Sòm 78

1 Se yon chante Asaf. Pèp mwen yo, koute sa m'ap moutre nou! Louvri zòrèy nou pou n' tande sa m'ap di!

Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.

2 Mwen pral pale ak nou, pou m' fè nou konnen sa ki te pase nan tan lontan,

Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.

3 bagay nou te tande nan zòrèy nou, bagay nou tout te konnen, bagay zansèt nou yo te konn rakonte nou.

A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,

4 Nou p'ap kache bagay sa yo pou pitit nou yo pa konnen yo. N'ap fè lwanj Seyè a devan timoun k'ap vini yo. N'ap fè yo konnen jan l' gen pouvwa, jan l' gen fòs, jan li fè gwo mèvèy.

Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.

5 Li te di pèp Izrayèl la sa pou li fè. Li te bay pitit pitit Jakòb yo kòmandman li yo. Li te mande zansèt nou yo pou yo te moutre pitit yo lalwa Bondye a,

Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;

6 pou timoun ki fenk fèt yo ka konnen l', pou yo menm tou, lè yo grandi, yo ka fè pitit pa yo konnen l'.

Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;

7 Konsa yo menm tou, y'a mete konfyans yo nan Bondye. Yo p'ap bliye sa li te fè. Y'a toujou obeyi kòmandman li yo.

Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.

8 Konsa yo p'ap tankou zansèt yo ki te fè tèt ak Bondye, ki te derefize fè sa li te mande yo fè, ki pa t' janm gen yon konfyans fèm nan Bondye, ki pa t' kenbe pawòl yo ak Bondye.

Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.

9 Pitit Efrayim yo se moun ki konn goumen, ki fò nan tire flèch. Men, yo kouri lè batay mare.

Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;

10 Yo pa t' kenbe kontra Bondye te pase ak yo a. Yo derefize fè sa li te mande yo fè.

Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;

11 Yo fè espre, yo bliye sa li te fè, tout mèvèy li te fè yo wè.

Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.

12 Wi, se devan je zansèt yo Bondye te fè mirak nan peyi Lejip, nan plenn Zoan an.

Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.

13 Li fann lanmè a an de, li fè yo pase nan mitan l'. Li fè dlo yo kanpe dwat tankou miray.

Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.

14 Pou l' moutre yo chemen pou yo pran, lajounen li ba yo yon nwaj, lannwit li ba yo yon dife ki t'ap mache devan yo.

Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.

15 Li fann gwo wòch nan dezè a, li ba yo kont dlo pou yo bwè.

Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.

16 Li fè sous dlo pete nan wòch la, li fè dlo koule tankou dlo larivyè.

Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:

17 Men, yo pa t' sispann fè peche kont Bondye, yo revòlte dèyè Bondye ki anwo nan syèl la, lè yo te nan dezè a.

Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;

18 Yo te vle sonde Bondye: yo mande pou l' ba yo manje yo te vle manje a.

És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.

19 Yo pale Bondye mal, yo di: -Eske Bondye ka mete manje sou tab nan mitan dezè sa a?

És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?

20 Wi, se vre. Li frape wòch la: Dlo koule kou larivyè. Men, èske li kapab ban nou pen? Eske li ka bay pèp li a vyann?

Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?

21 Lè Seyè a tande sa, li fè kòlè. Se te tankou yon dife li te limen dèyè pitit Jakòb yo. Li vin ankòlè anpil sou yo,

Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;

22 paske yo pa t' gen konfyans nan Bondye, yo pa t' kwè li ta kapab delivre yo.

Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,

23 Li pale ak nwaj yo ki anwo nan syèl la, li ba yo lòd pou yo louvri pòt syèl la.

És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.

24 Li grennen laman sou yo pou yo manje. Li ba yo manje farin ki soti nan syèl la.

És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.

25 Se konsa, yo manje manje zanj Bondye yo. Li ba yo manje pou yo manje plen vant yo.

Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,

26 Lèfini, li fè yon van lès soufle nan syèl la. Avèk pouvwa li, li fè yon van leve soti nan sid.

Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;

27 Li grennen vyann sou yo tankou pousyè. Li fè zwazo soti nan syèl la tonbe atè, tankou sab bò lanmè.

És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.

28 Li fè yo tonbe nan mitan kote yo te rete a, tout bò kay yo.

És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.

29 Yo tout te manje plen vant yo. Bondye ba yo tou sa yo te anvi.

Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.

30 Men, yo pa t' ankò fin manje, yo pa t' ankò fin plen vant yo, manje a te nan bouch yo toujou,

Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:

31 lè Bondye fache sou yo. Li touye pi gwonèg nan mitan yo, li kraze tout jenn gason nan peyi Izrayèl la.

Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;

32 Atousa, pèp la donnen pi rèd nan fè peche. Yo pa t' vle kwè nan mirak sa yo.

Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.

33 Se konsa, li fè lavi yo disparèt tankou lafimen. Li sezi yo, yo mouri frèt.

Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.

34 Li te fè detwa ladan yo mouri. Se lè sa a yo tounen vin jwenn li, yo chanje lavi yo, yo lapriyè nan pye li.

Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.

