< Πραξεις 20 >
1 Μετὰ δὲ τὸ παύσασθαι τὸν θόρυβον, προσκαλεσάμενος ὁ Παῦλος τοὺς μαθητάς, καὶ ἀσπασάμενος, ἐξῆλθε πορευθῆναι εἰς τὴν Μακεδονίαν.
Ruhu lumpa hah ahek suole Paul'n iempungei a koibûma, a mohôkna chongin a mâk ngeia. Hanchu a jôka Macedonia rama a se zoia.
2 Διελθὼν δὲ τὰ μέρη ἐκεῖνα, καὶ παρακαλέσας αὐτοὺς λόγῳ πολλῷ, ἦλθεν εἰς τὴν Ἑλλάδα.
Mingei mohôkna chong tamtak misîrin ha ram hah a sir suoa, Achaia ram a tung zoia.
3 Ποιήσας τε μῆνας τρεῖς, γενομένης αὐτῷ ἐπιβουλῆς ὑπὸ τῶν Ἰουδαίων μέλλοντι ἀνάγεσθαι εἰς τὴν Συρίαν, ἐγένετο γνώμη τοῦ ὑποστρέφειν διὰ Μακεδονίας.
Mahan than thum aom suole Syria ram tieng se rangin ânthoka; hannirese, Judangei an lei muruong chien ti a riet sikin Macedonia tieng kîr nôk rang a bôka.
4 Συνείπετο δὲ αὐτῷ ἄχρι τῆς Ἀσίας Σώπατρος Βεροιαῖος· Θεσσαλονικέων δέ, Ἀρίσταρχος καὶ Σεκοῦνδος, καὶ Γάϊος Δερβαῖος, καὶ Τιμόθεος· Ἀσιανοὶ δέ, Τυχικὸς καὶ Τρόφιμος.
Pyrrhus nâipasal Sopater Beroea mingei, Aristarchus le Secundus, Thessalonika mingei, Gaius, Derbe, mingei, Timothy ngei, Tichicus le Trophimus Asia rama mingei an se sa.
5 Οὗτοι προσελθόντες ἔμενον ἡμᾶς ἐν Τρῳάδι.
Ha ngei hah moton aninsa. Troasa min lei ngâka.
6 Ἡμεῖς δὲ ἐξεπλεύσαμεν μετὰ τὰς ἡμέρας τῶν ἀζύμων ἀπὸ Φιλίππων, καὶ ἤλθομεν πρὸς αὐτοὺς εἰς τὴν Τρῳάδα ἄχρις ἡμερῶν πέντε, οὗ διετρίψαμεν ἡμέρας ἑπτά.
Keini chu cholboivâipôl ruolhoi chumin Philipi renga rukuongin kin jôka. Sûn rangnga suole Troasa an kôm kin tunga, mahan sûn sari kin châma.
7 Ἐν δὲ τῇ μιᾷ τῶν σαββάτων, συνηγμένων τῶν μαθητῶν κλάσαι ἄρτον, ὁ Παῦλος διελέγετο αὐτοῖς, μέλλων ἐξιέναι τῇ ἐπαύριον, παρέτεινέ τε τὸν λόγον μέχρι μεσονυκτίου.
Sûnrukni kholoiin vâipôl khoi rangin kin intûpa, Paul'n anangtûka se rang a bôk sikin jânchim tena thurchi a misîr jêta.
8 Ἦσαν δὲ λαμπάδες ἱκαναὶ ἐν τῷ ὑπερῴῳ οὗ ἦμεν συνηγμένοι.
Kin intûpna khâltan chunginchuon han châti tamtak mochok ania.
9 Καθήμενος δέ τις νεανίας ὀνόματι Εὔτυχος ἐπὶ τῆς θυρίδος, καταφερόμενος ὕπνῳ βαθεῖ, διαλεγομένου τοῦ Παύλου ἐπὶ πλεῖον, κατενεχθεὶς ἀπὸ τοῦ ὕπνου ἔπεσεν ἀπὸ τοῦ τριστέγου κάτω, καὶ ἤρθη νεκρός.
Hanchu ruotharte inkhat a riming Eutychus, kotvênga ân sunga inngûi a lênsua Paul thurchi misîr hah asôt rai sikin a lei inphara; in chunginchuon inthumna renga a juong tâka. An juong rût tena chu a lei thi zoi.
