< Κατα Μαρκον 2 >
1 Καὶ εἰσῆλθε πάλιν εἰς Καπερναοὺμ δι᾽ ἡμερῶν· καὶ ἠκούσθη ὅτι εἰς οἶκόν ἐστι.
Pa mashaka gavuwa ndiri, Yesu kawuyiti Kafarinaumu, wantu wapikinira handa kawuya ukaya.
2 Καὶ εὐθέως συνήχθησαν πολλοί, ὥστε μηκέτι χωρεῖν μηδὲ τὰ πρὸς τὴν θύραν· καὶ ἐλάλει αὐτοῖς τὸν λόγον.
Wantu wavuwa wajojinikiti palii mpaka paweriti kwahera lupenu mnumba, ata kunja pamlyangu. Nayomberi kaweriti kankuwabwerera shisoweru sha Mlungu.
3 Καὶ ἔρχονται πρὸς αὐτόν, παραλυτικὸν φέροντες, αἰρόμενον ὑπὸ τεσσάρων.
Su wantu wamu wiziti pawamjega muntu yakalewelekiti, yomberi kapapitwi na wantu wamsheshi.
4 Καὶ μὴ δυνάμενοι προσεγγίσαι αὐτῷ διὰ τὸν ὄχλον, ἀπεστέγασαν τὴν στέγην ὅπου ἦν, καὶ ἐξορύξαντες χαλῶσι τὸν κράββατον ἐφ᾽ ᾧ ὁ παραλυτικὸς κατέκειτο.
Toziya wantu waweriti wavuwa, wasinditi kumjega pakwegera na Yesu. Su wabomoliti pashitwiku pahala pakaweriti Yesu. Shapakanu wamsulusiya muntu ulii yakalewelekiti pakawera mumkeka.
5 Ἰδὼν δὲ ὁ Ἰησοῦς τὴν πίστιν αὐτῶν λέγει τῷ παραλυτικῷ, Τέκνον, ἀφέωνταί σοι αἱ ἁμαρτίαι σου.
Yesu pakawoniti njimiru yawu, kamgambiriti muntu ulii yakalewelekiti, “Mwana gwangu, vidoda vyakuwi vilekiziwa.”
6 Ἦσαν δέ τινες τῶν γραμματέων ἐκεῖ καθήμενοι, καὶ διαλογιζόμενοι ἐν ταῖς καρδίαις αὐτῶν,
Wafunda wamu wa Malagaliru ga Musa waweriti walivaga kweni aku, walihola mumyoyu mwawu,
7 Τί οὗτος οὕτω λαλεῖ βλασφημίας; Τίς δύναται ἀφιέναι ἁμαρτίας εἰ μὴ εἷς, ὁ Θεός;
“Iwera ashi muntu ayu kankutakula ntambu ayi? Ayu kankumwigiranga Mlungu! Gani kawezi kulekiziya vidoda? Mlungu gweka yakuwi ndiri?”
8 Καὶ εὐθέως ἐπιγνοὺς ὁ Ἰησοῦς τῷ πνεύματι αὐτοῦ ὅτι οὕτως αὐτοὶ διαλογίζονται ἐν ἑαυτοῖς, εἶπεν αὐτοῖς, Τί ταῦτα διαλογίζεσθε ἐν ταῖς καρδίαις ὑμῶν;
Pala palii Yesu kashimana shilii shawaliholiti mumyoyu mwawu. Yomberi kawakosiya, “Ashashi mwankulihola hangu mumyoyu mwenu?
9 Τί ἐστιν εὐκοπώτερον, εἰπεῖν τῷ παραλυτικῷ, Ἀφέωνταί σου αἱ ἁμαρτίαι, ἢ εἰπεῖν, Ἔγειραι, καὶ ἆρόν σου τὸν κράββατον, καὶ περιπάτει;
Shizotopa ng'anji shii, kumgambira muntu yakalewelekiti, ‘Vidoda vyaku vilekiziwa’ ama kumgambira, ‘Gwimuki, gutoli mkeka gwaku gugendi?’
10 Ἵνα δὲ εἰδῆτε ὅτι ἐξουσίαν ἔχει ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἀφιέναι ἐπὶ τῆς γῆς ἁμαρτίας—λέγει τῷ παραλυτικῷ—
Su nfira muvimani kuwera Mwana gwa Muntu kana uwezu gwa kulekiziya vidoda pasipanu.” Shapakanu kamgambira muntu ulii yakalewelekiti,
11 Σοὶ λέγω, ἔγειραι καὶ ἆρον τὸν κράββατόν σου, καὶ ὕπαγε εἰς τὸν οἶκόν σου.
“Nukugambira, gugoloki, gutoli mkeka gwaku, gugendi ukaya kwaku!”
