Sòm 139
1 Pou chèf sanba yo. Se yon sòm David. Seyè, ou sonde m', ou konnen ki moun mwen ye.
A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, átkutattál engem és megismertél.
2 Ou konnen lè m' chita, ou konnen lè m' kanpe. Ou rete byen lwen, ou konnen tou sa k'ap pase nan tèt mwen.
Te ismered ültemet és keltemet, érted gondolatomat messziről.
3 Mwen te mèt ap mache, mwen te mèt kouche, ou wè m', ou konnen tou sa m'ap fè.
Jártamat és fektemet meghánytad, s mind az útjaimat kitapasztaltad,
4 Mwen poko menm louvri bouch mwen, ou gen tan konnen tou sa mwen pral di.
mert nincs szó nyelvemen; immár Örökkévaló, ismered azt egészen.
5 Kote m' vire, ou la bò kote m', w'ap pwoteje m' ak pouvwa ou.
Hátul és elől körülzártál engem és reám tetted kezedet.
6 Konesans ou genyen yo twòp pou mwen. Yo depase m', mwen pa konprann yo.
Csodálatos nekem a megismerése, túlmagas, nem birom meg.
7 Ki bò mwen ta ale pou m' pa jwenn ak ou? Ki bò mwen ta ale pou ou pa wè m' devan je ou?
Hová menjek szellemedtől, s hová szökjem színed elől?
Ha felszállok az égbe, te ott vagy, s ha ágyat terítenék az alvilágban, ímhol vagy. (Sheol h7585)
9 Si m' vole ale bò kote solèy leve, osinon si m' al rete bò lòt bò lanmè,
Venném hajnalnak szárnyait, laknám tengernek végén:
10 l'a ankò, w'ap toujou la pou mennen m', w'ap la pou pwoteje m'.
ott is kezed vezet engem, és megragad a te jobbod.
11 Si mwen di: -Bon! M' pral kache nan fènwa a. M' pral rete kote tout limyè mouri.
Ha mondom: bizony, sötétség borit el engem és éjjellé válik a világosság körülöttem:
12 Fènwa pa fè nwa pou ou. Lannwit klere kou lajounen pou ou. Kit li fènwa, kit li lajounen, se menm bagay pou ou.
a sötétség sem sötét neked, s az éjjel világít mint a nappal, akár sötétség akár világosság!
13 Wi, se ou ki fòme tout pati nan kò m', se ou ki ranje yo byen ranje nan vant manman m'.
Mert te szerzetted veséimet, szöttél engem anyám testében.
14 M'ap fè lwanj ou, paske ou pa manke fè bèl bagay. Tou sa ou fè se bèl bagay. Mwen konn sa byen.
Magasztallak azért, hogy félelmetesen csodás lettem; csodásak a műveid és lelkem tudja nagyon.
15 Ou te konnen tout zo nan kò m', depi lè m' t'ap fòme kote moun pa t' ka wè a, depi lè ou t'ap travay mwen ak ladrès nan fon tè a.
Nem volt rejtve előtted csontozatom, a hogy alkottattam titokban, himeztettem földnek aljaiban.
16 Depi anvan m' te fèt, tout lavi m' te devan je ou. Tou sa mwen tapral fè te deja ekri nan liv ou, anvan menm mwen te fè yo.
Idomtalan testemet látták szemeid; a könyvedben mind be vannak irva-e a napok, melyek alkotandók, midőn egy sem volt még közülök.
17 Bondye, sa ki nan tèt ou twò difisil pou m' konprann, lèfini yo anpil!
Nekem pedig mi drágák a gondolataid, oh Isten, mi tetemesek az összegeik!
18 Si m' ta vle konte yo, yo ta pi plis pase grenn sab ki bò lanmè. Si m' ta janm rive fin konte yo, mwen p'ap pi konnen ou pase sa.
Megolvasnám – számosabbak a fövenynél; fölébredek és még veled vagyok.
19 Bondye, si ou ta vle touye mechan yo! Si ou ta vle fè ansasen yo manyè kite m' an repo!
Vajha megölnéd, oh Isten, a gonoszt! És vérontás emberei ti, távozzatok tölem!
20 Yo anba chal! Y'ap revòlte kont ou. Y'ap pale ou mal.
Kik téged megemlítenek fondorlatnál, hamisan ejtették ki nevedet ellenségeid.
21 Seyè, kouman ou ta vle pou m' pa rayi moun ki rayi ou yo! Kouman ou ta vle pou m' pa gen degoutans pou moun k'ap leve dèyè ou yo?
Nemde gyűlölőidet, oh Örökkévaló, gyülölöm és az ellened támadóktól elundorodom.
22 Mwen pa manke rayi yo. Mwen konsidere yo tankou lènmi m'.
Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek nekem!
23 Sonde m', Bondye! Wè tou sa ki nan kè m'! Fouye m'! Wè tou sa ki nan lide m'!
Kutass át engem, Isten s ismerd meg szivemet; vizsgálj meg, s ismerd meg tépelődésemet!
24 Gade wè si m' sou yon move chemen. Mennen m' sou chemen ki la pou tout tan an.
S lásd, van-e bennem bosszantásnak útja, s vezess engem az örök útra!
