< Κατα Μαρκον 5 >
1 Καὶ ἦλθον εἰς τὸ πέραν τῆς θαλάσσης εἰς τὴν χώραν τῶν Γερασηνῶν.
Bhai, gubhaikengene ku ng'ambu litanda lya Galilaya, ku shilambo sha Bhagelashi.
2 καὶ ἐξελθόντος αὐτοῦ ἐκ τοῦ πλοίου, [εὐθὺς] ὑπήντησεν αὐτῷ ἐκ τῶν μνημείων ἄνθρωπος ἐν πνεύματι ἀκαθάρτῳ,
A Yeshu bhakatuleshejepe muntumbwi, shangupe gubhaimikene naka mundu jumo jwa shikilwa maoka gangali gammbone, alikopoka ku makabhuli.
3 ὃς τὴν κατοίκησιν εἶχεν ἐν τοῖς μνήμασιν, καὶ οὐδὲ ἁλύσει οὐκέτι οὐδεὶς ἐδύνατο αὐτὸν δῆσαι,
Jwene mundujo kwatamaga ku makabhuli na jwakwapi mundu akombolaga kuntabha kabhili kwa mindondolo nkali ja itale,
4 διὰ τὸ αὐτὸν πολλάκις πέδαις καὶ ἁλύσεσιν δεδέσθαι, καὶ διεσπᾶσθαι ὑπ᾽ αὐτοῦ τὰς ἁλύσεις καὶ τὰς πέδας συντετρίφθαι, καὶ οὐδεὶς ἴσχυεν αὐτὸν δαμάσαι·
pabha papagwinji bhalinjilenje kuntabha pingu na mindondolo ja itale ikabheje, atendaga kutula mindondolo ja itale jila na kuitemanya pinguyo, na wala jwakwapi mundu ankombolaga.
5 καὶ διαπαντὸς νυκτὸς καὶ ἡμέρας ἐν τοῖς μνήμασιν καὶ ἐν τοῖς ὄρεσιν ἦν κράζων καὶ κατα κόπτων ἑαυτὸν λίθοις.
Mui na shilo kwatamaga ku makabhuli na mwiitumbi, alijobhela akuno alipita kwiilengula mmaganga.
6 καὶ ἰδὼν τὸν Ἰησοῦν ἀπὸ μακρόθεν ἔδραμεν καὶ προσεκύνησεν αὐτῷ,
Na akaabhoneje a Yeshu kwaataliya, gwabhabhutushile, gwapite kwaatindibhalila.
7 καὶ κράξας φωνῇ μεγάλῃ λέγει, Τί ἐμοὶ καὶ σοί, Ἰησοῦ, υἱὲ τοῦ θεοῦ τοῦ ὑψίστου; ὁρκίζω σε τὸν θεόν, μή με βασανίσῃς·
Kwa lilobhe lya utiya nigwashite, “Nkumbinga nndi mmwe a Yeshu bhanabhabho a Nnungu bha kunani kaje? Shonde shonde, kwa lina lya a Nnungu nnamboteshe!”
8 ἔλεγεν γὰρ αὐτῷ, Ἔξελθε, τὸ πνεῦμα τὸ ἀκάθαρτον ἐκ τοῦ ἀνθρώπου.
Ashinkubheleketa nneyo pabha a Yeshu bhammalanjile kuti, “Ugwe lioka gwangali gwa mmbone, gunshoshe munduju.”
9 καὶ ἐπηρώτα αὐτόν, Τί ὄνομά σοι; καὶ λέγει αὐτῷ, Λεγιὼν ὄνομά μοι, ὅτι πολλοί ἐσμεν.
Bhai, a Yeshu gubhammushiye, “Bhandu bhakuushemanga gani?” Gwajangwile, “Lina lyangu ‘Likundi’ pabha putuli tubhabhagwinji.”
10 καὶ παρεκάλει αὐτὸν πολλὰ ἵνα μὴ αὐτὰ ἀποστείλῃ ἔξω τῆς χώρας.
Lioka jwangali jwa mmbone jula, gwabhashondelesheye a Yeshu bhanaabhinganganje nshilambo mula.
11 ἦν δὲ ἐκεῖ πρὸς τῷ ὄρει ἀγέλη χοίρων μεγάλη βοσκομένη·
Pa tome jakwe lyashinkupagwa likundi lya ngulubhe ilipitalya nshitumbi.
12 καὶ παρεκάλεσαν αὐτὸν λέγοντες, Πέμψον ἡμᾶς εἰς τοὺς χοίρους, ἵνα εἰς αὐτοὺς εἰσέλθωμεν·
Bhai, ashimaoka bhala gubhaashondelesheyenje a Yeshu bhalinkutinji, “Ntupeleshe ku ngulubhe kula tukaajinjilanje.”
