Sòm 90

1 Lapriyè Moyiz, sèvitè Bondye a. Seyè, ou te toujou yon pwoteksyon pou nou depi sou tan zansèt nou yo jouk koulye a.

Ima Mózestől, az Isten emberétől. Uram! Menedék voltál te nekünk nemzedékben meg nemzedékben.

2 Anvan menm ou te kreye mòn yo, anvan ou te fè latè ak tout sa ki ladan l', depi tout tan ak pou tout tan se Bondye ou ye.

Mielőtt hegyek születtek és létesítottél földet és világot és öröktől örökké te vagy Isten.

3 Ou di moun se pou yo tounen sa yo te ye. Ou fè yo tounen pousyè ankò.

Viaszatéríted a halandót szétporlásig és azt mondod: térjetek vissza, emberfiai!

4 Milan (1.000 an) pa anyen pou ou, se tankou yon jou. Se tankou jounen ayè ki fin pase a, se tankou yon ti kadè nan mitan lannwit.

Mert ezer esztendő a te szemeidben, akár a tegnapi nap, midőn elvonul s az őrszak az éjjelen.

5 Ou fè yo pase tankou yon rèv, tankou pye zèb ki leve yon jou maten.

Elsodortad őket, mintegy alvásban vannak: reggel mint a fű felsarjad,

6 Li grandi, li fleri, nan aswè li fennen, li cheche.

reggel virul és felsarjad, estére elhervad és elszárad.

7 Lè ou ankòlè, se fini ou fini ak nou. Lè ou move, ou fè kè nou kase.

Mert elfogyatkoztunk haragod által, és heved által megrémültünk.

8 Ou mete devan je ou tou sa nou fè ki mal, ou mete peche nou fè an kachèt yo aklè devan ou.

Magad elé helyezted bűneinket, rejtelmeinket arczod világosságába.

9 Ou koupe sou lavi nou paske ou ankòlè. Anvan nou bat je nou, lavi nou fini.

Mert mind a napjaink eltüntek felindulásod által, elfogyasztottuk éveinket, mint leheletet.

10 Dènye bout nou se swasanndizan. Si nou gen bon sante, n'a wè katreventan. Men, avantaj nou jwenn nan tou sa se sèlman tray ak mizè. Talè konsa nou fin viv, n' al fè wout nou.

Éveink napjai – van azokban hetven esztendő s ha jó erőben, nyolczvan esztendő; és büszkeségük: fáradság és baj, mert sebesen elillan s mi tova rebbentünk.

11 Kilès ki konnen jan ou ka ankòlè? Kilès ki konnen jan pou yo pè ou lè ou move?

Ki ismeri haragodnak hatalmát, s a mely olyan mint a félelmed, felindulásodat?

12 Moutre nou pou nou pa bliye jan lavi nou kout, pou nou kapab chache konprann tout bagay.

Napjainkat számlálni ekkép tudasd, hogy bölcs szívet nyerjünk.

13 Seyè, kilè w'a tounen? Gen pitye pou sèvitè ou yo.

Fordulj felénk, Örökkévaló, – meddig még? – és könyörülj meg szolgáidon.

14 Chak maten, voye benediksyon ou sou nou! Konsa, n'a chante, n'a toujou gen kè kontan.

Engedj jóllaknunk reggel szereteteddel, hadd ujjongjunk és örüljünk minden napjainkban.

15 Koulye a fè kè nou kontan pou menm kantite jou ou te ban nou lapenn, pou menm kantite lanne nou pase nan mizè.

Örvendeztess minket, mint a hány napon át szenvedtettél, a hány éven át bajt láttunk.

16 Fè moun k'ap sèvi ou yo wè sa ou ka fè. Fè pitit pitit yo wè jan ou gen pouvwa.

Jelenjék meg szolgáidnak a te cselekvésed és a te díszed gyermekeiken.

17 Seyè, Bondye nou, pa sispann ban nou favè ou. Fè nou reyisi nan tou sa n'ap fè. Wi, fè nou reyisi nan tou sa n'ap fè.

S legyen az Úrnak a mi Istenünknek kelleme mi rajtunk, s kezeink munkáját szilárdítsd meg nálunk, a kezeink munkáját – szilárdítsd azt meg!