< Προς Κορινθιους Β΄ 4 >

1 Διὰ τοῦτο ἔχοντες τὴν διακονίαν ταύτην, καθὼς ἠλεήθημεν, οὐκ ἐκκακοῦμεν·
Rangte ih tenthet heeno arah mootkaat ah mootthuk hali, erah raang ih seng thung tajoongke.
2 ἀλλὰ ἀπειπάμεθα τὰ κρυπτὰ τῆς αἰσχύνης, μὴ περιπατοῦντες ἐν πανουργίᾳ μηδὲ δολοῦντες τὸν λόγον τοῦ Θεοῦ, ἀλλὰ τῇ φανερώσει τῆς ἀληθείας συνιστῶντες ἑαυτοὺς πρὸς πᾶσαν συνείδησιν ἀνθρώπων ἐνώπιον τοῦ Θεοῦ.
Seng ih husah tiit nyia rakrek tiit ah thiinhaat ehi; seng ih mimok miwaan tah angke adoleh Rangte jengkhaap uh tamoong baatke. Rangte miksokdi seng loong ah amiisak weephaak adi tongli eno seng teeteewah tiit deenbaat hi ah mirep thung nah seng mokali ese ngeh ih toom jatrum ah ngeh ih taat thunhi.
3 Εἰ δὲ καὶ ἔστι κεκαλυμμένον τὸ εὐαγγέλιον ἡμῶν, ἐν τοῖς ἀπολλυμένοις ἐστὶ κεκαλυμμένον·
Eno seng ih ruurang ese tiit ah huthiin ih bah, ematte loong raangtaan ih ba ang ah.
4 ἐν οἷς ὁ θεὸς τοῦ αἰῶνος τούτου ἐτύφλωσε τὰ νοήματα τῶν ἀπίστων, εἰς τὸ μὴ αὐγάσαι αὐτοῖς τὸν φωτισμὸν τοῦ εὐαγγελίου τῆς δόξης τοῦ Χριστοῦ, ὅς ἐστιν εἰκὼν τοῦ Θεοῦ. (aiōn g165)
Neng loong ah ih tahanpi rumka, tiimnge liidi nengthung nengtak ah arah mongrep dowa hakhoh luuwang lakhui ni rangnak ni thiinha. Neng loong asuh neng khothung ni phaakta we ah tatup thuk rumta, erah weephaak ah langla Kristo rangka suh Ruurang Ese tiit dowa dongta, erah amiisak Rangte likhiik ih angta. (aiōn g165)
5 Οὐ γὰρ ἑαυτοὺς κηρύσσομεν, ἀλλὰ Χριστὸν Ἰησοῦν Κύριον· ἑαυτοὺς δὲ δούλους ὑμῶν διὰ Ἰησοῦν.
Tiimnge liidi erah seng teewah tiit tabaatti; seng ih bah Jisu Kristo ah Teesu nge ih baatti, eno Jisu thoilam di seng loong sen laksuh eh hoonli.
6 Ὅτι ὁ Θεὸς ὁ εἰπὼν ἐκ σκότους φῶς λάμψαι, ὃς ἔλαμψεν ἐν ταῖς καρδίαις ἡμῶν πρὸς φωτισμὸν τῆς γνώσεως τῆς δόξης τοῦ Θεοῦ ἐν προσώπῳ Ἰησοῦ Χριστοῦ.
Erah thoidi Rangte ih liita, “Weephaak ah rangnak mong nawa dongphaak ah” erah langla Kristo the akhoh ni Rangte chaan aphaan phaak thukla ah seng suh jatthuk suh weephaak phaak thukte Rangte ah likhiik.
7 Ἔχομεν δὲ τὸν θησαυρὸν τοῦτον ἐν ὀστρακίνοις σκεύεσιν, ἵνα ἡ ὑπερβολὴ τῆς δυνάμεως ᾖ τοῦ Θεοῦ, καὶ μὴ ἐξ ἡμῶν·
Enoothong chaan aphaan elongthoon ah Rangte taang ni, seng taang ni tah angka ngeh ih jatthuk suh chiiala ah paaktek ni lomthiin hi ah likhiik.
8 ἐν παντὶ θλιβόμενοι, ἀλλ᾽ οὐ στενοχωρούμενοι· ἀπορούμενοι, ἀλλ᾽ οὐκ ἐξαπορούμενοι·
Ehanko ah seng loong ah echam eli, erabah uh seng tak sengseng abah tathoonka; tiimsaasa di tenchi angli, enoothong thung mabah uh tasaap datke;
9 διωκόμενοι, ἀλλ᾽ οὐκ ἐγκαταλειπόμενοι· καταβαλλόμενοι, ἀλλ᾽ οὐκ ἀπολλύμενοι·
piiara hantek je ah, erabah uh seng joonte laje mabah uh tah angke; tiimsaasa di maak uh edan ehi, erabah uh ethet sengseng abah tah eke.