13 καὶ ἐπέτρεψεν αὐτοῖς. καὶ ἐξελθόντα τὰ πνεύματα τὰ ἀκάθαρτα εἰσῆλθον εἰς τοὺς χοίρους, καὶ ὥρμησεν ἡ ἀγέλη κατὰ τοῦ κρημνοῦ εἰς τὴν θάλασσαν ὡς δισχίλιοι· καὶ ἐπνίγοντο ἐν τῇ θαλάσσῃ.
A Yeshu gubhaaleshilenje, nigubhapite kwaajinjilanga ashingulubhe bhala. Na likundi lyowe lya ngulubhe lya ishila elupu ibhili, guieleleshele nnikote shibhutuka mpaka guitumbushile nnitanda.
14 καὶ οἱ βόσκοντες αὐτοὺς ἔφυγον καὶ ἀπήγγειλαν εἰς τὴν πόλιν καὶ εἰς τοὺς ἀγρούς· καὶ ἦλθον ἰδεῖν τί ἐστιν τὸ γεγονός.
Bhashunga bha ngulubhe ila gubhabhutukenje, gubhapite shumyanga jene nganijo kunnjini na mmigunda. Bhandunji gubhapitengene kulola itendeshe.
15 καὶ ἔρχονται πρὸς τὸν Ἰησοῦν, καὶ θεωροῦσιν τὸν δαιμονιζόμενον καθήμενον ἱματισμένον καὶ σωφρονοῦντα, τὸν ἐσχηκότα τὸν λεγιῶνα, καὶ ἐφοβήθησαν.
Gubhaajendelenje a Yeshu, gubhammweninji mundu akwete likundi lya maoka jula ali atemi, awete nngubho na ali na lunda lwakwe lwa mmbonepe, nigubhajogopenje.
16 καὶ διηγήσαντο αὐτοῖς οἱ ἰδόντες πῶς ἐγένετο τῷ δαιμονιζομένῳ, καὶ περὶ τῶν χοίρων.
Bhandunji bhagabhweninji genego pugatendekaga, gubhaatalashiyenje bhananji gampatile mundu jwa shikilwa maoka jula na ga ngulubhe ila.
17 καὶ ἤρξαντο παρακαλεῖν αὐτὸν ἀπελθεῖν ἀπὸ τῶν ὁρίων αὐτῶν.
Bhai, gubhatandubhenje kwaajuga a Yeshu bhajabhule nshilambo shabhonji mula.
18 καὶ ἐμβαίνοντος αὐτοῦ εἰς τὸ πλοῖον, παρεκάλει αὐτὸν ὁ δαιμονισθεὶς ἵνα μετ᾽ αὐτοῦ ᾖ.
A Yeshu bhalikwela muntumbwi bhajabhule, mundu jula gwabhajujile alongane nabho.
19 καὶ οὐκ ἀφῆκεν αὐτόν, ἀλλὰ λέγει αὐτῷ, Ὕπαγε εἰς τὸν οἶκόν σου πρὸς τοὺς σούς, καὶ ἀπάγγειλον αὐτοῖς ὅσα ὁ κύριος σοι πεποίηκεν καὶ ἠλέησέν σε.
Ikabheje a Yeshu gubhakanile. Ikabhe gubhammalanjile, “Ujende kunngwako, ukaabhalanjilanje ashaalongo ajako yowe ibhakutendele Bhakulungwa na shibhashite kukubhonela shiya.”
20 Καὶ ἀπῆλθεν καὶ ἤρξατο κηρύσσειν ἐν τῇ Δεκαπόλει, ὅσα ἐποίησεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς· καὶ πάντες ἐθαύμαζον.
Bhai, mundu jula gwapite, gwatandwibhe pita lunguya yowe ibhantendele a Yeshu nshilambo shashemwaga Dekapoli, malombolelo gakwe ilambo kumi, na bhandu bhowe gubhakanganigwenje.
21 Καὶ διαπεράσαντος τοῦ Ἰησοῦ ἐν τῷ πλοίῳ πάλιν εἰς τὸ πέραν, συνήχθη ὄχλος πολὺς ἐπ᾽ αὐτόν, καὶ ἦν παρὰ τὴν θάλασσαν.
A Yeshu bhakajombosheje na ntumbwi kubhuja kung'ambu, lugwinjili lukulungwa lwa bhandu lukwaagumbalilaga, gubhajimi nnyenje litanda.
