Pwovèb 30
1 Men pawòl Agou, pitit Jake, moun peyi Masa. Men deklarasyon nonm lan te fè: Mwen bouke, Bondye! Mwen bouke, Bondye! Mwen pa kapab ankò!
Águrnak, Jáhé fiának szavai. Beszéd. Úgymond a férfi Itiélnek, Itiélnek és Ukálnak.
2 Mwen sòt pase panyen pèsi. Se pa moun mwen ye. Mwen pa gen lespri tankou tout moun.
Bizony tudatlanabb vagyok bárkinél, és emberi értelmem nincs nekem;
3 Mwen pa janm konnen sa ki rele konesans. Mwen pa konprann anyen nan bagay Bondye.
s nem tanultam bölcsességet, és a Szentnek megismerését nem tudom.
4 Ki moun ki janm moute nan syèl, apre sa ki redesann sou latè? Ki moun ki janm ranmase van yo nan men l'? Ki moun ki janm mare dlo yo nan rad li? Ki moun ki fikse limit tè a? Ki jan li rele? Ki jan pitit li rele? Di m' non, si ou konnen?
Ki szállt fel az égbe és szállt alá; ki gyűjtött szelet a markába; ki kötött vizet ruhájába; ki állapította meg a föld végeit mind? Mi a neve, és mi fiának neve, hogyha tudod?
5 Bondye toujou kenbe pawòl li. Li pwoteje tout moun ki mete konfyans yo nan li.
Istennek: minden szava salaktalan, pajzsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
6 Pa fè l' di sa li pa di. Si ou fè sa, l'a fè ou repwòch, l'a fè tout moun wè se mantò ou ye.
Ne tégy hozzá szavaihoz, nehogy rád czáfoljon és hazugnak bizonyulj.
7 Bondye, se de bagay ase mwen mande ou: Tanpri, pa refize m' yo anvan mwen mouri.
Kettőt kértem tőled, ne vond meg tőlem, mielőtt meghalok.
8 Men yo: Pa kite m' bay manti pou m' twonpe moun. Pa fè m' ni rich ni pòv. Ban m' kantite manje mwen bezwen pou m' viv la.
Hamisságot és hazug szót távoztass tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nekem, eledelül add nekem kiszabott kenyeremet:
9 Si mwen gen twòp, m'a vire do ba ou, m'a di mwen pa konnen ki moun ou ye. Si mwen pa gen ase, m'a vòlò, m'a fè yo pase ou nan betiz.
nehogy jóllakjam és tagadóvá lennék s mondanám, ki az Örökkévaló; s nehogy elszegényedjem és lopnék s megsérteném Istenemnek nevét.
10 Pa janm pale yon domestik mal devan mèt li. L'a madichonnen ou, l'a fè ou peye bouch ou.
Ne vádold be a szolgát uránál, nehogy átkozzon téged és te bűnhődnél.
11 Gen yon kalite moun k'ap bay papa yo madichon, ki pa gen konsiderasyon pou manman yo.
Nemzedék, mely átkozza atyját, és anyját nem áldja;
12 Gen yon lòt kalite moun ki konprann yo nan kondisyon pou fè sèvis Bondye. Men, pi mal pase yo nanpwen.
nemzedék, mely tiszta a maga szemeiben, de szennyétől nem mosatott meg;
13 Gen yon lòt kalite moun ankò ki mete nan tèt yo yo pa kanmarad pesonn, wa pa kouzen yo.
nemzedék – mily büszkék a szemei, és szempillái hogy emelkednek!
14 Gen yon lòt kalite moun, se bèt nan bwa yo ye. Pou yo viv, y'ap devore malere yo, y'ap pwofite sou pòv yo.
Nemzedék, melynek kardok a fogai és kések a zápfogai, hogy megegyék a szegényeket, ki az országból, és a szűkölködőket el az emberek közül.
15 Sansi gen de pitit fi: tou de gen menm non, yo rele: Ban mwen! Ban mwen! Gen twa bagay ki pa janm di ase. Sa m'ap di la a! Gen kat bagay ki pa janm di se kont.
Alúkának két lánya van: adj, adj; hárman vannak, kik nem laknak jól, négyen, kik nem mondják: elég!
