< Κατα Μαρκον 7 >

1 Καὶ συνάγονται πρὸς αὐτὸν οἱ Φαρισαῖοι, καί τινες τῶν γραμματέων, ἐλθόντες ἀπὸ Ἱεροσολύμων·
Jerusalem renga hong phariseengei le Balam minchupungei senkhat ngeiin Jisua kôla an hong intûpa.
2 καὶ ἰδόντες τινὰς τῶν μαθητῶν αὐτοῦ κοιναῖς χερσί, τοῦτ᾽ ἔστιν ἀνίπτοις, ἐσθίοντας ἄρτους ἐμέμψαντο.
Ha ngei han a ruoisingei senkhatin kut innima sâk an sâk an mua, maha, Phariseengeiin mingei an tho ranga an tipe lamtaka an rusûk loi sika ani.
3 Οἱ γὰρ Φαρισαῖοι καὶ πάντες οἱ Ἰουδαῖοι, ἐὰν μὴ πυγμῇ νίψωνται τὰς χεῖρας, οὐκ ἐσθίουσι, κρατοῦντες τὴν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων·
(Phariseengei le Judangei murdi'n chu an pipungei renga an man chongmâk hah an jûia: an kutngei, balam takin an rusûk noa anin chu ite sâk ngâi mak ngeia;
4 καὶ ἀπὸ ἀγορᾶς, ἐὰν μὴ βαπτίσωνται, οὐκ ἐσθίουσι· καὶ ἄλλα πολλά ἐστιν ἃ παρέλαβον κρατεῖν, βαπτισμοὺς ποτηρίων καὶ ξεστῶν καὶ χαλκίων καὶ κλινῶν.
bazar renga neinun an hong chôi ngei murdi khom an rusûk masa nônchu sâk ngâi mak ngei. Male balam adang tamtak an man ngei hah an sûr mindet tit khom aom sa; ma ngei hah kilâtngei, bêlngei, sumsen khuriâingei, male jâlmunngei rusûk min sâi rang ti ngei ha ani.)
5 Ἔπειτα ἐπερωτῶσιν αὐτὸν οἱ Φαρισαῖοι καὶ οἱ γραμματεῖς, Διὰ τί οἱ μαθηταί σου οὐ περιπατοῦσι κατὰ τὴν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων, ἀλλὰ ἀνίπτοις χερσὶν ἐσθίουσι τὸν ἄρτον;
Masikin phariseengei le Balam minchupungei han Jisua kôm, “Ithomo nu ruoisingeiin pipungei chongmâk jôm loiin kutngei innim pumin sâk an sâk hi?” tiin an rekela.
6 Ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτοῖς ὅτι Καλῶς προεφήτευσεν Ἠσαΐας περὶ ὑμῶν τῶν ὑποκριτῶν, ὡς γέγραπται, Οὗτος ὁ λαὸς τοῖς χείλεσί με τιμᾷ, ἡ δὲ καρδία αὐτῶν πόρρω ἀπέχει ἀπ᾽ ἐμοῦ.
Jisua'n an kôm, “Isaiah'n nin chungroi a leiphuong hah adik ani!” A miziek anghan, asarotholngei nin ni: “Hi mingei hin an chongbâingei leh min minpâka, aniatachu an mulungrîlngei chu keima renga alazan ani.
7 Μάτην δὲ σέβονταί με, διδάσκοντες διδασκαλίας ἐντάλματα ἀνθρώπων.
Miriem minchuna balamngei hah ka balamngei anghan an mindon sikin chubai min mûkna hih anni rangin kâmnângloi kêng ani, Pathien'n a ti, tia lei inziek anghan!”
8 Ἀφέντες γὰρ τὴν ἐντολὴν τοῦ Θεοῦ, κρατεῖτε τὴν παράδοσιν τῶν ἀνθρώπων, βαπτισμοὺς ξεστῶν καὶ ποτηρίων· καὶ ἄλλα παρόμοια τοιαῦτα πολλὰ ποιεῖτε.
“Pathien chongpêk nin henga, miriem minchunangei nin jôm ani hi” a tia.
