Pwovèb 14
1 Fanm saj la bati kay li, men fanm ensanse a demoli li ak pwòp men li.
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 Sila ki mache nan ladwati a gen lakrent SENYÈ a; men sila ki fè chemen kwochi a meprize li.
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 Nan bouch a moun sòt la, se yon baton pou do li; men lèv a saj yo va pwoteje yo.
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4 Kote nanpwen bèf, manjwa a pwòp; men se fòs a bèf la ki fè richès.
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5 Yon temwen fidèl p ap bay manti; men yon fo temwen pale manti.
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 Yon mokè chache sajès, e li pa jwenn anyen; men konesans fasil pou sila ki gen bon konprann nan.
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7 Kite prezans a yon moun ensanse, sinon ou p ap rekonèt pawòl a saj yo.
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 Sajès a moun rezonab la se pou l konprann chemen li; men betiz a moun ensanse a se desepsyon.
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 Moun ensanse kontwole peche kon jwèt; men pami moun dwat yo, gen bòn volonte.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 Kè a konnen pwòp amètim ak bonè li; men ak lòt, sa p ap pataje.
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11 Lakay mechan yo va detwi; men tant a moun dwat la va fleri.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 Gen yon chemen ki sanble bon pou lòm; men fen li se chemen lanmò an.
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13 Menm lè bouch ri, kè a ka gen doulè, e lajwa kon fini nan tristès.
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 Kè a ki pa fidèl va jwen rekonpans pou pwòp chemen li; men yon bon moun va rekonpanse pou sa li fè a.
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15 Moun san konprann kwè nan tout bagay; men yon nonm k ap refleshi veye pa li yo.
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 Yon nonm saj fè atansyon pou l vire kite mal; men yon moun fou plen ògèy; li pa pè anyen.
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 Yon nonm kolerik aji nan foli, e yon nonm kokèn va rayi pa lòt yo.
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18 Moun san konprann yo gen foli kon eritaj; men moun rezonab lan kouwone ak konesans.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 Mal la va bese devan sa ki bon an; e mechan an devan pòtay a moun dwat la.
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 Malere a vin rayi menm pa vwazen li; men moun gwo kòb gen anpil zanmi.
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 Sila ki meprize vwazen li fè peche; men sila ki fè gras a malere a, beni.
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 Èske sila ki fòmante mechanste a, pa egare? Men ladousè avèk verite se pou sa yo ki fè sa ki bon.
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23 Nan tout travay gen pwofi; men pale anpil mennen nan povrete.
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 Kouwòn saj yo se richès yo; men betiz moun ensanse se foli yo.
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 Yon vrè temwen sove lavi a moun; men sila ki pale manti pase moun nan betiz.
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 Nan lakrent SENYÈ a, gen gwo konfyans; e pitit li yo va jwenn sekou.
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 Lakrent SENYÈ a se yon fontèn dlo lavi, pou moun ka evite pèlen lanmò yo.
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28 Nan fòs kantite a pèp yo se glwa a yon wa, men afè prens ki manke moun gate nèt.
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 Sila ki lan nan kòlè a, gen gwo konprann; men sila ki fè fache vit, leve foli byen wo.
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30 Yon kè trankil se lavi pou kò a; men pasyon fè tout zo yo pouri.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 Sila ki oprime malere a ap vekse Kreyatè li; men sila ki gen bonte anvè pòv la, onore L.
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Mechan an jete anba pa malfezans li; men moun ladwati a gen sekou lè l mouri.
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 Sajès se nan kè a sila ki gen bon konprann nan; menm moun ensanse yo, nan kè, yo konnen.
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34 Ladwati leve yon nasyon; men peche se yon gwo wont pou yon pèp.
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 Favè a wa a se anvè sèvitè ki aji ak sajès; men kòlè li se anvè sila ki fè gwo wont.
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