16 Men yo: Se peyi kote mò yo ye a, se fanm ki pa ka fè pitit, se tè a ki pa janm bwè kont dlo li, epi se dife. Bagay sa yo pa janm di ase. (Sheol h7585)
Alvilág, elzárt anyaméh, a föld, mely nem lakik jól vízzel, és a tűz, mely nem mondja: elég! (Sheol h7585)
17 Yon pitit ki pase papa l' nan betiz, ki pa respekte lòd manman l', chen gen pou devore kadav li nan raje, zwezo nan bwa va manje grenn je li.
Szem, mely kigúnyolja atyját és kicsúfolja az anyja iránt való engedelmességet, azt kivájják a völgynek hollói és megeszik a fiatal sasok.
18 Gen twa bagay mwen pa janm ka konprann. Sa m'ap di la a! Gen kat bagay konsa.
Három az, a mi csodálatos nekem, és négy, amit nem tudok:
19 Men yo: Se jan malfini plane nan syèl la, se jan koulèv mache sou wòch, se jan bato kouri sou lanmè, se jan gason ak fanm rive fè lamou.
a sasnak útja az égen, kígyónak útja a, sziklán, hajónak útja a tenger szívében és férfi útja a fiatal nőnél.
20 Men ki jan fanm k'ap twonpe mari yo fè: Lè yo fin fè sa y'ap fè a, yo benyen byen pwòp, epi yo di: Mwen pa fè anyen ki mal.
Ilyen az útja az asszonynak, ki házasságot tör: evett, megtörölte száját és mondja: nem cselekedtem jogtalanságot.
21 Gen twa bagay ki fè latè tranble. Sa m'ap di la a! Gen kat bagay moun pa ka sipòte.
Három alatt reszket a föld s négy alatt – nem bírja elviselni:
22 Men yo: Se yon esklav ki rive chèf, se yon moun sòt ki gen tou sa li bezwen,
szolga alatt, midőn király lesz, s aljas alatt, midőn jóllakik kenyérrel;
23 se yon fanm ki pa t' janm jwenn moun renmen l' epi ki resi mare yon nòs, se yon sèvant ki pran plas metrès li.
gyűlölt nő alatt, midőn férjhez megy és szolgáló alatt, midőn örököse lesz űrnőjének.
24 Gen kat ti bèt sou latè, gen lespri pase yo nanpwen:
Négyen vannak a földnek kicsinyei és azok bölcsességes bölcsek:
25 Se foumi: yo tou fèb, men yo pase tout sezon chalè ap fè pwovizyon mete la.
a hangyák nem erős nép és elkészítették nyáron a kenyerüket;
26 Se chat mawon: yo pa pi fò pase sa. Men, yo fè kay yo nan twou wòch.
a hegyi nyulak nem hatalmas nép és a sziklába rakták házukat;
27 Se krikèt vèt: yo pa gen chèf, men yo mache pa bann.
királya nincs a sáskának és kivonult rendezetten mindnyája;
28 Se zandolit: ou ka pran yo nan men ou. Men, ou jwenn yo nan palè wa yo.
a gyíkot kézzel foghatod, és ott van a királyi palotában.
29 Gen twa bagay ki bèl lè y'ap mache. Sa m'ap di la a! Gen kat bagay ki gen bèl demach:
Hárman vannak a szép léptűek és négyen a szép járásúak:
30 Se lyon, se li ki pi fò nan tout zannimo, li pa pè yo yonn.
az oroszlán hős az állatok közt s nem tér ki senki elől;
31 Se bouk kabrit. Se chwal sele bride. Se wa lè y'ap mache devan lame yo.
a fürge derekú vagy a kecskebak, és a király, kivel szemben nincs megállhatás.
32 Si ou te sòt jouk pou ou te rive fè grandizè, kalkile sou sa ou fè a: Pe bouch ou!
Ha elvetemültél emelkedésedben és ha gazul viselkedtél: kezet szájra!
33 Si ou bat lèt, l'ap fè bè. Si ou frape yon moun sou men l', l'ap senyen. Si ou nan pouse dife, ou nan gwo kont.
Mert tejnek szorítása kihoz vajat és orrnak szorítása kihoz vért, és harag szorítása kihoz viszályt.