9 Καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς, Καλῶς ἀθετεῖτε τὴν ἐντολὴν τοῦ Θεοῦ, ἵνα τὴν παράδοσιν ὑμῶν τηρήσητε.
Male a la zombanga an kôm, “Nin minchuna nin jôm theina ranga Pathien chongpêkngei nin heng hi chu vârna lampui nin dôn ani hi.
10 Μωσῆς γὰρ εἶπε, Τίμα τὸν πατέρα σου καὶ τὴν μητέρα σου· καί, Ὁ κακολογῶν πατέρα ἢ μητέρα θανάτῳ τελευτάτω·
Moses'n, ‘Nu nû le na pa jâ roh,’ male ‘Tukhom a nû mo a pa mo khomâksâm chu that ning atih,’ tiin chong a lei pêka.
11 ὑμεῖς δὲ λέγετε, Ἐὰν εἴπῃ ἄνθρωπος τῷ πατρὶ ἢ τῇ μητρί, Κορβᾶν, ὅ ἐστι, δῶρον, ὃ ἐὰν ἐξ ἐμοῦ ὠφεληθῇς·
Aniatachu nangni rêkin chu, mîn a nû mo, a pa mo imini san rang anângin chu ‘Ma hih Korban ani’ tiin nin minchu ngâi, (maha aomtie chu, Pathien ta ani zoi tina ani),
12 καὶ οὐκέτι ἀφίετε αὐτὸν οὐδὲν ποιῆσαι τῷ πατρὶ αὐτοῦ ἢ τῇ μητρὶ αὐτοῦ,
an nû mo an pa ngei rangin mo khoite sintho rangin jôt khâi ngâi mak choia.
13 ἀκυροῦντες τὸν λόγον τοῦ Θεοῦ τῇ παραδόσει ὑμῶν ᾗ παρεδώκατε· καὶ παρόμοια τοιαῦτα πολλὰ ποιεῖτε.
Ma angdên han balam muruo nin minchu banga hin Pathien chong amin mang ngâia. Hi anga sin nin tho adang khom tamtak ala om sa” a tia.
14 Καὶ προσκαλεσάμενος πάντα τὸν ὄχλον, ἔλεγεν αὐτοῖς, Ἀκούετέ μου πάντες, καὶ συνίετε.
Hanchu Jisua'n lokongei hah vêlkhat a koi nôk ngeia, an kôm, “Nin rêngin ko chong rangâi ungla, male rietthei roi.
15 Οὐδέν ἐστιν ἔξωθεν τοῦ ἀνθρώπου εἰσπορευόμενον εἰς αὐτόν, ὃ δύναται αὐτὸν κοινῶσαι· ἀλλὰ τὰ ἐκπορευόμενα ἀπ᾽ αὐτοῦ, ἐκεῖνά ἐστι τὰ κοινοῦντα τὸν ἄνθρωπον.
Pêntieng renga miriem sûnga lûta ama minnim thei ite omak. Manêkin miriem sûng renga hong suok ngei hi ke miriem minnim ngâi ani.”
16 Εἴ τις ἔχει ὦτα ἀκούειν ἀκουέτω.
17 Καὶ ὅτε εἰσῆλθεν εἰς οἶκον ἀπὸ τοῦ ὄχλου, ἐπηρώτων αὐτὸν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ περὶ τῆς παραβολῆς.
Lokongei hah mâkin insûnga a lût lehan, ha chong hah rilminthâr rangin a ruoisingeiin an ngênna.
18 Καὶ λέγει αὐτοῖς, Οὕτω καὶ ὑμεῖς ἀσύνετοί ἐστε; Οὐ νοεῖτε ὅτι πᾶν τὸ ἔξωθεν εἰσπορευόμενον εἰς τὸν ἄνθρωπον οὐ δύναται αὐτὸν κοινῶσαι,
Jisua'n an kôm, “Midangngei nêkin la vâr uol mak chei.” “Ite pêntieng renga nin sûnga lûtin nangni aminnim thei om mak, ti hih nin la rietthei loi mo? a tipe ngeia,
19 ὅτι οὐκ εἰσπορεύεται αὐτοῦ εἰς τὴν καρδίαν, ἀλλ᾽ εἰς τὴν κοιλίαν, καὶ εἰς τὸν ἀφεδρῶνα ἐκπορεύεται, καθαρίζον πάντα τὰ βρώματα.
asikchu nin mulungrîla lût loiin, nin phûngpuia a lûta, male nin nôm sena tieng ajôk ngâi” a tia. (Ma hih Jisua'n sâkruo murdi chu ânthieng let tia minthârnân a ti ani.)