10 πάντοτε τὴν νέκρωσιν τοῦ Κυρίου Ἰησοῦ ἐν τῷ σώματι περιφέροντες, ἵνα καὶ ἡ ζωὴ τοῦ Ἰησοῦ ἐν τῷ σώματι ἡμῶν φανερωθῇ.
Saarookwet di etek si ang ih bah uh Jisu tiita ah seng ih huiroh ehi, tiimnge liidi heh roidong ah seng roidong nah uh toomtup asuh ah.
11 Ἀεὶ γὰρ ἡμεῖς οἱ ζῶντες εἰς θάνατον παραδιδόμεθα διὰ Ἰησοῦν, ἵνα καὶ ἡ ζωὴ τοῦ Ἰησοῦ φανερωθῇ ἐν τῇ θνητῇ σαρκὶ ἡμῶν.
Seng roi roitang Jisu thoilam di seng roidong ah choothaat thaat eh hoonla, tiimnge liidoh Jisu roidong ah seng hansi roidong doh mih ih japtup etheng.
12 Ὥστε ὁ μὲν θάνατος ἐν ἡμῖν ἐνεργεῖται, ἡ δὲ ζωὴ ἐν ὑμῖν.
Erah langla etek ah seng damdi jeeroh eh hala, enoothong erah thaang ah roidong ah sen damdoh roong mokaha.
13 Ἔχοντες δὲ τὸ αὐτὸ πνεῦμα τῆς πίστεως, κατὰ τὸ γεγραμμένον, Ἐπίστευσα, διὸ ἐλάλησα, καὶ ἡμεῖς πιστεύομεν, διὸ καὶ λαλοῦμεν·
Rangteele ni liiha, “Ngah ih hanpi eh thoidi jengtang.” Phoosiitsiit moong achaang ah hanpi thoidi seng loongtang ih hanpi hi.
14 εἰδότες ὅτι ὁ ἐγείρας τὸν Κύριον Ἰησοῦν καὶ ἡμᾶς διὰ Ἰησοῦ ἐγερεῖ, καὶ παραστήσει σὺν ὑμῖν.
Seng loong ah ih jat ehi, Rangte ih Teesu Jisu ah roidong kotsuh ngaaksaat siitta, seng loong ah uh sen damdoh heh teewah pandoh emamah ih roidong kotsuh heh damdoh ngaak saatsiit he.
15 Τὰ γὰρ πάντα δι᾽ ὑμᾶς, ἵνα ἡ χάρις πλεονάσασα διὰ τῶν πλειόνων τὴν εὐχαριστίαν περισσεύσῃ εἰς τὴν δόξαν τοῦ Θεοῦ.
Erah loong ah sen thoilam doh ang ah; eno Rangte minchan ah mina ehanhan re nah thok ah, neng loong ah ih Rangte rangka suh neng rangsoom nah ehanhan lakookmi li ah.
16 Διὸ οὐκ ἐκκακοῦμεν, ἀλλ᾽ εἰ καὶ ὁ ἔξω ἡμῶν ἄνθρωπος διαφθείρεται, ἀλλ᾽ ὁ ἔσωθεν ἀνακαινοῦται ἡμέρᾳ καὶ ἡμέρᾳ.
Erah raangtaan ih seng thung tajoongke. Seng hansi roidong ah hiitle hiitle ih enaang ekah ah bah uh, chiiala ni seng loong ah rangwu saakaan rookwet ena ih hoonli.
17 Τὸ γὰρ παραυτίκα ἐλαφρὸν τῆς θλίψεως ἡμῶν καθ᾽ ὑπερβολὴν εἰς ὑπερβολὴν αἰώνιον βάρος δόξης κατεργάζεται ἡμῖν, (aiōnios g166)
Eno pootsiit chamnaang li rah ih seng loong ah erah nang ih elong ah phaakjaaja ih hoon thuk he. (aiōnios g166)
18 μὴ σκοπούντων ἡμῶν τὰ βλεπόμενα, ἀλλὰ τὰ μὴ βλεπόμενα· τὰ γὰρ βλεπόμενα πρόσκαιρα· τὰ δὲ μὴ βλεπόμενα αἰώνια. (aiōnios g166)
Tiimnge liidi seng mik ih tup hi adi seng thun takoke, latupke adi seng thung ah kohi. Seng mik ih tup hi abah pootsiit raang ih ba, enoothong mik ih latupke ah langla saarookwet raangtaan ih tongla. (aiōnios g166)

< Προς Κορινθιους Β΄ 4 >