< Αποκαλυψις Ιωαννου 14 >
1 Καὶ εἶδον, καὶ ἰδού, τὸ ἀρνίον ἑστηκὸς ἐπὶ τὸ ὄρος Σιών, καὶ μετ᾽ αὐτοῦ ἀριθμὸς ἑκατὸν τεσσαράκοντα τέσσαρες χιλιάδες, ἔχουσαι τὸ ὄνομα αὐτοῦ καὶ τὸ ὄνομα τοῦ πατρὸς αὐτοῦ γεγραμμένον ἐπὶ τῶν μετώπων αὐτῶν.
Pea ne u mamata, pea vakai, naʻe tuʻu ha Lami ʻi he moʻunga ko Saione, pea naʻe ʻiate ia ʻae tokotaha kilu mā toko fā mano ma toko fā afe, kuo tohi ʻi honau foʻi laʻē ʻae huafa ʻo ʻene Tamai.
2 Καὶ ἤκουσα φωνὴν ἐκ τοῦ οὐρανοῦ, ὡς φωνὴν ὑδάτων πολλῶν, καὶ ὡς φωνὴν βροντῆς μεγάλης· καὶ ἡ φωνὴ ἣν ἤκουσα ὡς κιθαρῳδῶν κιθαριζόντων ἐν ταῖς κιθάραις αὐτῶν.
Pea ne u ongoʻi ʻae leʻo mei he langi, ʻo hangē ko e ʻuʻulu ʻoe ngaahi vai lahi, pea hangē ko e ʻuʻulu ʻoe mana lahi: pea ne u ongoʻi ʻae leʻo ʻoe kau haʻape ʻoku taaʻi honau ngaahi haʻape:
3 Καὶ ᾄδουσιν ᾠδὴν καινὴν ἐνώπιον τοῦ θρόνου, καὶ ἐνώπιον τῶν τεσσάρων ζῴων καὶ τῶν πρεσβυτέρων· καὶ οὐδὲ εἷς ἐδύνατο μαθεῖν τὴν ᾠδήν, εἰ μὴ αἱ ἑκατὸν τεσσαράκοντα τέσσαρες χιλιάδες, οἱ ἠγορασμένοι ἀπὸ τῆς γῆς.
Pea naʻa nau hiva ʻaki ʻae hiva foʻou ʻi he ʻao ʻoe nofoʻa fakaʻeiʻeiki, pea ʻi he ʻao ʻoe meʻa moʻui ʻe fā, pea mo e kau mātuʻa: pea naʻe ʻikai ke faʻa ʻilo ʻe ha taha ʻae hiva ko ia ka ko e tokotaha kilu mo e toko fā mano mo e toko fā afe, naʻe huhuʻi mei māmani.
4 Οὗτοί εἰσιν οἳ μετὰ γυναικῶν οὐκ ἐμολύνθησαν· παρθένοι γάρ εἰσιν. Οὗτοί εἰσιν οἱ ἀκολουθοῦντες τῷ ἀρνίῳ ὅπου ἐὰν ὑπάγῃ. Οὗτοι ὑπὸ Ἰησοῦ ἠγοράσθησαν ἀπὸ τῶν ἀνθρώπων, ἀπαρχὴ τῷ Θεῷ καὶ τῷ ἀρνίῳ.
Ko kinautolu eni naʻe ʻikai ke nau ʻuliʻi ʻaki ʻae fefine; he ko e kau tāupoʻou ʻakinautolu. Ko kinautolu eni ʻoku nau muimui ʻi he Lami ʻi he potu kotoa pē ʻoku ʻalu ia ki ai. Ko kinautolu eni naʻe huhuʻi mei he kakai, ko e ʻuluaki fua ki he ʻOtua mo e Lami.
5 Καὶ οὐχ εὑρέθη ἐν τῷ στόματι αὐτῶν ψεῦδος· ἄμωμοι γάρ εἰσι.