35 Yo vin chonje se Bondye ki te pwoteksyon yo. Se Bondye anwo nan syèl la ki te delivre yo.

És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;

36 Men, tout bèl pawòl sa yo, se te manti. Tou sa yo t'ap di a, se te pawòl nan bouch.

És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.

37 Yo pa t' sensè avè li, yo pa t' kenbe kontra li te pase ak yo.

De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;

38 Men, paske Bondye te gen pitye pou yo, li padonnen peche yo, li pa t' touye yo. Anpil fwa menm, li kenbe, li pa t' fè kòlè sou yo. Li pa t' kite kòlè l' tonbe sou yo.

Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.

39 Li chonje se moun yo ye, se pase y'ap pase tankou van k'ap soufle.

Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.

40 Men, se pa ni de ni twa fwa yo te leve dèyè li nan dezè a! Se pa ni de ni twa fwa yo te fè l' fè kòlè!

Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!

41 Se tout tan yo t'ap tante Seyè a! Se tout tan yo t'ap pwovoke Bondye pèp Izrayèl la, ki yon Bondye apa!

És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.

42 Yo bliye jan li gen pouvwa. Yo bliye lè li te sove yo anba lènmi yo,

Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;

43 lè li te fè gwo mirak ak bèl mèvèy nan peyi Lejip, nan plenn Zoan an.

Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.

44 Li fè dlo larivyè yo tounen san. Pesonn pa t' ka bwè dlo sa yo.

És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.

45 Li voye mouchavè sou yo pou devore yo. Li voye krapo pou detwi yo.

Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.

46 Li voye krikèt vèt pou manje rekòt yo, chwalbwa pou devore tout jaden yo.

Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.

47 Li touye pye rezen yo ak lagrèl, li touye pye sikomò yo ak fredi.

Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.

48 Li touye tout bèt jaden nan savann yo ak lagrèl, li touye bann mouton yo ak loray.

Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.

49 Li te ankòlè anpil sou yo, li te move, li te fache. Li fè anpil malè tonbe sou yo. Li voye yon lame zanj pou detwi yo.

Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.

50 Li kite kòlè l' pase sou yo, li pa t' sove lavi yo yonn. Li lage yon epidemi ki t'ap fini ak yo.

Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.

51 Li touye tout premye pitit gason ki nan peyi Lejip la, tout premye pitit gason nan laras Kam lan.

És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.

52 Lèfini, tankou yon bann mouton, li mennen pèp li ale, li kondi yo nan mitan dezè a.

Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.

53 Li mennen yo san danje san malè. Yo pa t' bezwen pè anyen. Men, lanmè a te kouvri tout lènmi yo.

És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.

54 Li fè yo rive sou fwontyè peyi li te chwazi pou li a, toupre mòn li te pran ak fòs kouraj li a.

És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.

55 Li mete lòt nasyon yo deyò pou bay pèp li a plas. Li separe tè a, li bay chak branch fanmi Izrayèl la pa yo. Li kite yo moute kay yo kote lènmi yo te rete.

És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.

56 Men, yo kenbe tèt ak Bondye ki gen tout pouvwa a. Yo t'ap wè jouk ki bò li te ye ak yo: Yo pa fè sa li te mande yo fè!

De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;

57 Yo pa kenbe pawòl yo. Yo vire do ba li tankou zansèt yo te fè. Yo pati sou move pye, yo mal derape.

Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.

58 Yo fè l' fache paske yo bati tanp pou lòt bondye yo, yo pòte l' fè jalouzi poutèt vye zidòl yo.

Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.

59 Bondye fache lè li wè sa. Se konsa li voye pèp Izrayèl la jete.

Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.

60 Li kite kay li te genyen Silo a, kote li t'ap viv pami moun sou latè a.

És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;

61 Li kite lènmi yo pran Bwat Kontra a, ki te garanti pouvwa li ak fòs li nan mitan yo, li kite yo pote l' ale.

Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.

62 Li te fache nèt sou pèp li a, li kite lènmi touye yo nan lagè.

És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.

63 Jenn gason yo mouri nan dife. Jenn fi yo pa jwenn pesonn pou marye ak yo.

Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.

64 Tout prèt yo mouri anba kout nepe. Vèv yo pa t' kriye pou yo.

Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.

65 Se lè sa a Seyè a leve, tankou si li t'ap leve nan dòmi. Li parèt tankou yon vanyan gason ki anba gwòg li.

Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;

66 Li frape lènmi yo, li fè yo kouri. Li fè yo wont pou tout tan.

És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.

67 Li voye pitit Jozèf yo jete, li pa t' chwazi branch fanmi Efrayim lan.

Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;

68 Li chwazi branch fanmi Jida a pito, ansanm ak mòn Siyon li renmen anpil lan.

Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.

69 Se la li bati tanp li a ki pòtre ak kay li nan syèl la. Li fè l' solid tankou latè, pou tout tan.

És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.

70 Li te chwazi David, yon moun ki t'ap sèvi l'. Li wete l' dèyè mouton li t'ap okipe yo,

És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.

71 dèyè manman mouton ki gen pitit dèyè yo, li fè l' wa sou pitit Jakòb yo. Li mete l' gadò pèp Izrayèl la.

A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.

72 David pran swen yo ak tout kè li. Li kondi yo avèk anpil ladrès.

És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.