< Κατα Μαρκον 3 >
1 Καὶ εἰσῆλθεν πάλιν εἰς [τὴν] συναγωγήν, καὶ [ἦν] ἐκεῖ ἄνθρωπος ἐξηραμμένην ἔχων τὴν χεῖρα,
Basa naa boe, Yesus se baliꞌ risiꞌ ume hule-oꞌe. Sa naa Ana nita atahori esa lima na seri maꞌamateꞌ.
2 καὶ παρετήρουν αὐτὸν εἰ τοῖς σάββασιν θεραπεύσει αὐτόν, ἵνα κατηγορήσουσιν αὐτοῦ.
Sa naa o hambu atahori hira mana sangga-sangga dalaꞌ fo fee salaꞌ neu Yesus. De ara memeteꞌ, fo rae rahine Ana nae naꞌahahaiꞌ atahori nandaa no fai hahae aoꞌ, do hokoꞌ.
3 καὶ λέγει τῷ ἀνθρώπῳ τῷ τὴν χεῖρα ἔχοντι ξηράν, Ἔγειρε εἰς τὸ μέσον.
Yesus noꞌe atahori naa nae, “Uma misiꞌ ia.”
4 καὶ λέγει αὐτοῖς, Ἔξεστιν τοῖς σάββασιν ἀγαθοποιῆσαι ἢ κακοποιῆσαι, ψυχὴν σῶσαι ἢ ἀποκτεῖναι; οἱ δὲ ἐσιώπων.
Boe ma natane basa atahori naa ra nae, “Tungga hita atoran agama na, saa fo hita bole tao nandaa no fai hahae aoꞌ? Hita tao maloleꞌ, do afiꞌ? Hita tao tahaiꞌ atahori, do tao tisa e?” Te basa se neneeꞌ a.
5 καὶ περιβλεψάμενος αὐτοὺς μετ᾽ ὀργῆς, συλλυπούμενος ἐπὶ τῇ πωρώσει τῆς καρδίας αὐτῶν, λέγει τῷ ἀνθρώπῳ, Ἔκτεινον τὴν χεῖρά [σου]. καὶ ἐξέτεινεν, καὶ ἀπεκατεστάθη ἡ χεὶρ αὐτοῦ.
Boe ma Yesus namanasa no rala na susa nala seli, huu sira tao fadꞌuli lenaꞌ neu sira atoran na, te nda tao fadꞌuli neu atahori fo lima maꞌamateꞌ seseriꞌ naa sa. De Ana nakarereluk seꞌu rereoꞌ se, ma nafadꞌe atahori naa nae, “Loo lima ma!” Atahori naa loo lima na, nggengger ma, lima na hai.
6 καὶ ἐξελθόντες οἱ Φαρισαῖοι εὐθὺς μετὰ τῶν Ἡρωδιανῶν συμ βούλιον ἐδίδουν κατ᾽ αὐτοῦ, ὅπως αὐτὸν ἀπολέσωσιν.
De atahori Farisi ra lao hela ume hule-oꞌe naa. Ara raꞌabꞌue ro atahori partei Herodes ra, fo sangga dalaꞌ rae risa Yesus.
7 Καὶ ὁ Ἰησοῦς μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ἀνεχώρησεν πρὸς τὴν θάλασσαν, καὶ πολὺ πλῆθος ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας ἠκολούθησεν, καὶ ἀπὸ τῆς Ἰουδαίας
Lao esa, Yesus no mana tungga nara dinggoꞌ risiꞌ dano Galilea suu na. Atahori naeꞌ rena basa saa fo Eni tao, de rema mia bee-bꞌee. Atahori naa ra rema mia propensi Galilea, Yudea, Idumea, kota Yerusalem, Sidꞌon, Tirus, boe ma loe Yordan bobꞌoa rulu na. Basa se rae randaa ro E.
8 καὶ ἀπὸ Ἱεροσολύμων καὶ ἀπὸ τῆς Ἰδουμαίας καὶ πέραν τοῦ Ἰορδάνου, καὶ περὶ Τύρον καὶ Σιδῶνα, πλῆθος πολύ, ἀκούοντες ὅσα ποιεῖ ἦλθον πρὸς αὐτόν.
9 καὶ εἶπεν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ ἵνα πλοιάριον προσκαρτερῇ αὐτῷ διὰ τὸν ὄχλον, ἵνα μὴ θλίβωσιν αὐτόν.
Huu atahori nara naeꞌ, Yesus denu mana tungga nara fo sadꞌia fee ofaꞌ esa. Ana nae olaꞌ sia ofaꞌ ata, fo basa se hambu rena, ma afiꞌ rakaseseti ro E.
10 πολλοὺς γὰρ ἐθεράπευσεν, ὥστε ἐπιπίπτειν αὐτῷ, ἵνα αὐτοῦ ἅψωνται, ὅσοι εἶχον μάστιγας·
Feꞌe saꞌ a naa, Eni naꞌahahaiꞌ atahori hedꞌis naeꞌ. Naa de, ia naa basa atahori hedꞌis ra rema rakaseseti rae nggama Eni.
