< Κατα Λουκαν 12 >

1 Ἐν οἷς ἐπισυναχθεισῶν τῶν μυριάδων τοῦ ὄχλου, ὥστε καταπατεῖν ἀλλήλους, ἤρξατο λέγειν πρὸς τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ πρῶτον, Προσέχετε ἑαυ τοῖς ἀπὸ τῆς ζύμης τῶν Φαρισαίων, ἥτις ἐστὶν ὑπόκρισις.
Akatungu ako, ebhiumbi bhya abhanu nibhekofyanya amwi, okukingila nibhamba ukutajana, namba okwaika na abheigisibhwa bhaye okwamba, “Mwikenge ne echifwimbya cha Abhafarisayo echo ni bhunafiki”
2 οὐδὲν δὲ συγκεκαλυμμένον ἐστὶν ὃ οὐκ ἀποκαλυφθήσεται, καὶ κρυπτὸν ὃ οὐ γνωσθήσεται.
Italibhao mbisike iselekele inu italisululwa, nolwo egambo liselekelwe linu litalimenyekana.
3 ἀνθ᾽ ὧν ὅσα ἐν τῇ σκοτίᾳ εἴπατε ἐν τῷ φωτὶ ἀκουσθήσεται, καὶ ὃ πρὸς τὸ οὖς ἐλαλήσατε ἐν τοῖς ταμείοις κηρυχθήσεται ἐπὶ τῶν δωμάτων.
Na lyona lyona linu mwaikile muli muchisute, lilyungwibhwa mubhwelu. Na gonagona ganu mwaikile mukutwi muli munsika jemwe eja munda bhigae galyaikwa ingulu yoruswi lwa inyumba.
4 λέγω δὲ ὑμῖν τοῖς φίλοις μου, μὴ φοβηθῆτε ἀπὸ τῶν ἀποκτεννόντων τὸ σῶμα καὶ μετὰ ταῦτα μὴ ἐχόντων περισσότερόν τι ποιῆσαι.
Bhasani bhani enibhabhwila, mwasiga okubhaya bhanu abheta omubhili na nibhamala bhatali na chinu chindi echokukola,
5 ὑποδείξω δὲ ὑμῖν τίνα φοβηθῆτε· φοβήθητε τὸν μετὰ τὸ ἀποκτεῖναι ἔχοντα ἐξουσίαν ἐμβαλεῖν εἰς τὴν γέενναν· ναὶ λέγω ὑμῖν, τοῦτον φοβήθητε. (Geenna g1067)
Nawe enibhaonya mumenye owokubhaya. Mubhaye unu kamala okwita na ali no obhutulo obhwokulasa mwitanga lyomulilo. Yee, enibhabhwila mubhaye oyo. (Geenna g1067)
6 οὐχὶ πέντε στρουθία πωλοῦνται ἀσσαρίων δύο; καὶ ἓν ἐξ αὐτῶν οὐκ ἔστιν ἐπιλελησμένον ἐνώπιον τοῦ θεοῦ·
Mbe enibhusha, ebhitamba bhitanu bhatabhigusha senti ebhili? nawe ona kataliwo nakamwi kanu Nyamuanga alikalabhilwa imbele yaye.
7 ἀλλὰ καὶ αἱ τρίχες τῆς κεφαλῆς ὑμῶν πᾶσαι ἠρίθμηνται. μὴ φοβεῖσθε· πολλῶν στρουθίων διαφέρετε.
Nawe mumenye ati, jimfwili je emitwe jemwe jibhalilwe. Msige kubhaya. Emwe muli ne echibhalo chinene okukila ebhitamba bhyafu.
8 λέγω δὲ ὑμῖν, πᾶς ὃς ἂν ὁμολογήσῃ ἐν ἐμοὶ ἔμπροσθεν τῶν ἀνθρώπων, καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ὁμολογήσει ἐν αὐτῷ ἔμπροσθεν τῶν ἀγγέλων τοῦ θεοῦ·
Enibhabhwila, wonawona unu alinyikilisha imbele ya abhanu, Omwana wa Adamu ona alimwikilisha imbele ya bhamalaika bha Nyamuanga.
9 ὁ δὲ ἀρνησάμενός με ἐνώπιον τῶν ἀνθρώπων ἀπαρνηθήσεται ἐνώπιον τῶν ἀγγέλων τοῦ θεοῦ.
Nawe wonawona unu alinyigana imbele ya abhanu omwene ona nilimwigana imbele ya bhamalaika bha Nyamuanga.
10 καὶ πᾶς ὃς ἐρεῖ λόγον εἰς τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου, ἀφεθήσεται αὐτῷ· τῷ δὲ εἰς τὸ ἅγιον πνεῦμα βλασφημήσαντι οὐκ ἀφεθήσεται.
