Pwovèb 22
1 Pito yo nonmen non ou an byen pase pou ou gen anpil richès. Pito moun gen anpil konsiderasyon pou ou pase pou ou gen anpil lajan ak anpil lò.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 Pa gen diferans ant moun rich ak moun pòv, paske tou de se kreyati Bondye yo ye.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 Moun ki gen konprann, lè li wè malè ap vin sou li, li wete kò l'. Men, moun sòt pote lestonmak li bay, epi se li ki peye sa.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 Soumèt ou devan Bondye, gen krentif pou li: W'a gen richès, y'a nonmen non ou, w'a viv lontan.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Moun ki mache kwochi jwenn pikan ak pèlen sou wout yo. Si ou renmen lavi, pa fè menm wout ak yo.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Bay yon timoun prensip li dwe swiv. Jouk li mouri, li p'ap janm bliye l'.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 Moun rich ap donminen sou moun pòv. Lè ou prete lajan nan men yon moun, ou tounen timoun devan pòt li.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 Lè ou simen lenjistis, ou rekòlte malè. Ou rete konsa sak te fè ou gen gwo kòlèt la disparèt.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 Bondye beni moun ki gen bon kè, paske lè moun ki gen bon kè wè yon pòv, yo separe sa yo genyen an avè l'.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Mete moun k'ap pase lòt moun nan betiz la deyò, lamenm tout kont, tout joure ap sispann.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 Moun ki pa gen move lide dèyè tèt yo epi ki gen bon pawòl nan bouch yo ap gen wa a pou zanmi yo. Men, Bondye renmen moun ki sensè.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 Seyè a pwoteje moun k'ap di verite. Men, li fè moun k'ap bay manti yo wont.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 Parese rete chita lakay li, li di si li soti bèt nan bwa va manje l' nan lari a.
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 Pawòl fanm adiltè se gwo pèlen. Lè Seyè a move sou yon moun, moun lan ap pran nan pèlen sa a.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Timoun toujou ap fè move bagay. Men, fwèt ap fè yo pa rekonmanse ankò.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 Lè w'ap peze yon pòv malere se lespri l' w'ap louvri. Lè w'ap fè moun rich kado, se pòv w'ap fè l' pòv.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Louvri zòrèy ou, koute pawòl moun ki gen bon konprann yo. Chache konprann sa m'ap moutre ou la a.
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 L'a bon pou ou toujou kenbe yo nan kè ou, pou yo ka toujou anba lang ou.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 Koulye a, mwen pral moutre ou tout pawòl sa yo, ou menm tou, pou ou ka mete konfyans ou nan Seyè a.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Depi lontan, mwen te ekri bon pawòl sa yo pou ou. W'a jwenn anpil bon konsèy ak konesans ladan yo.
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 Y'a fè ou konnen verite a jan li ye a. Konsa, w'a pote bon repons bay moun ki te voye ou la. Men yo:
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Pa pran ti sa pòv la genyen an paske se pòv li ye. Pa pwofite sou ti malere yo nan tribinal.
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 Se Seyè a ki va plede kòz yo pou yo. L'a touye moun ki vòlò malere sa yo.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Pa fè zanmi ak moun ki ankòlè fasil. Pa mache ak moun ki gen san wo.
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 W'a pran move mès yo. W'a rale malè sou ou.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Pa pwomèt pou ou reskonsab dèt yon lòt moun fè.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 Si ou pa ka peye, y'a sezi ata kabann anba do ou.
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Pa janm deplase bòn tè kote granmoun lontan te mete yo.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Moutre m' yon nonm ki gen ladrès nan sa l'ap fè. Se moun konsa k'ap rive travay ak chèf. Li pa pral travay ak moun ki pa anyen.
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
