Pwovèb 31
1 Men Pawòl wa Lemwèl, men konsèy manman l' te ba li:
Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
2 Kisa pou m' di ou, pitit mwen, pitit ki soti nan zantray mwen? Se mwen ki te mande Bondye pou l' ban mwen ou. Kisa pou m' di ou?
Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
3 Pa gaspiye kouray ou nan fanm. Veye zo ou ak fanm k'ap fè malè chèf yo.
Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
4 Lemwèl monchè, yon wa pa fèt pou nan bwè bweson. Chèf pa fèt pou nan bwè gwòg.
Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
5 Lè yo bwè konsa, yo bliye lòd yo te bay. Yo p'ap pran ka malere yo.
Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
6 Se moun ki dekouraje ak lavi ki tonbe nan gwòg. Se moun ki gen gwo lapenn nan kè yo ki lage kò yo nan bweson.
Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
7 Yo bwè pou yo bliye mizè yo, pou yo pa chonje lapenn yo.
igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
8 Louvri bouch ou pale pou moun ki pa ka pale pou tèt yo. Defann kòz moun ki san sekou yo.
Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
9 Pale pou yo. Pa fè patipri. Defann kòz malere yo ak endijan yo.
Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
10 Sa pa fasil pou moun jwenn yon bon madanm. Lè li jwenn li, li gen plis valè pase yon boul lò.
Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
11 Mari l' mete tout konfyans li nan li. Tout bagay ap mache byen lakay li.
Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
12 Madanm lan p'ap janm aji mal ak mari l', l'ap pase tout lavi l' ap fè l' byen.
Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
13 Li chache lenn mouton ak fil swa, li travay yo fè twal ak men l'.
Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
14 Tankou bato k'ap pote machandiz, li al byen lwen chache manje mete nan kay la.
Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
15 Solèy poko leve, li gen tan sou pye l', l'ap pare manje pou moun nan kay la. L'ap di sèvant yo sa pou yo fè.
Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
16 Li fè lide sou yon tè, li achte l' ak lajan li fè ak men l'. Li fè jaden rezen sou li.
Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
17 Li mare ren l', li twouse manch rad li pou l' travay.
Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
18 Li santi zafè l' ap mache byen, li rete byen ta lannwit ap travay.
Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
19 Li file koton, li koud rad li.
Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
20 Li lonje men l' bay pòv. Li pran ka malere.
Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
21 Li pa pè fredi pou moun lakay li, paske tout moun gen rad cho pou mete sou yo.
Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
22 Li fè kouvèti lenn pou kabann yo. Tout rad li yo fèt ak twal wouj tise byen sere.
Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
23 Mari l', se yonn nan chèf fanmi lavil la. Tout moun lavil la ap nonmen non l' an byen.
Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
24 Madanm li fe rad pou l' vann, li fè bèl senti, li vann yo ak machann.
Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
25 Li gen anpil kouraj, tout moun respekte l', li pa pè denmen.
Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
26 Lè li louvri bouch li, se bon konsèy li bay. Li toujou gen bon pawòl nan bouch li.
Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
27 Li konnen vire tounen tout moun nan kay la. Li toujou gen yon bagay l'ap fè.
Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
28 Tout pitit li yo ap fè l' konpliman. Mari l' menm ap fè lwanj li.
Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
29 L'ap di: Mwen konnen anpil madanm. Men ou menm, nanpwen tankou ou!
Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
30 Bèl fanm pa di bon madanm pou sa. Bèl figi pa la pou lontan. Men, y'a fè lwanj yon fanm ki gen krentif pou Seyè a.
Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
31 Ba li sa ki pou li a. Lè y'a wè sa l' fè, se pou tout moun fè lwanj li.
Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