12 Καὶ ἠγέρθη εὐθέως, καὶ ἄρας τὸν κράββατον, ἐξῆλθεν ἐναντίον πάντων· ὥστε ἐξίστασθαι πάντας, καὶ δοξάζειν τὸν Θεόν, λέγοντας ὅτι Οὐδέποτε οὕτως εἴδομεν.
Yomberi kagoloka, palaa palii kanyasula mkeka gwakuwi kagendagenda pakalolwa na wantu woseri. Woseri walikangasha, wamkwisa Mlungu pawalonga, “Hatweniwoni shintu gambira ashi nakamu!”
13 Καὶ ἐξῆλθε πάλιν παρὰ τὴν θάλασσαν· καὶ πᾶς ὁ ὄχλος ἤρχετο πρὸς αὐτόν, καὶ ἐδίδασκεν αὐτούς.
Yesu kagenda kayi kumpeku kulitanda lya Galilaya. Lipinga likulu lya wantu limgendera, nayomberi kanja kuwafunda.
14 Καὶ παράγων εἶδε Λευῒ τὸν τοῦ Ἀλφαίου καθήμενον ἐπὶ τὸ τελώνιον, καὶ λέγει αὐτῷ, Ἀκολούθει μοι. Καὶ ἀναστὰς ἠκολούθησεν αὐτῷ.
Pakaweriti kankupita, kamwona Lawi mwana gwa Alifayu, kalivaga mnumba mwa kulipira kodi. Yesu kamgambira, “Gunfati.” Lawi kagoloka, kanfata.
15 Καὶ ἐγένετο ἐν τῷ κατακεῖσθαι αὐτὸν ἐν τῇ οἰκίᾳ αὐτοῦ, καὶ πολλοὶ τελῶναι καὶ ἁμαρτωλοὶ συνανέκειντο τῷ Ἰησοῦ καὶ τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ· ἦσαν γὰρ πολλοί, καὶ ἠκολούθησαν αὐτῷ.
Shakapanu, Yesu kaweriti kankuliya shiboga ukaya kwa Lawi. Watola kodi wavuwa na walii yawawashema wawera na vidoda waweriti wankuliya pamuhera na Yesu na wafundwa wakuwi, toziya kuweriti na wantu wavuwa yawaweriti wankumfata.
16 Καὶ οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι, ἰδόντες αὐτὸν ἐσθίοντα μετὰ τῶν τελωνῶν καὶ ἁμαρτωλῶν, ἔλεγον τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ, Τί ὅτι μετὰ τῶν τελωνῶν καὶ ἁμαρτωλῶν ἐσθίει καὶ πίνει;
Wafunda wamu wa Malagaliru ga Musa waweriti shipinga washishema Mafalisayu pawamuwoniti Yesu kankuliya pamuhera na “walii yawawashema wawera na vidoda” na watola kodi, womberi wawakosiya wafundwa wakuwi, “Iwera ashi Yesu kankuliya pamuhera na watola kodi na yawawera na vidoda?”
17 Καὶ ἀκούσας ὁ Ἰησοῦς λέγει αὐτοῖς, Οὐ χρείαν ἔχουσιν οἱ ἰσχύοντες ἰατροῦ, ἀλλ᾽ οἱ κακῶς ἔχοντες. Οὐκ ἦλθον καλέσαι δικαίους, ἀλλὰ ἁμαρτωλοὺς εἰς μετάνοιαν.
Yesu pakagapikaniriti aga kawagambira, “Wantu washinashina wamfira ndiri bwana mganga, kumbiti walweli wamfira. Niza ndiri kuwashema wantu yawalihola wankumfiriziya Mlungu, kumbiti niza kuwashema yawawera na vidoda.”
18 Καὶ ἦσαν οἱ μαθηταὶ Ἰωάννου καὶ οἱ τῶν Φαρισαίων νηστεύοντες· καὶ ἔρχονται καὶ λέγουσιν αὐτῷ, Διὰ τί οἱ μαθηταὶ Ἰωάννου καὶ οἱ τῶν Φαρισαίων νηστεύουσιν, οἱ δὲ σοὶ μαθηταὶ οὐ νηστεύουσι;
Wafundwa wa Yohani Mbatiza na wafundwa wa Mafalisayu waweriti wankufunga kuliya. Wantu wamu wamgendera Yesu na kumkosiya, “Iwera hashi wafundwa wa Yohani Mbatiza na wafundwa wa Mafalisayu wankufunga kuliya, kumbiti wafundwa waku wafunga ndiri kuliya?”
19 Καὶ εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, Μὴ δύνανται οἱ υἱοὶ τοῦ νυμφῶνος, ἐν ᾧ ὁ νυμφίος μετ᾽ αὐτῶν ἐστι, νηστεύειν; Ὅσον χρόνον μεθ᾽ ἑαυτῶν ἔχουσι τὸν νυμφίον, οὐ δύνανται νηστεύειν·
Yesu kawankula, “Wantu pawawera mumsambu gwa ndowa waweza hashi kufunga kuliya shipindi mpalu gwa ndowa kapamuhera nawomberi? Nakaka mpalu gwa ndowa pakawera na womberi hapeni wafungi kuliya.