Wonawona unu alyaikako Omwana wa Adamu kubhibhi, alisasilwa, nawe wonawona unu alijimya Mwoyo Mweru, atalisasilwa.
11 ὅταν δὲ εἰσφέρωσιν ὑμᾶς ἐπὶ τὰς συναγωγὰς καὶ τὰς ἀρχὰς καὶ τὰς ἐξουσίας, μὴ μεριμνήσητε πῶς [ἢ τί] ἀπολογήσησθε ἢ τί εἴπητε·
“Bhalibha bhabhasila imbele ya abhakulu bha amasinagogi, abhatwale, na abhobhuinga, mwasiga kubhaya ingulu ya kutyo mulaika okwibhambalila amo ati echija okwaika chinuki,
12 τὸ γὰρ ἅγιον πνεῦμα διδάξει ὑμᾶς ἐν αὐτῇ τῇ ὥρᾳ ἃ δεῖ εἰπεῖν.
kulwokubha Mwoyo Mweru kaja okubheigisha injila yo okwaika mukatungu ako.”
13 Εἶπεν δέ τις αὐτῷ ἐκ τοῦ ὄχλου, Διδάσκαλε, εἰπὲ τῷ ἀδελφῷ μου μερίσασθαι μετ᾽ ἐμοῦ τὴν κληρονομίαν.
Omunu umwi mwiijo namubhwila ati, “Mwiigisha, nubhwile omumula wasu anane libhala lyo omwandu gwani.”
14 ὁ δὲ εἶπεν αὐτῷ, Ἄνθρωπε, τίς με κατέστησεν κριτὴν ἢ μεριστὴν ἐφ᾽ ὑμᾶς;
Yesu nasubhya ati, “Niga unu anteyewo okubha mulamusi na mugwatanyisha wemwe?
15 Εἶπεν δὲ πρὸς αὐτούς, Ὁρᾶτε καὶ φυλάσσεσθε ἀπὸ πάσης πλεονεξίας, ὅτι οὐκ ἐν τῷ περισσεύειν τινὶ ἡ ζωὴ αὐτοῦ ἐστιν ἐκ τῶν ὑπαρχόντων αὐτῷ.
Nio nabhabhwila ati, “Mwikenge na bhuli mbaga yo omululu, kulwokubha obhuanga bhwo omunu bhutali mubhwafu bhe ebhinu bhini alinabhyo.”
16 Εἶπεν δὲ παραβολὴν πρὸς αὐτοὺς λέγων, Ἀνθρώπου τινὸς πλουσίου εὐφόρησεν ἡ χώρα·
Yesu nabhabhwila echijejekanyo, naika ati, “Lisambu lya omunu umwi owalibhona lyaisishe ebhilyo bhyafu,
17 καὶ διελογίζετο ἐν ἑαυτῷ λέγων, Τί ποιήσω, ὅτι οὐκ ἔχω ποῦ συνάξω τοὺς καρπούς μου;
nebhusha mumwoyo gwaye naika ati, 'nikole kutiki kulwokubha nitali nawakutula ebhilyo bhyani?
18 καὶ εἶπεν, Τοῦτο ποιήσω· καθελῶ μου τὰς ἀποθήκας καὶ μείζονας οἰκοδομήσω, καὶ συνάξω ἐκεῖ πάντα τὸν σῖτον καὶ τὰ ἀγαθά μου,
Naika ati, enija okukola kutya. Enifumya ebhitala bhyani ebhitoto nindanda ebhinene, omwo nimwo nimbika ebhilyo bhani ne ebhinu bhindi.
19 καὶ ἐρῶ τῇ ψυχῇ μου, Ψυχή, ἔχεις πολλὰ ἀγαθὰ κείμενα εἰς ἔτη πολλά· ἀναπαύου, φάγε, πίε, εὐφραίνου.
Nimbilwa omwoyo gwani, “Webhikiye ebhinu bhyafu kwe myaka myafu. Fung'ama, ulye, unywe no kuchecheka.”'
20 εἶπεν δὲ αὐτῷ ὁ θεός, Ἄφρων, ταύτῃ τῇ νυκτὶ τὴν ψυχήν σου αἰτοῦσιν ἀπὸ σοῦ· ἃ δὲ ἡτοίμασας, τίνι ἔσται;
“Nawe Nyamuanga namubhwila ati, 'Awe omunu omumumu, mungeta ya lelo abhenda obhulame okusoka kwao, mbe ebhinu bhinu wilabhile ebhibha bhyaga?'
21 οὕτως ὁ θησαυρίζων ἑαυτῷ, καὶ μὴ εἰς θεὸν πλουτῶν.
Mbe nikwokutyo jili ku bhuli munu unu ebhikiye imali nasiga okwilabha (okwilosha) kumisango jo Omukama.”