10 Καταβὰς δὲ ὁ Παῦλος ἐπέπεσεν αὐτῷ, καὶ συμπεριλαβὼν εἶπε, Μὴ θορυβεῖσθε· ἡ γὰρ ψυχὴ αὐτοῦ ἐν αὐτῷ ἐστιν.
Aniatachu Paul a chuma a juon kûna a poma, “Nin mulung minjîng no roi, a la ring ke,” a tia.
11 Ἀναβὰς δὲ καὶ κλάσας ἄρτον καὶ γευσάμενος, ἐφ᾽ ἱκανόν τε ὁμιλήσας ἄχρις αὐγῆς, οὕτως ἐξῆλθεν.
Hanchu, Paul hah in chunginchuona a kal nôka, vâipôl a khoia, an sâk zoia. Asôtzan khuovâr rak dôr nisa asuok tena a chongpui ngei suole chu a se zoia.
12 Ἤγαγον δὲ τὸν παῖδα ζῶντα, καὶ παρεκλήθησαν οὐ μετρίως.
Ruotharte hah damin a in tieng an tuonga an phûk adâiriem zoi.
13 Ἡμεῖς δέ, προσελθόντες ἐπὶ τὸ πλοῖον, ἀνήχθημεν εἰς τὴν Ἄσσον, ἐκεῖθεν μέλλοντες ἀναλαμβάνειν τὸν Παῦλον· οὕτω γὰρ ἦν διατεταγμένος, μέλλων αὐτὸς πεζεύειν.
Keini chu rukuongin Assos khuo panin moton kin lênsa zoi, mahan Paul min chuong rang kin bôka, ama hah kea hong rang a bôk sikin hi anga rangin mi ril sai ani.
14 Ὡς δὲ συνέβαλεν ἡμῖν εἰς τὴν Ἄσσον, ἀναλαβόντες αὐτὸν ἤλθομεν εἰς Μιτυλήνην.
Assosa mi hong huoma, kin min chuonga Mitylene kin tung zoi.
15 Κἀκεῖθεν ἀποπλεύσαντες, τῇ ἐπιούσῃ κατηντήσαμεν ἀντικρὺ Χίου· τῇ δὲ ἑτέρᾳ παρεβάλομεν εἰς Σάμον· καὶ μείναντες ἐν Τρωγυλλίῳ, τῇ ἐχομένῃ ἤλθομεν εἰς Μίλητον.
Ha mun renga hah rukuong nanâkin kin se nôka, anangtûka Chios kin tunga hatûk chu Samos kin tunga, anangtûk nôka Miletus kin tung zoia.
16 Ἔκρινε γὰρ ὁ Παῦλος παραπλεῦσαι τὴν Ἔφεσον, ὅπως μὴ γένηται αὐτῷ χρονοτριβῆσαι ἐν τῇ Ἀσίᾳ· ἔσπευδε γάρ, εἰ δυνατὸν ἦν αὐτῷ, τὴν ἡμέραν τῆς Πεντηκοστῆς γενέσθαι εἰς Ἱεροσόλυμα.
Paul'n Asia rama om sôt a nuom loi sikin Ephesus'a chu sûnapal rang a bôk piel ani. Ani thei paia anîn chu Jerusalema Pentecost ni mang rang a bôka, ânnot ani.
17 Ἀπὸ δὲ τῆς Μιλήτου πέμψας εἰς Ἔφεσον μετεκαλέσατο τοὺς πρεσβυτέρους τῆς ἐκκλησίας.
Miletus renga Paul'n Ephesus'a mi a tîra, koiindang ulienngei ava min koi ngeia.
18 Ὡς δὲ παρεγένοντο πρὸς αὐτόν, εἶπεν αὐτοῖς, Ὑμεῖς ἐπίστασθε, ἀπὸ πρώτης ἡμέρας ἀφ᾽ ἧς ἐπέβην εἰς τὴν Ἀσίαν, πῶς μεθ᾽ ὑμῶν τὸν πάντα χρόνον ἐγενόμην,
A kôm an tungin chu an kôm, “Asia ram ku lût masa ni renga nin kôma ko om kâra ko omlam hah nin rieta.