Pea naʻe ʻikai ʻilo ha kākā ʻi honau ngutu: he ʻoku nau taʻehalaia ʻi he ʻao ʻoe ʻafioʻanga ʻoe ʻOtua.
6 Καὶ εἶδον ἄγγελον πετόμενον ἐν μεσουρανήματι, ἔχοντα εὐαγγέλιον αἰώνιον, εὐαγγελίσαι τοὺς καθημένους ἐπὶ τῆς γῆς, καὶ ἐπὶ πᾶν ἔθνος καὶ φυλὴν καὶ γλῶσσαν καὶ λαόν, (aiōnios )
Pea ne u mamata ki ha ʻāngelo kehe ʻe taha ʻoku puna ʻi he loto langi, kuo ʻiate ia ʻae ongoongolelei taʻengata ke malangaʻaki kiate kinautolu ʻoku nofo ʻi he māmani, pea ki he puleʻanga kotoa pē, mo e faʻahinga, mo e lea, mo e kakai, (aiōnios )
7 λέγων ἐν φωνῇ μεγάλῃ, Φοβήθητε τὸν Κύριον, καὶ δότε αὐτῷ δόξαν, ὅτι ἦλθεν ἡ ὥρα τῆς κρίσεως αὐτοῦ, καὶ προσκυνήσατε αὐτὸν τὸν ποιήσαντα τὸν οὐρανὸν καὶ τὴν γῆν καὶ τὴν θάλασσαν καὶ πηγὰς ὑδάτων.
ʻO ne pehē ʻaki ʻae leʻo lahi, “Manavahē ki he ʻOtua, pea ʻatu ʻae fakamālō kiate ia; he kuo hokosia ʻae feituʻulaʻā ʻo ʻene fakamaau: pea hū kiate ia naʻa ne ngaohi ʻae langi, mo e māmani, pea mo e tahi, mo e ngaahi matavai ʻoe ngaahi vai.”
8 Καὶ ἄλλος δεύτερος ἄγγελος ἠκολούθησε, λέγων, Ἔπεσε Βαβυλὼν ἡ μεγάλη, ἐκ τοῦ οἴνου τοῦ θυμοῦ τῆς πορνείας αὐτῆς πεπότικε πάντα τὰ ἔθνη.
Pea naʻe muimui ʻae ʻāngelo ʻe tokotaha, ʻo ne pehē, “Kuo hinga ʻa Papilone, kuo hinga ia, ʻae kolo lahi ko ia, koeʻuhi kuo ne fakainuʻi ʻae puleʻanga kotoa pē ʻi he uaine ʻoe houhau ʻo ʻene feʻauaki.”
9 Καὶ ἄλλος ἄγγελος τρίτος ἠκολούθησεν αὐτοῖς, λέγων ἐν φωνῇ μεγάλῃ, Εἴ τις προσκυνεῖ τὸ θηρίον καὶ τὴν εἰκόνα αὐτοῦ, καὶ λαμβάνει χάραγμα ἐπὶ τοῦ μετώπου αὐτοῦ, ἢ ἐπὶ τὴν χεῖρα αὐτοῦ,
Pea muimui ʻiate kinaua hono tolu ʻoe ʻāngelo, ʻo ne pehē, ʻaki ʻae leʻo lahi, “Kapau ʻe hū ʻe ha taha ki he manu fekai mo hono fakatātā, pea maʻu ʻae fakaʻilonga ʻi hono foʻi laʻē, pe ʻi hono nima,
10 καὶ αὐτὸς πίεται ἐκ τοῦ οἴνου τοῦ θυμοῦ τοῦ Θεοῦ, τοῦ κεκερασμένου ἀκράτου ἐν τῷ ποτηρίῳ τῆς ὀργῆς αὐτοῦ, καὶ βασανισθήσεται ἐν πυρὶ καὶ θείῳ ἐνώπιον τῶν ἁγίων ἀγγέλων, καὶ ἐνώπιον τοῦ ἀρνίου·