20 ἐλεύσονται δὲ ἡμέραι ὅταν ἀπαρθῇ ἀπ᾽ αὐτῶν ὁ νυμφίος, καὶ τότε νηστεύσουσιν ἐν ἐκείναις ταῖς ἡμέραις.
Kumbiti shipindi shankwiza, mpalu gwa ndowa hakawusiwi kwawu, na panu ndo hawafungi kuliya.
21 Καὶ οὐδεὶς ἐπίβλημα ῥάκους ἀγνάφου ἐπιρράπτει ἐπὶ ἱματίῳ παλαιῷ· εἰ δὲ μή, αἴρει τὸ πλήρωμα αὐτοῦ τὸ καινὸν τοῦ παλαιοῦ, καὶ χεῖρον σχίσμα γίνεται.
“Kwahera muntu yakasona shiraka sha nguwu ya syayi mu nguwu ngona. Pakatenda hangu, shiraka sha syayi hashidegi nguwu ngona, na palii papadegekiti pongereka.
22 Καὶ οὐδεὶς βάλλει οἶνον νέον εἰς ἀσκοὺς παλαιούς· εἰ δὲ μή, ῥήσσει ὁ οἶνος ὁ νέος τοὺς ἀσκούς, καὶ ὁ οἶνος ἐκχεῖται καὶ οἱ ἀσκοὶ ἀπολοῦνται· ἀλλὰ οἶνον νέον εἰς ἀσκοὺς καινοὺς βλητέον.
Na kwahera muntu yakaweza kutula divayi ya syayi muviwiga vigona. Pakatenda hangu, divayi ya syayi hayivipantangi viwiga avi, divayi hayitiki, na viwiga havipantangiki. Kumbiti divayi ya syayi itulwa muviwiga vya syayi.”
23 Καὶ ἐγένετο παραπορεύεσθαι αὐτὸν ἐν τοῖς σάββασι διὰ τῶν σπορίμων, καὶ ἤρξαντο οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ὁδὸν ποιεῖν τίλλοντες τοὺς στάχυας.
Lishaka limu lya kwoyera, Yesu pamuhera na wafundwa wakuwi waweriti wankupita mumalambu ga nsaka. Pawaweriti wankupita, wafundwa wakuwi wanjiti kubenanga mikunguwi ya nsaka.
24 Καὶ οἱ Φαρισαῖοι ἔλεγον αὐτῷ, Ἴδε, τί ποιοῦσιν ἐν τοῖς σάββασιν ὃ οὐκ ἔξεστι;
Su Mafalisayu wamgambira Yesu, “Guloli! Iwera ashi wafundwa waku wankutenda shintu shashileweritwi mulishaka lya kwoyera?”
25 Καὶ αὐτὸς ἔλεγεν αὐτοῖς, Οὐδέποτε ἀνέγνωτε τί ἐποίησε Δαυίδ, ὅτε χρείαν ἔσχε καὶ ἐπείνασεν αὐτὸς καὶ οἱ μετ᾽ αὐτοῦ;
Yesu kawankula, “Hamwebetuli ntambu Dawudi yakatenditi pamuhera na wayaguwi palii pawaweriti na njala na wahera shintu?
26 Πῶς εἰσῆλθεν εἰς τὸν οἶκον τοῦ Θεοῦ ἐπὶ Ἀβιάθαρ ἀρχιερέως, καὶ τοὺς ἄρτους τῆς προθέσεως ἔφαγεν, οὓς οὐκ ἔξεστι φαγεῖν εἰ μὴ τοῖς ἱερεῦσι, καὶ ἔδωκε καὶ τοῖς σὺν αὐτῷ οὖσι;
Dawudi kingiriti Mnumba ya Mlungu mumashaka galii ga mtambika mkulu Abiyatali. Kaliya mabumunda yagalaviyitwi kwa Mlungu, mabumunda gagalekeziwa ndiri kugaliya kumbiti watambika gweka yawu ndo yawalekeziwitwi kugaliya, Dawudi kagaliyiti na kuwapanana wayaguwi.”
27 Καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς, Τὸ σάββατον διὰ τὸν ἄνθρωπον ἐγένετο, οὐχ ὁ ἄνθρωπος διὰ τὸ σάββατον·
Shapakanu Yesu kawagambira, “Lishaka lya kwoyera walitula kwajili ya wantu, na wantu ndiri kwajili ya lishaka lya kwoyera!
28 ὥστε Κύριός ἐστιν ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου καὶ τοῦ σαββάτου.
Su Mwana gwa Muntu ndo Mtuwa ata gwa lishaka lya kwoyera.”