19 δουλεύων τῷ Κυρίῳ μετὰ πάσης ταπεινοφροσύνης καὶ πολλῶν δακρύων καὶ πειρασμῶν τῶν συμβάντων μοι ἐν ταῖς ἐπιβουλαῖς τῶν Ἰουδαίων·
Judangei min muruong sika mitrithi tâk pumin le zora intak ku chunga hong tung ngei tuongin intem takin Pumapa sin ko tho ngâi.
20 ὡς οὐδὲν ὑπεστειλάμην τῶν συμφερόντων, τοῦ μὴ ἀναγγεῖλαι ὑμῖν καὶ διδάξαι ὑμᾶς δημοσίᾳ καὶ κατ᾽ οἴκους,
Nin ta ranga inlâpna rang ite thup loiin loko lâia le insûngngeia nangni ki ril ngâia, nangni ki minchu ngâi duo.
21 διαμαρτυρόμενος Ἰουδαίοις τε καὶ Ἕλλησι τὴν εἰς τὸν Θεὸν μετάνοιαν, καὶ πίστιν τὴν εἰς τὸν Κύριον ἡμῶν Ἰησοῦν.
Judangei le Jentailngei khom Pathien tieng an sietnangei renga insîrin ei Pumapa Jisua Khrista an iem rang ani ti insiemna chong ke pêk ngeia.
22 Καὶ νῦν ἰδού, ἐγὼ δεδεμένος τῷ πνεύματι πορεύομαι εἰς Ἱερουσαλήμ, τὰ ἐν αὐτῇ συναντήσοντά μοι μὴ εἰδώς,
Male atûn Ratha Inthieng chong jômin Jerusalema ke se rang ani, mahan ku chunga imo atung rang riet mu ung.
23 πλὴν ὅτι τὸ Πνεῦμα τὸ Ἅγιον κατὰ πόλιν διαμαρτύρεται λέγον ὅτι δεσμά με καὶ θλίψεις μένουσιν.
Khopuilien tina, intâng ina le bâiinkhamnân mi ngâk ti vai hi Ratha Inthiengin mi min rieta, ki riet ani.
24 Ἀλλ᾽ οὐδενὸς λόγον ποιοῦμαι, οὐδὲ ἔχω τὴν ψυχήν μου τιμίαν ἐμαυτῷ, ὡς τελειῶσαι τὸν δρόμον μου μετὰ χαρᾶς, καὶ τὴν διακονίαν ἣν ἔλαβον παρὰ τοῦ Κυρίου Ἰησοῦ, διαμαρτύρασθαι τὸ εὐαγγέλιον τῆς χάριτος τοῦ Θεοῦ.
Pathien moroina Thurchi Sa misîr rang sintum Pumapa Jisua Khrista mi pêk zoina rangin chu ki ringna khom hi itên be mu-ung.
25 Καὶ νῦν ἰδού, ἐγὼ οἶδα ὅτι οὐκέτι ὄψεσθε τὸ πρόσωπόν μου ὑμεῖς πάντες, ἐν οἷς διῆλθον κηρύσσων τὴν βασιλείαν τοῦ Θεοῦ.
“Masikin riet roi, nin rêngin Pathien Rêngram thurchi misîra kên vâkna ngâi ngei hin atûn renga chu mi mu khâi no tu nui, ti ki riet.
26 Διότι μαρτύρομαι ὑμῖν ἐν τῇ σήμερον ἡμέρᾳ, ὅτι καθαρὸς ἐγὼ ἀπὸ τοῦ αἵματος πάντων.
Mapêna an mang nin om duoi le khom kei chu ko jôk ani ti avien hin nangni ki min riet.
27 Οὐ γὰρ ὑπεστειλάμην τοῦ μὴ ἀναγγεῖλαι ὑμῖν πᾶσαν τὴν βουλὴν τοῦ Θεοῦ.
Pathien neinun khîn murdi anrêngin nin lâia misîr inrîng mu ung.
28 Προσέχετε οὖν ἑαυτοῖς καὶ παντὶ τῷ ποιμνίῳ, ἐν ᾧ ὑμᾶς τὸ Πνεῦμα τὸ Ἅγιον ἔθετο ἐπισκόπους, ποιμαίνειν τὴν ἐκκλησίαν τοῦ Κυρίου καὶ Θεοῦ, ἣν περιεποιήσατο διὰ τοῦ ἰδίου αἵματος.