22 καὶ ἔρχεται εἷς τῶν ἀρχισυναγώγων, ὀνόματι Ἰάειρος, καὶ ἰδὼν αὐτὸν πίπτει πρὸς τοὺς πόδας αὐτοῦ,
Penepo gubhaishe bhakulungwa bhamo bha shinagogi bhashemwaga a Yailo. Bhakaabhoneje a Yeshu gubhaigwishiye pa makongono gabho,
23 καὶ παρακαλεῖ αὐτὸν πολλὰ λέγων ὅτι Τὸ θυγάτριόν μου ἐσχάτως ἔχει· ἵνα ἐλθὼν ἐπιθῇς τὰς χεῖρας αὐτῇ, ἵνα σωθῇ καὶ ζήσῃ.
gubhaashondelesheye bhalinkuti, “Mwali jwangu jwannung'una nnwele tome nawa. Shonde twende nkammishile makono genugo nkupinga alame.”
24 καὶ ἀπῆλθεν μετ᾽ αὐτοῦ, καὶ ἠκολούθει αὐτῷ ὄχλος πολὺς καὶ συνέθλιβον αὐτόν.
Bhai, a Yeshu gubhalongene nabho. Na bhandunji bhabhagwinji gubhaakagwilenje, akuno bhalinokolananga nkwaabhandishila.
25 καὶ γυνὴ οὖσα ἐν ῥύσει αἵματος ἔτη δώδεκα,
Bhashinkupagwa na bhakongwe bhamo bhatendaga lwala nsholosholo yaka likumi limo na ibhili.
26 καὶ πολλὰ παθοῦσα ὑπὸ πολλῶν ἰατρῶν, καὶ δαπανήσασα τὰ παρ᾽ αὐτῆς πάντα, καὶ μηδὲν ὠφεληθεῖσα ἀλλὰ μᾶλλον εἰς τὸ χεῖρον ἐλθοῦσα,
Bhene bhakongwebho bhashinkulajilila kwenda mubhamitela bhabhagwinji. Na bhashinkujonanga indu yabho yaigwinji nkuilwaya na bhanalame, ikabhe nipunda kulwaliya.
27 ἀκούσασα περὶ τοῦ Ἰησοῦ, ἐλθοῦσα ἐν τῷ ὄχλῳ ὄπισθεν ἥψατο τοῦ ἱματίου αὐτοῦ·
Bhakapilikaneje ngani ja a Yeshu, gubhapite, nipekenya lugwinjili lwa bhandu lula kunyuma ja a Yeshu, gubhapite kwaya nngubho jabho.
28 ἔλεγεν γὰρ ὅτι Κἂν τῶν ἱματίων αὐτοῦ ἅψωμαι σωθήσομαι.
Bhashinkutenda nneyo, pabha bhashinkwiibheleketela bhayene kuti, “Ngwayape nngubho jabho, shiname.”
29 καὶ εὐθὺς ἐξηράνθη ἡ πηγὴ τοῦ αἵματος αὐτῆς, καὶ ἔγνω τῷ σώματι ὅτι ἴαται ἀπὸ τῆς μάστιγος.
Shangupe nsholosholo gula ukupumulaga, gubhaibhweni nshiilu shabho kuti bhalamile shilwele shabho shila.
30 καὶ εὐθὺς ὁ Ἰησοῦς ἐπιγνοὺς ἐν ἑαυτῷ τὴν ἐξ αὐτοῦ δύναμιν ἐξελθοῦσαν, ἐπιστραφεὶς ἐν τῷ ὄχλῳ, ἔλεγεν, Τίς μου ἥψατο τῶν ἱματίων;
A Yeshu gubhaimanyi kuti gashikwashoka mashili. Bhai gubhalutendebhushile lugwinjili lula, gubhabhushiye, “Gani angwashiye nngubho jangu?”
31 καὶ ἔλεγον αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, Βλέπεις τὸν ὄχλον συνθλίβοντά σε, καὶ λέγεις, Τίς μου ἥψατο;
Bhaajiganywa bhabho gubhaajangulenje, “Nnilola bhandunji shibhakuti kunngumbalila, nkubhuya bhuli gani ankwashiye?”
32 καὶ περιεβλέπετο ἰδεῖν τὴν τοῦτο ποιήσασαν.
Ikabheje a Yeshu gubhapundile kuloleya bhammone atendile shenesho.
33 ἡ δὲ γυνὴ φοβηθεῖσα καὶ τρέμουσα, εἰδυῖα ὃ γέγονεν αὐτῇ, ἦλθεν καὶ προσέπεσεν αὐτῷ καὶ εἶπεν αὐτῷ πᾶσαν τὴν ἀλήθειαν.
Penepo bhakongwe bhala, bhali bhagamanyi gaapatile, gubhatandwibhe ungumila kwa jogopa, gubhapite kwigwiya pa makongono ga a Yeshu na gubhatalashiye gowe gatendeshe.
