reponn yon moun ensanse selon foli li merite, pou l pa vin saj nan pwòp zye li.
Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
6 Li koupe pwòp pye li, e bwè vyolans, ki voye yon mesaj pa men a moun ensanse a.
A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
7 Tankou janm ki initil pou moun bwate a, se konsa yon pwovèb nan bouch a moun ensanse.
Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
8 Tankou yon moun ki mare wòch anndan fistibal se konsa sila ki bay respè a moun ensanse a.
Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
9 Tankou yon pikan ki tonbe nan men yon moun k ap bwè gwòg, se konsa yon pwovèb nan bouch a moun ki ensanse.
Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
10 Tankou moun ak banza k ap blese tout moun, se konsa sila ki anplwaye moun ensanse a, ak sila ki anplwaye sila k ap pase pa aza a.
Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
11 Tankou yon chen ki retounen nan vomi li, se konsa yon moun ensanse kap repete foli li.
Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
12 Èske ou wè yon moun ki saj nan pwòp zye li? Gen plis espwa pou moun fou pase li menm.
Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
13 Parese a di: “Gen yon lyon nan lari a! Yon lyon nan plas la!”
Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
14 Tankou pòt la vire sou gon li, se konsa parese a sou kabann li.
Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
15 Parese a fouye men l nan plato a; men l twò fatige pou fè l ankò rive nan bouch li.
Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
16 Parese a pi saj nan pwòp zye li pase sèt moun ki kab reponn ak bon konprann.
Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
17 Tankou yon moun ki pran yon chen pa zòrèy, se konsa sila k ap pase pa aza a, pou l gaye nan goumen ki pa apatyen a li menm nan.
Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
18 Tankou yon moun fou k ap jete bwa dife, flèch ak lanmò,
Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
19 se konsa nonm ki tronpe vwazen li an pou di: “Èske se pa blag mwen t ap fè?”
Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
20 Akoz mank bwa, dife a etenn; lè ti koze sispann, rayisman vin kalme.
Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
21 Tankou chabon tou limen anvè sann cho, ak bwa anvè dife, se konsa yon moun tchenpwèt chofe pwoblèm pou limen konfli.
Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
22 Pawòl a moun k ap chichote nan zòrèy moun nan, vin tankou bèl ti mòso delika. Yo desann rive jis nan pati pi fon kò a.
A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
23 Tankou veso ki fèt ak tè ki kouvri ak yon kouch ajan, se konsa lèv ki brile ak yon kè ki mechan.
Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
24 Yon nonm malonèt, kache sa pou l pa parèt sou lèv li; men nan kè l, li fè depo desepsyon.
Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
25 Lè l pale byen dous, pa kwè l; paske, gen sèt abominasyon nan kè l.
Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
26 Malgre rayisman kouvri kò l ak riz, mechanste li va devwale devan asanble a.
Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
27 Sila ki fouye fòs la va tonbe ladann, e sila ki woule wòch la, sou li menm l ap retounen.
A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
28 Yon lang ki bay manti, rayi sila li kraze yo, e zèv a lang flatè a se dega.
A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.