Masikin Pathien koiindang, a Nâipasal thina sika ama ta ranga a sin chunga belripungei chang ungla, nangni le belripâl Ratha Inthiengin nangni a min kolna ngei satna rang zong roi.
29 Ἐγὼ γὰρ οἶδα τοῦτο, ὅτι εἰσελεύσονται μετὰ τὴν ἄφιξίν μου λύκοι βαρεῖς εἰς ὑμᾶς, μὴ φειδόμενοι τοῦ ποιμνίου·
Ku nûk le chu melang ichi om ngei nin lâia hong lût an ta, belripâl hôih noni ngei ti ki riet.
30 καὶ ἐξ ὑμῶν αὐτῶν ἀναστήσονται ἄνδρες λαλοῦντες διεστραμμένα, τοῦ ἀποσπᾷν τοὺς μαθητὰς ὀπίσω αὐτῶν.
Nin pâla mi senkhat khomin iempungei an tieng an tuong theina rangin milak an ril zora la tung atih.
31 Διὸ γρηγορεῖτε, μνημονεύοντες ὅτι τριετίαν νύκτα καὶ ἡμέραν οὐκ ἐπαυσάμην μετὰ δακρύων νουθετῶν ἕνα ἕκαστον.
Hanchu sûn, jân mitrithi tâkpumin kum thum piel mitin nangni ki minchu hah riettitin sing thei roi.
32 Καὶ τὰ νῦν παρατίθεμαι ὑμᾶς, ἀδελφοί, τῷ Θεῷ καὶ τῷ λόγῳ τῆς χάριτος αὐτοῦ, τῷ δυναμένῳ ἐποικοδομῆσαι, καὶ δοῦναι ὑμῖν κληρονομίαν ἐν τοῖς ἡγιασμένοις πᾶσιν.
“Atûn hin Pathien donsûina le moroina chonga nangni ka bânga ama han nangni a sin minlien theia, Pathien'n a mingei ta ranga a khâm satvurna hah nangni a pêk thei.
33 Ἀργυρίου ἢ χρυσίου ἢ ἱματισμοῦ οὐδενὸς ἐπεθύμησα.
Tute sumdâr khom, rângkachak khom, sil le bom khom ôi ngâi mu-ung.
34 Αὐτοὶ γινώσκετε ὅτι ταῖς χρείαις μου καὶ τοῖς οὖσι μετ᾽ ἐμοῦ ὑπηρέτησαν αἱ χεῖρες αὗται.
Ku kutngei lehin keima le ka champuingei anâng murdi asuo ngâi ti nangni rengin nin rieta.
35 Πάντα ὑπέδειξα ὑμῖν, ὅτι οὕτω κοπιῶντας δεῖ ἀντιλαμβάνεσθαι τῶν ἀσθενούντων, μνημονεύειν τε τῶν λόγων τοῦ Κυρίου Ἰησοῦ, ὅτι αὐτὸς εἶπε, Μακάριόν ἐστι μᾶλλον διδόναι ἢ λαμβάνειν.
Lamtina sintho ranak songin le Pumapa Jisua'n, ‘Lâk nêkin pêk râisânna aom uol’ a ti hah riettitin râtloingei ei san rang ani ti nangni ki min mu ngâi,” a tia.
36 Καὶ ταῦτα εἰπών, θεὶς τὰ γόνατα αὐτοῦ, σὺν πᾶσιν αὐτοῖς προσηύξατο.
Paul'n ha chong hah a ti suole chu, khûkinbilin an rêngin chubai a thopui ngeia.
37 Ἱκανὸς δὲ ἐγένετο κλαυθμὸς πάντων· καὶ ἐπιπεσόντες ἐπὶ τὸν τράχηλον τοῦ Παύλου κατεφίλουν αὐτόν,
He hoiin an mathân zoia, anrêngin an chapa Paul hah an kuoa an tuma.
38 ὀδυνώμενοι μάλιστα ἐπὶ τῷ λόγῳ ᾧ εἰρήκει, ὅτι οὐκέτι μέλλουσι τὸ πρόσωπον αὐτοῦ θεωρεῖν. Προέπεμπον δὲ αὐτὸν εἰς τὸ πλοῖον.
A mêl an mu nôk khâi loi rang chong Paul'n a misîr pe ngei hah an rangâi sietna bitak ani. Masuole chu rukuong dênin an juong thak zoi.