11 καὶ τὰ πνεύματα τὰ ἀκάθαρτα ὅταν αὐτὸν ἐθεώρουν, προσέπιπτον αὐτῷ, καὶ ἔκραζον λέγοντα ὅτι Σὺ εἶ ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ.
Atahori nitu masoꞌ ra rita E, boe ma raꞌaloli mia mata na. Basa ma, rataa rae, “Ho ia memaꞌ Lamatualain Ana na.”
12 Καὶ πολλὰ ἐπετίμα αὐτοῖς ἵνα μὴ αὐτὸν φανερὸν ποιῶσιν.
Te Ana naꞌangge nahereꞌ neu se nae, “Hei afiꞌ mifadꞌe atahori mae Au ia, seka!”
13 Καὶ ἀναβαίνει εἰς τὸ ὄρος καὶ προσκαλεῖται οὓς ἤθελεν αὐτός, καὶ ἀπῆλθον πρὸς αὐτόν.
Basa ma Yesus hene nisiꞌ leteꞌ esa ata. Ana noꞌe nala atahori hira ndaa no rala na. Boe ma ara rema risiꞌ Eni.
14 Καὶ ἐποίησεν δώδεκα ἵνα ὦσιν μετ᾽ αὐτοῦ, καὶ ἵνα ἀποστέλλῃ αὐτοὺς κηρύσσειν
Ana tengga nala atahori sanahulu rua, ma nafadꞌe se nae, “Hei tungga Au, mi dui-bꞌengga Lamatualain Dudꞌui Malole na neu basa atahori.
15 καὶ ἔχειν ἐξουσίαν ἐκβάλλειν τὰ δαιμόνια·
Au fee koasa neu hei, fo oi nitu mia atahori ra.”
16 καὶ ἐπέθηκεν ὄνομα τῷ Σίμωνι Πέτρον·
Atahori naa ra, nara-nara onaꞌ ia: Simon (fo Yesus babꞌae nara na Petrus), Yakobis Yohanis, (Yakobis no odꞌi na Yohanis ia, ruꞌa se, Sabadius ana na. Yesus babꞌae ruꞌa se nara na ‘Boanerges’, sosoa na ‘onaꞌ ndukurulu.’) Anderias, Felipus, Bartolomeos, Mateos, Tomas, Yakobis (Alpius ana na), Tadius, Simon (mana tungga partei poletik Selot), no Yudꞌas Iskariot (eni mana seo Yesus).
17 καὶ Ἰάκωβον τὸν τοῦ Ζεβεδαίου καὶ Ἰωάννην τὸν ἀδελφὸν τοῦ Ἰακώβου, καὶ ἐπέθηκεν αὐτοῖς ὀνόματα Βοανηργές, ὅ ἐστιν υἱοὶ βροντῆς·
18 καὶ Ἀνδρέαν, καὶ Φίλιππον, καὶ Βαρθολομαῖον, καὶ Μαθθαῖον, καὶ Θωμᾶν, καὶ Ἰάκωβον τὸν τοῦ Ἀλφαίου, καὶ Θαδδαῖον, καὶ Σίμωνα τὸν Καναναῖον,
19 καὶ Ἰούδαν Ἰσκαριώθ, ὃς καὶ παρέδωκεν αὐτόν.
20 Καὶ ἔρχονται εἰς οἶκον, καὶ συνέρχεται πάλιν ὁ ὄχλος, ὥστε μὴ δύνασθαι αὐτοὺς μηδὲ ἄρτον φαγεῖν.
Basa naa ma, Yesus no mana tungga nara onda baliꞌ mia leteꞌ a. De Yesus no mana tungga nara ume rala reu, atahori naeꞌ rema heo rala se, losa nda kaꞌe raa sa.
21 καὶ ἀκούσαντες οἱ παρ᾽ αὐτοῦ ἐξῆλθον κρατῆσαι αὐτόν. ἔλεγον γὰρ ὅτι ἐξέστη.
Rita taꞌo naa boe, atahori rae, “Mita dei! Ana liliꞌ fadꞌuli ao na.” Bꞌobꞌonggi nara rena atahori olaꞌ taꞌo naa, de rae ro baliꞌ E.
22 καὶ οἱ γραμματεῖς οἱ ἀπὸ Ἱεροσολύ μων καταβάντες ἔλεγον ὅτι Βεελζεβοὺλ ἔχει, καὶ ὅτι Ἐν τῷ ἄρχοντι τῶν δαιμονίων ἐκβάλλει τὰ δαιμόνια.
Leleꞌ naa meser agama ra mia Yerusalem rema rafadꞌe atahori sia naa rae, “We! Hei afiꞌ tungga-tunggaꞌ Yesus. Ana oi nitu ra taꞌo na, huu hambu koasa mia malangga nitu ra, fo rae Baalsebul.”