ʻE inu ʻe ia ʻi he uaine ʻoe houhau ʻoe ʻOtua, ʻaia kuo lingi taʻehuʻi ki he ipu ʻo hono houhau; pea ʻe fakamamahi ia ʻaki ʻae afi mo e sulifa ʻi he ʻao ʻoe kau ʻāngelo māʻoniʻoni, pea ʻi he ʻao ʻoe Lami:
11 καὶ ὁ καπνὸς τοῦ βασανισμοῦ αὐτῶν εἰς αἰῶνας αἰώνων ἀναβαίνει· καὶ οὐκ ἔχουσιν ἀνάπαυσιν ἡμέρας καὶ νυκτὸς οἱ προσκυνοῦντες τὸ θηρίον καὶ τὴν εἰκόνα αὐτοῦ, καὶ εἴ τις λαμβάνει τὸ χάραγμα τοῦ ὀνόματος αὐτοῦ. (aiōn )
Pea ʻe ʻalu hake ʻae kohu ʻo ʻenau mamahi ʻo taʻengata pea taʻengata; pea ʻoku ʻikai te nau mālōlō ʻi ha ʻaho pe ha pō, ʻakinautolu ʻoku hū ki he manu fekai mo hono fakatātā, pea mo ia ʻoku ne maʻu ʻae fakaʻilonga ʻo hono hingoa.” (aiōn )
12 Ὧδε ἡ ὑπομονὴ τῶν ἁγίων ἐστίν· οἱ τηροῦντες τὰς ἐντολὰς τοῦ Θεοῦ καὶ τὴν πίστιν Ἰησοῦ.
Ko eni ʻae faʻa kātaki ʻae kakai māʻoniʻoni: ko ʻeni ʻakinautolu ʻoku fai ʻae ngaahi fekau ʻae ʻOtua, mo e tui kia Sisu.
13 Καὶ ἤκουσα φωνῆς ἐκ τοῦ οὐρανοῦ λεγούσης, Γράψον, Μακάριοι οἱ νεκροὶ οἱ ἐν Κυρίῳ ἀποθνῄσκοντες ἀπ᾽ ἄρτι· λέγει Ναὶ τὸ πνεῦμα, ἵνα ἀναπαύσωνται ἐκ τῶν κόπων αὐτῶν· τὰ δὲ ἔργα αὐτῶν ἀκολουθεῖ μετ᾽ αὐτῶν.
Pea ne u ongoʻi ʻae leʻo mei he langi, ʻoku pehē mai kiate au, “Tohi, ‘ʻOku monūʻia talu mei heni ʻae pekia ʻoku pekia ʻi he ʻEiki:’” “ʻIo,” ʻoku pehē ʻe he Laumālie, “Koeʻuhi ke nau mālōlō mei heʻenau ngaahi ngāue; pea ʻoku muimui kiate kinautolu ʻenau ngaahi ngāue.”
14 Καὶ εἶδον, καὶ ἰδού, νεφέλη λευκή, καὶ ἐπὶ τὴν νεφέλην καθήμενον ὅμοιον υἱὸν ἀνθρώπου, ἔχων ἐπὶ τῆς κεφαλῆς αὐτοῦ στέφανον χρυσοῦν, καὶ ἐν τῇ χειρὶ αὐτοῦ δρέπανον ὀξύ.
Pea ne u sio, pea vakai, ko e ʻao hinehina, pea naʻe heka ki he ʻao ʻae tokotaha ʻo hangē ko e Foha ʻoe tangata, kuo ʻi hono ʻulu ʻae pale koula, pea ʻi hono nima ʻae hele tuʻusi ʻoku māsila.
15 Καὶ ἄλλος ἄγγελος ἐξῆλθεν ἐκ τοῦ ναοῦ, κράζων ἐν φωνῇ μεγάλῃ τῷ καθημένῳ ἐπὶ τῆς νεφέλης, Πέμψον τὸ δρέπανόν σου καὶ θέρισον· ὅτι ἦλθεν ἡ ὥρα θερίσαι, ὅτι ἐξηράνθη ὁ θερισμὸς τῆς γῆς.