34 ὁ δὲ εἶπεν αὐτῇ, Θυγάτηρ, ἡ πίστις σου σέσωκέν σε· ὕπαγε εἰς εἰρήνην, καὶ ἴσθι ὑγιὴς ἀπὸ τῆς μάστιγός σου.
A Yeshu gubhaabhalanjile, “A mwali, ngulupai jenu jinnamiye. Njende kwa ulele, na shilwele shenu nnamile.”
35 ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος ἔρχονται ἀπὸ τοῦ ἀρχισυναγώγου λέγοντες, ὅτι Ἡ θυγάτηρ σου ἀπέθανεν· τί ἔτι σκύλλεις τὸν διδάσκαλον;
A Yeshu bhakanabhe pumula kubheleketa, bhandunji kukopoka kumui kwa a Yailo bhala gubhaikengene, nikwaalugulila, “Mwali jwenu awile. Ga bhuli kupunda kwaabhuya Bhaajiganya?”
36 ὁ δὲ Ἰησοῦς παρακούσας τὸν λόγον λαλούμενον λέγει τῷ ἀρχισυναγώγῳ, Μὴ φοβοῦ, μόνον πίστευε.
Ikabheje a Yeshu bhakapilikaneje gubhabheleketenje gala, gubhaabhalanjile a Yailo, “Nnajogope, mmwe nkulupalilepe.”
37 καὶ οὐκ ἀφῆκεν οὐδένα μετ᾽ αὐτοῦ συνακολουθῆσαι, εἰ μὴ τὸν Πέτρον καὶ Ἰάκωβον καὶ Ἰωάννην τὸν ἀδελφὸν Ἰακώβου.
Penepo wala bhangaleka mundu jojowe abhakagule ikabhe, a Petili na a Yakobho na a Yowana apwabho.
38 καὶ ἔρχονται εἰς τὸν οἶκον τοῦ ἀρχισυναγώγου· καὶ θεωρεῖ θόρυβον καὶ κλαίοντας καὶ ἀλαλάζοντας πολλά,
Gubhaikengenenje kunngwabho bhakulungwa bha shinagogi bhala, na a Yeshu gubhapilikene njobhela na ililo na gubhaaimenenje bhandu bhabhagwinji bhalikwigutanjilanga.
39 καὶ εἰσελθὼν λέγει αὐτοῖς, Τί θορυβεῖσθε καὶ κλαίετε; τὸ παιδίον οὐκ ἀπέθανεν, ἀλλὰ καθεύδει.
Gubhajinjile nnyumba, gubhaalugulilenje, “Pakubha nnajobhelanga na guta? Mwali jwangawa, ashigonape.”
40 καὶ κατεγέλων αὐτοῦ. αὐτὸς δὲ ἐκβαλὼν πάντας παραλαμβάνει τὸν πατέρα τοῦ παιδίου καὶ τὴν μητέρα καὶ τοὺς μετ᾽ αὐτοῦ, καὶ εἰσπορεύεται ὅπου ἦν τὸ παιδίον.
Ikabheje bhalabhonji gubhaeshilenje. Bhai, gubhaakopoyenje bhowe palanga, gubhaatolile ainagwe na akwabhe mwali jula na bhaajiganywa bhabho bhatatu bhala, gubhajinjilenje kukati kwagonile mwali.
41 καὶ κρατήσας τῆς χειρὸς τοῦ παιδίου λέγει αὐτῇ, Ταλιθὰ κοῦμ, ὅ ἐστιν μεθερμηνευόμενον, Τὸ κοράσιον, σοὶ λέγω, ἔγειρε.
Kungai gubhankamwile nkono, gubhammalanjile, “Talita kumi” Malombolelo gakwe, “Mwali ngunakuubhalanjila ujinushe!”
42 καὶ εὐθὺς ἀνέστη τὸ κοράσιον, καὶ περιεπάτει· ἦν γὰρ ἐτῶν δώδεκα· καὶ ἐξέστησαν [εὐθὺς] ἐκστάσει μεγάλῃ.
Shangupe mwali gwajimi, gwatandwibhe kujima jima. Paliji jwa yaka likumi limo na ibhili. Penepo bhandu gubhakanganigwenje kwa kaje.
43 καὶ διεστείλατο αὐτοῖς πολλὰ ἵνα μηδεὶς γνοῖ τοῦτο· καὶ εἶπεν δοθῆναι αὐτῇ φαγεῖν.
A Yeshu gubhaakomelesheyenje bhanammalanjilanje mundu jene nganijo. Kungai gubhaabhalanjilenje bhampanganje shalya mwali jula.