20 Ἔλεγε δὲ ὅτι Τὸ ἐκ τοῦ ἀνθρώπου ἐκπορευόμενον, ἐκεῖνο κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον.
Male a la ti banga, “Nin sûng renga hong suok ha ke nangni minnim ngâi.
21 Ἔσωθεν γάρ, ἐκ τῆς καρδίας τῶν ἀνθρώπων οἱ διαλογισμοὶ οἱ κακοὶ ἐκπορεύονται, μοιχεῖαι, πορνεῖαι, φόνοι,
Asûng tieng renga, nin mulungrîl renga kêng, mindonna saloi ahong suoka nunchan saloi neinunngei tho rangin nangni ruoi ngâia, inruna, mi thatna,
22 κλοπαί, πλεονεξίαι, πονηρίαι, δόλος, ἀσέλγεια, ὀφθαλμὸς πονηρός, βλασφημία, ὑπερηφανία, ἀφροσύνη·
inrêna, inruokna, saloi murdi tho nuomna; huongna, hurna, narsana, êrona, inpâkna, le inmôlna ngei aminsuok ngâi,
23 πάντα ταῦτα τὰ πονηρὰ ἔσωθεν ἐκπορεύεται, καὶ κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον.
ma saloi neinunngei murdi hah nin sûng tieng renga ahong suoka, male nangni aminnim ngâi ani” a tia.
24 Καὶ ἐκεῖθεν ἀναστὰς ἀπῆλθεν εἰς τὰ μεθόρια Τύρου καὶ Σιδῶνος. Καὶ εἰσελθὼν εἰς οἰκίαν, οὐδένα ἤθελε γνῶναι, καὶ οὐκ ἠδυνήθη λαθεῖν.
Hanchu Jisua'n Galilee ramhuol mâkin Tyre khopuilien kôla a sea. In inkhata a lûta, tutên an riet rang khom jôt maka, aniatachu ama hah inthupin om thei maka.
25 Ἀκούσασα γὰρ γυνὴ περὶ αὐτοῦ, ἧς εἶχε τὸ θυγάτριον αὐτῆς πνεῦμα ἀκάθαρτον, ἐλθοῦσα προσέπεσε πρὸς τοὺς πόδας αὐτοῦ·
Nuvengte inkhat, a nâinupang a sûnga ratha saloi dôn han, Jisua thurchi a riet lehan harenghan a honga a kebula ânboka.
26 ἦν δὲ ἡ γυνὴ Ἑλληνίς, Συραφοινίκισσα τῷ γένει· καὶ ἠρώτα αὐτὸν ἵνα τὸ δαιμόνιον ἐκβάλῃ ἐκ τῆς θυγατρὸς αὐτῆς.
Ma nuvengtenu hah Jentail mi ania, Syria rama Phoenikia ramhuol sûnga suok ania. Amanu han a nâinupang sûnga ramkhori rujûlpai pe rangin Jisua kôm a ngênna.
27 Ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῇ, Ἄφες πρῶτον χορτασθῆναι τὰ τέκνα· οὐ γὰρ καλόν ἐστι λαβεῖν τὸν ἄρτον τῶν τέκνων καὶ βαλεῖν τοῖς κυναρίοις.
Hannirese, Jisua'n a kôm, “Nâingei khop bak rese ngei. Nâingei bu lâk pea male uingei kôma vôr chu dik mak,” tiin a thuona.
28 Ἡ δὲ ἀπεκρίθη καὶ λέγει αὐτῷ, Ναί, Κύριε· καὶ γὰρ τὰ κυνάρια ὑποκάτω τῆς τραπέζης ἐσθίει ἀπὸ τῶν ψιχίων τῶν παιδίων.