Pea naʻe ʻalu atu mei he fale tapu ʻae ʻāngelo ʻe taha, ʻo ne kalanga ʻaki ʻae leʻo lahi kiate ia naʻe heka ki he ʻao, “Ai hoʻo hele tuʻusi, ʻo tuʻusi; he kuo motuʻa ʻae taʻu ʻoe maama.”
16 Καὶ ἔβαλεν ὁ καθήμενος ἐπὶ τῇ νεφέλῃ τὸ δρέπανον αὐτοῦ ἐπὶ τὴν γῆν, καὶ ἐθερίσθη ἡ γῆ.
Pea ko ia naʻe heka ki he ʻao, naʻa ne ʻai ʻene hele tuʻusi ʻi he fonua; pea naʻe tuʻusi ʻae fonua.
17 Καὶ ἄλλος ἄγγελος ἐξῆλθεν ἐκ τοῦ ναοῦ τοῦ ἐν τῷ οὐρανῷ, ἔχων καὶ αὐτὸς δρέπανον ὀξύ.
Pea ʻalu atu mo e ʻāngelo ʻe taha mei he fale tapu ʻoku ʻi he langi, kuo ʻiate ia foki ʻae hele tuʻusi ʻoku māsila.
18 Καὶ ἄλλος ἄγγελος ἐξῆλθεν ἐκ τοῦ θυσιαστηρίου, ἔχων ἐξουσίαν ἐπὶ τοῦ πυρός, καὶ ἐφώνησεν ἐν κραυγῇ μεγάλῃ τῷ ἔχοντι τὸ δρέπανον τὸ ὀξύ, λέγων, Πέμψον σου τὸ δρέπανον τὸ ὀξὺ καὶ τρύγησον τοὺς βότρυας τῆς ἀμπέλου τῆς γῆς, ὅτι ἤκμασεν ἡ σταφυλὴ τῆς γῆς.
Pea ʻalu atu mo e ʻāngelo ʻe taha mei he ʻesifeilaulau, naʻe ʻiate ia ʻae pule ki he afi; ʻo ne kalanga ʻaki ʻae kalanga lahi kiate ia naʻe ʻi ai ʻae hele tuʻusi ʻoku māsila, ʻo ne pehē, “Ai hoʻo hele tuʻusi ʻoku māsila, ʻo tutuʻu ʻa e ngaahi fuhi vaine ʻo māmani; he kuo momoho ʻa hono ngaahi fua ʻoe vaine.”
19 Καὶ ἐξέβαλεν ὁ ἄγγελος τὸ δρέπανον αὐτοῦ εἰς τὴν γῆν, καὶ ἐτρύγησε τὴν ἄμπελον τῆς γῆς, καὶ ἔβαλεν εἰς τὴν ληνὸν τοῦ θυμοῦ τοῦ Θεοῦ τὸν μέγαν.
Pea naʻe ʻai ʻe he ʻāngelo ʻa ʻene hele tuʻusi ki he fonua, ʻo tutuʻu ʻa e vaine ʻoe fonua, pea ne lī ia ki he tataʻoʻanga uaine lahi ʻoe houhau ʻoe ʻOtua.
20 Καὶ ἐπατήθη ἡ ληνὸς ἔξωθεν τῆς πόλεως, καὶ ἐξῆλθεν αἷμα ἐκ τῆς ληνοῦ ἄχρι τῶν χαλινῶν τῶν ἵππων, ἀπὸ σταδίων χιλίων ἑξακοσίων.
Pea naʻe malamalaki ʻae tataʻoʻanga uaine ʻi he tuʻa kolo, pea naʻe haʻu ʻae toto mei he tataʻoʻanga uaine ʻo aʻu hake ki he ngaahi noʻo ngutu ʻoe fanga hoosi, pea naʻe mafola atu ia ʻi he maile ʻe uangeau.