Pwovèb 21
1 Seyè a dirije lespri yon wa, menm jan li dirije yon kouran dlo nan kannal. Li mennen l' kote li vle.
Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt.
2 Lèzòm mete nan lide yo tou sa y'ap fè dwat. Men, pa bliye, se Seyè a k'ap jije sa ki nan kè yo.
Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket.
3 Fè sa ki dwat. Pa nan patipri. Sa fè Seyè a plezi pi plis pase bèt ou ta touye pou li.
Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál.
4 Fè awogans, gonfle lestonmak yo sou moun, se sa ase mechan yo ap chache fè. Tou sa se peche.
Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje.
5 Lè ou pran san ou pou ou travay, tou sa w'ap fè ap ba ou benefis. Men, lè ou twò prese, ou p'ap janm gen anyen.
A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut.
6 Moun k'ap mache bay manti pou fè lajan ap kouri dèyè van. Se lanmò y'ap chache.
Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek.
7 Move zak mechan yo ap fè a ap fini ak yo, paske yo derefize fè sa ki dwat devan Bondye.
A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni.
8 Moun k'ap fè sa ki mal ap mache sou chemen plen detou. Men, inonsan yo fè sa ki dwat.
Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése.
9 Pito ou rete pou kont ou nan yon kwen galata pase pou ou rete nan kay ak yon fanm ki toujou ap chache kont.
Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház.
10 Mechan toujou anvi fè sa ki mal. Yo pa gen pitye pou pesonn.
A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.
11 Lè yo pini yon moun ki renmen pase lòt nan betiz, se yon leson pou moun ki pa gen lespri. Men, moun ki gen bon konprann, lè yo pale avè l', li vin gen plis konesans.
Midőn büntetik a csúfolót, bölccsé lesz az együgyű, s midőn oktatják a bölcset, elfogad tudást.
12 Bondye pa nan patipri, li konnen sa k'ap pase anndan kay mechan yo. Li fè malè tonbe sou yo.
Ügyel az igaz a gonosznak házára, elferdít gonoszokat veszedelembe.
13 Si ou fèmen zòrèy ou pou ou pa tande pòv k'ap mande ou lacharite, konsa tou pesonn p'ap tande ou lè w'a mande sekou.
Ki bedugja fülét a szegény jajkiáltása elől, ő is kiáltani fog, de nem fog meghallgattatni.
14 Lè yon moun fache sou ou, si ou ba li yon kado an kachèt, w'a fè l' vin frèt. Wi, yon kado glise nan pòch li ap kase fe l'.
Adomány titokban lenyügzi a haragot, és ajándék az ölben az erős indulatot.
15 Lè yo rann jistis san patipri, moun ki mache dwat yo gen kè kontan. Men, mechan yo gen kè kase.
Öröm az igaznak a jognak cselekvése, de rettegés a jogtalanságot mívelőknek.
16 Lè yon moun pèdi chemen l' pou l' aji tankou moun fou, se lanmò k'ap fè li siyon.
Ember, ki eltévelyeg a belátás útjáról, az árnyak gyülekezetében fog nyugodni.
17 Lè ou renmen plezi, w'ap toujou pòv. Lè ou renmen bon bweson ak bon manje, ou p'ap janm gen lajan.
Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.
18 Lè pou malè ta tonbe sou moun ki mache dwat yo, se sou mechan yo li tonbe.
Váltsága az igaznak a gonosz, és az egyenesek helyébe jön a hűtlenkedő.
19 Pito ou viv pou kont ou nan yon dezè pase pou ou viv nan kay ak yon fanm ki tout tan ap chache kont, ki tout tan ap plenyen.
Jobb lakni pusztának földjén, mint czivódó és bosszús asszonnyal.
20 Moun ki gen konprann ap gen gwo richès ak kantite bon manje lakay yo. Men, moun sòt gaspiye tout lajan yo.
Kívánatos kincs meg olaj van a bölcsnek hajlékában, de a balga ember eldőzsöli.
21 Lè yon moun pa fè lenjistis, lè li gen bon kè, l'ap viv lontan. Tout zafè l' ap mache byen, y'ap respekte l'.
Ki igazságot és szeretetet követ, találni fog életet, igazságot és tiszteletet.
22 Yon nonm lespri ka pran yon lavil kote ki gen anpil grannèg. L'ap kraze fòs ki t'ap fè yo pa pè anyen an.
Vitézek városára szállt föl a bölcs és ledöntötte bizodalmának erősségét.
23 Veye bouch ou ak lang ou, ou p'ap nan pwoblèm.
A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg a lelkét.
24 Moun k'ap pase Bondye nan betiz, se moun ki radi, se moun ki awogan. Yo pa gen konsiderasyon pou pesonn.
A hetyke kevélynek csúfoló a neve, cselekszik kevélységnek túlcsapongásával.
25 Parese pa anvi leve ni lou ni lejè. Se sa k'ap touye l' la tou.
A restnek kívánsága megöli őt, mert kezei vonakodtak dolgozni.
26 Tout lajounen l'ap kalkile sou sa l' ta renmen genyen. Men, moun ki mache dwat yo gen pou bay, y'ap bay san gad dèyè.
Egész nap kívánsággal kívánkozik, de az igaz ad és nem tart vissza.
27 Seyè a pa ka sipòte lè mechan yo ap ofri bèt pou touye pou li. Sa pi mal toujou lè yo ofri bèt pou touye ba li avèk lide mechanste dèyè tèt yo.
A gonoszok áldozata utálat, hát még ha gazsággal hozzák.
28 Temwen k'ap bay manti gen pou l' mouri. Men, yo p'ap koupe pawòl nan bouch moun ki peze sa l'ap di.
A hazug tanú el fog veszni, de ember, a ki figyel, mindétig fog beszélni.
29 Mechan toujou pran pòz radi l'. Men, moun ki mache dwat la konnen sa l'ap fè.
A gonosz ember arczátlankodik, de az egyenes megérti utját.
30 Devan Seyè a pa gen ni moun konnen, ni moun lespri, ni moun ki gen bon konprann.
Nincs bölcsesség és nincs értelmesség és nincs tanács az Örökkévalóval szemben.
31 Moun pare chwal pou y' al fè lagè, men se Seyè a k'ap deside kilès k'ap genyen batay la.
Készen áll a ló a csata napjára, de az Örökkévalóé a győzelem.