Nuvengtenu han a kôm, “Pu” ani chu ani, hannirese, “nâingeiin dosâng nuoia bu ramal an mathâk hah uingeiin an sâk ngâi nimak mo!” tiin a thuona.
29 Καὶ εἶπεν αὐτῇ, Διὰ τοῦτον τὸν λόγον ὕπαγε· ἐξελήλυθε τὸ δαιμόνιον ἐκ τῆς θυγατρός σου.
Masikin Jisua'n amanu kôm han, “Ma thuona chongbâi sikin, ni ina se nôk inla, na nâinupang chu ramkhori mâkin va mu ni ti zoi!” a tipea.
30 Καὶ ἀπελθοῦσα εἰς τὸν οἶκον αὐτῆς, εὗρε τὸ δαιμόνιον ἐξεληλυθός, καὶ τὴν θυγατέρα βεβλημένην ἐπὶ τῆς κλίνης.
Amanu hah a ina a sea, a nâinupang chu ramkhori mâkin jâlmuna jâlin ava mu zoi.
31 Καὶ πάλιν ἐξελθὼν ἐκ τῶν ὁρίων Τύρου καὶ Σιδῶνος, ἦλθε πρὸς τὴν θάλασσαν τῆς Γαλιλαίας, ἀνὰ μέσον τῶν ὁρίων Δεκαπόλεως.
Hanchu Tyre ram renga Jisua a jôk nôka, Sidon khopui sirin Khopui sôm ngei ramhuol hah palin Galilee dîl a tunga.
32 Καὶ φέρουσιν αὐτῷ κωφὸν μογγιλάλον, καὶ παρακαλοῦσιν αὐτὸν ἵνα ἐπιθῇ αὐτῷ τὴν χεῖρα.
Mi senkhatin kuorsêt le chongloi a kôm an hong tuonga. Amapa chunga han a kutngei minngam rangin Jisua an ngênna.
33 Καὶ ἀπολαβόμενος αὐτὸν ἀπὸ τοῦ ὄχλου κατ᾽ ἰδίαν, ἔβαλε τοὺς δακτύλους αὐτοῦ εἰς τὰ ὦτα αὐτοῦ, καὶ πτύσας ἥψατο τῆς γλώσσης αὐτοῦ,
Masikin amapa hah Jisua'n lokongei lâi renga atheivaiin a tuonga, a kutruolngei leh a kuor sûng ngei hah a tôn pea, a michil pea, a melei khom a tôn pea.
34 καὶ ἀναβλέψας εἰς τὸν οὐρανόν, ἐστέναξε, καὶ λέγει αὐτῷ, Ἐφφαθά, ὅ ἐστι, Διανοίχθητι.
Hanchu Jisua'n invân tieng enin phûkasâna ânhûmma, a kôm, “Ephatha” a tia, mahah “In-ong roh!” tina ani.
35 Καὶ εὐθέως διηνοίχθησαν αὐτοῦ αἱ ἀκοαί· καὶ ἐλύθη ὁ δεσμὸς τῆς γλώσσης αὐτοῦ, καὶ ἐλάλει ὀρθῶς.
Harenghan, a kuorngei a hongvâra, a melei inkhitna ngei ahong insûta, ânthar vangin a chong thei zoi.
36 Καὶ διεστείλατο αὐτοῖς ἵνα μηδενὶ εἴπωσιν· ὅσον δὲ αὐτὸς αὐτοῖς διεστέλλετο, μᾶλλον περισσότερον ἐκήρυσσον.
Hanchu Jisua'n mingei kôm han tute ril tet loi rangin chong a pêk ngeia; hannirese misîr loi ranga a khap ngei dôr hah an ril minlum uola.
37 Καὶ ὑπερπερισσῶς ἐξεπλήσσοντο, λέγοντες, Καλῶς πάντα πεποίηκε· καὶ τοὺς κωφοὺς ποιεῖ ἀκούειν, καὶ τοὺς ἀλάλους λαλεῖν.
Male ariet ngei murdi'n kamâmruoi sabak an tia, “Neinuntin a sin murdi hih idôra asa mo ani zoi!” anni han, “Kuorsêt khom a minvâr pea, chongloi khom a min chong thei hi, kamâm aom bah!” an tia.

< Κατα Μαρκον 7 >