Pwovèb 22
1 Yon bon non pi bon pase tout richès; e favè Bondye, pase ajan ak lò.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 Rich la ak malere a mare ansanm; se SENYÈ a ki fè yo tout.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 Sila ki reflechi, wè mal e kache kò li; men ensanse yo antre ladann e jwenn pinisyon.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 Rekonpans pou imilite avèk lakrent SENYÈ a se richès, bon repitasyon, ak lavi.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Pikan ak pèlen se nan chemen a pèvès yo; sila ki veye nanm li, va rete lwen yo.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Leve yon timoun nan chemen li ta dwe ale, e lè li vin gran, li p ap kite li; menm lè l granmoun, li p ap kite li.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 Rich yo domine sou pòv yo, e moun ki prete vin esklav a sila k ap bay prè a.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 Sila ki simen inikite a va rekòlte vanite; e baton kòlè li a va detwi.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 Sila ki bay ak men louvri va beni; paske li bay manje a malere.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Mete moun k ap moke moun yo deyò, e diskisyon an prale tou; wi, konfli ak dezonore moun ap sispann.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 Sila ki renmen kè ki san tach e ki pale ak gras, va zanmi a wa a.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 Zye a SENYÈ a konsève konesans; men Li boulvèse pawòl moun malveyan yo.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 Parese a di: “Gen yon lyon deyò a; m ap mouri nan lari!”
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 Bouch a fanm adiltè a se yon fòs byen fon; sila ke SENYÈ a modi va tonbe ladann.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Foli mare nan kè a yon timoun; baton disiplin nan va retire sa mete lwen li.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 Sila ki oprime malere a pou ogmante tèt li; ni sila k ap fè kado a rich yo, va rive nan povrete.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Apiye zòrèy ou pou tande pawòl a saj yo; epi aplike ou a konesans mwen.
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 Paske sa va byen agreyab pou ou si ou kenbe yo anndan ou, pou yo toujou prè sou lèv ou.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 Pou konfyans ou kapab nan SENYÈ a, mwen te enstwi ou jodi a, menm ou menm nan.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Èske mwen pa t ekri ou trant bèl bagay, de konsèy ak konesans yo?
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 Pou fè ou konnen vrè pawòl verite yo, pou ou kab byen reponn sila ki te voye ou a?
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Pa vòlè malere a paske li pòv, ni kraze aflije nan pòtay la;
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 paske, SENYÈ a va plede ka yo e pran lavi a sila ki vòlè yo.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Pa asosye ak yon nonm ki livre a kòlè; oswa ale ak yon moun kolerik,
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 sinon, ou va aprann mès li yo e jwenn yon pèlen pou tèt ou.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Pa konte pami sila ki sèvi kon garanti yo, pami sila ki fè sekirite pou dèt yo.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 Si ou pa gen mwayen pou ou kab peye, poukisa ou ta kite l rale kabann nan sòti anba ou?
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Pa deplase ansyen bòn ke papa zansèt nou yo te mete a.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Èske ou wè yon nonm byen abil nan travay li? Li va kanpe devan wa yo; li p ap oblije kanpe devan nenpòt kalite vye moun.
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