23 καὶ προσκαλεσάμενος αὐτοὺς ἐν παραβολαῖς ἔλεγεν αὐτοῖς, Πῶς δύναται σατανᾶς σατανᾶν ἐκβάλλειν;
Yesus rena taꞌo naa boe, noꞌe basa se de nafadꞌe nae, “Nda masoꞌ dudꞌuꞌat sa! Taꞌo bee de malangga nitu ra oi baliꞌ mana tungga nara!
24 καὶ ἐὰν βασιλεία ἐφ᾽ ἑαυτὴν μερισθῇ, οὐ δύναται σταθῆναι ἡ βασιλεία ἐκείνη·
Mete ma sia nusaꞌ esa, manggarau nara ramusuꞌ na, malangga nda hambu saa sa boe!
25 καὶ ἐὰν οἰκία ἐφ᾽ ἑαυτὴν μερισθῇ, οὐ δυνήσεται ἡ οἰκία ἐκείνη στῆναι.
Do, mete ma ume isiꞌ esa rarau aoꞌ na, ara sea-sarangganggaa!
26 καὶ εἰ ὁ σατανᾶς ἀνέστη ἐφ᾽ ἑαυτὸν καὶ μεμέρισται, οὐ δύναται στῆναι, ἀλλὰ τέλος ἔχει.
Onaꞌ naa boe, nitu ra esa musu esa na, ara sea-sarangganggaa, ma rambalulutu!
27 ἀλλ᾽ οὐδεὶς δύναται εἰς τὴν οἰκίαν τοῦ ἰσχυροῦ, εἰσελθὼν τὰ σκεύη αὐτοῦ διαρπάσαι, ἐὰν μὴ πρῶτον τὸν ἰσχυρὸν δήσῃ, καὶ τότε τὴν οἰκίαν αὐτοῦ διαρπάσει.
Musenedꞌa! Mete ma atahori esa nae nema namanaꞌo buas sia maꞌadereꞌ esa ume na, ana musi paꞌa mates atahori naa dei. Dei fo ana namanaꞌo.
28 ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι πάντα ἀφεθήσεται τοῖς υἱοῖς τῶν ἀνθρώπων τὰ ἁμαρτήματα, καὶ αἱ βλασφημίαι ὅσα ἐὰν βλασφημήσωσιν·
De Au ufadꞌe hei: Lamatualain nau fee ambon neu atahori sala nara. Mete ma atahori sa naꞌamuti atahori laen, Lamatualain feꞌe fee ambon sala na.
29 ὃς δ᾽ ἂν βλασφημήσῃ εἰς τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον, οὐκ ἔχει ἄφεσιν εἰς τὸν αἰῶνα, ἀλλὰ ἔνοχός ἐστιν αἰωνίου ἁμαρτήματος· (aiōn , aiōnios )
Te mete ma atahori sa naꞌamuti Dula-Dale Meumareꞌ a, Lamatualain nda fee ambon neu sala na sa, losa rae-fafoꞌ a noe!” (aiōn , aiōnios )
30 ὅτι ἔλεγον, Πνεῦμα ἀκάθαρτον ἔχει.
Yesus naꞌo naa, huu ara fee salaꞌ neu E rae, “Nitu ra dai E!”
31 Καὶ ἔρχονται ἡ μήτηρ αὐτοῦ καὶ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ, καὶ ἔξω στήκοντες ἀπέστειλαν πρὸς αὐτόν, καλοῦντες αὐτόν.
Basa ma, Yesus mama na no odꞌi nara risiꞌ ume naa, rae randaa ro E. Sa naa rambariiꞌ siaꞌ a ume deaꞌ, de denu atahori reu roꞌe.
32 καὶ ἐκάθητο περὶ αὐτὸν ὄχλος, καὶ λέγουσιν αὐτῷ, Ἰδοὺ ἡ μήτηρ σου καὶ οἱ ἀδελφοί σου ἔξω ζητοῦσίν σε.
Leleꞌ naa, Yesus nggua-nggua olaꞌ no atahori naeꞌ. Ma atahori rema rafadꞌe rae, “Papa! Papa mama na no odꞌi mara sia deaꞌ. Ara rae randaa ro Papa.”
33 καὶ ἀποκριθεὶς αὐτοῖς λέγει, Τίς ἐστιν ἡ μήτηρ μου καὶ οἱ ἀδελφοί [μου];
Boe ma Yesus nataa nae, “Au mama ngga no toronoo nggara seka?”
34 καὶ περιβλεψάμενος τοὺς περὶ αὐτὸν κύκλῳ καθημένους λέγει, Ἴδε ἡ μήτηρ μου καὶ οἱ ἀδελφοί μου.
Basa ma Ana mete atahori mana endoꞌ rereoꞌ E. De olaꞌ nae, “Basa hei, Au mama ngga no toronoo nggara.
35 ὃς [γὰρ] ἂν ποιήσῃ τὸ θέλημα τοῦ θεοῦ, οὗτος ἀδελφός μου καὶ ἀδελφὴ καὶ μήτηρ ἐστίν.
Huu atahori mana tungga Lamatualain hihii-nanau na, sira tebꞌe-tebꞌeꞌ Au bobꞌonggi nggara.”