22 Εἶπεν δὲ πρὸς τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ, Διὰ τοῦτο λέγω ὑμῖν, μὴ μεριμνᾶτε τῇ ψυχῇ τί φάγητε, μηδὲ τῷ σώματι τί ἐνδύσησθε.
Yesu nabhabhwila abheigisibhwa bhaye ati, “Kulwejo enibhabhwila kutya, mwasiga okuyaya ingulu ya obhulame bhweme ati omulya chinuki amo ingulu ye emibhili jemwe ati omufwala chinuki.
23 ἡ γὰρ ψυχὴ πλεῖόν ἐστιν τῆς τροφῆς, καὶ τὸ σῶμα τοῦ ἐνδύματος.
Kulwokubha obhulame obhukila ebhilyo, no omubhili ogukila ebhifwalo.
24 κατανοήσατε τοὺς κόρακας, ὅτι οὐ σπείρουσιν οὐδὲ θερίζουσιν, οἷς οὐκ ἔστιν ταμεῖον οὐδὲ ἀποθήκη, καὶ ὁ θεὸς τρέφει αὐτούς· πόσῳ μᾶλλον ὑμεῖς διαφέρετε τῶν πετεινῶν;
Mulole jinyonyi ja mulutumba, jitakulima nolwo jitakugesa. Jitali nanlusika nolwo echitala echo okubhikamo bhinu, nawe Esomwana kajilisha ebhilyo. Emwe mukondele okukili jinyonyi!
25 τίς δὲ ἐξ ὑμῶν μεριμνῶν δύναται προσθεῖναι ἐπὶ τὴν ἡλικίαν αὐτοῦ πῆχυν [ἕνα];
Niga unu mwimwe unu katula okwongesha chita chimwi ku bhulame bhwaye?
26 εἰ οὖν οὐδὲ ἐλάχιστον δύνασθε, τί περὶ τῶν λοιπῶν μεριμνᾶτε;
Mbe kalabha mutakutula okukola echinu chitoto changuile, mbe kubhaki okunyakilila agandi ago?
27 κατανοήσατε τὰ κρίνα, πῶς αὐξάνει· οὐ κοπιᾷ οὐδὲ νήθει· λέγω δὲ ὑμῖν, οὐδὲ Σολομὼν ἐν πάσῃ τῇ δόξῃ αὐτοῦ περιεβάλετο ὡς ἓν τούτων.
Mulole kutyo amatwasho agamela. Gatakukola milimu nolwo okusuka. Nawe enibhabhwila kutya, nolwo Selemani mwikusho lyaye lyona atafafwibhwe lwa limwi lya amatwasho ganu,
28 εἰ δὲ τὸν χόρτον σήμερον ἐν ἀγρῷ ὄντα καὶ αὔριον εἰς κλίβανον βαλλόμενον ὁ θεὸς οὕτως ἀμφιέζει, πόσῳ μᾶλλον ὑμᾶς, ὀλιγόπιστοι;
ka labha Nyamuanga kafwafya kisi amatwasho ge emwila, ganu lelo galio, ka mutondo nigalaswa mumulilo. Atabhafwafya emwe kukila ago? Emwe abhalikilisha litoto!
29 καὶ ὑμεῖς μὴ ζητεῖτε τί φάγητε καὶ τί πίητε, καὶ μὴ μετεωρίζεσθε.
Musige okunyaka ati omulya chinuki amo ati omunywa chinuki, nolwo mwasiga okubha nolwo okuliyaya.
30 ταῦτα γὰρ πάντα τὰ ἔθνη τοῦ κόσμου ἐπιζητοῦσιν· ὑμῶν δὲ ὁ πατὴρ οἶδεν ὅτι χρῄζετε τούτων.
Kulwokubha amayanga gonna aga muchalo aganyakilila amagambo ago. Esomwana wemwe kamenya nkanikwo omugenda ago.
31 πλὴν ζητεῖτε τὴν βασιλείαν αὐτοῦ καὶ ταῦτα προστεθήσεται ὑμῖν.
Nawe mulonde okwamba obhukama bhwaye, agandi ago omuja okwongesibhwa,
32 Μὴ φοβοῦ, τὸ μικρὸν ποίμνιον, ὅτι εὐδόκησεν ὁ πατὴρ ὑμῶν δοῦναι ὑμῖν τὴν βασιλείαν.
Mwasiga kubhaya emwe liijo litoto, kulwokubha Esomwana akondelewe okubhayana emwe obhukama obhwo.
33 πωλήσατε τὰ ὑπάρχοντα ὑμῶν καὶ δότε ἐλεημοσύνην· ποιήσατε ἑαυτοῖς βαλλάντια μὴ παλαιούμενα, θησαυρὸν ἀνέκλειπτον ἐν τοῖς οὐρανοῖς, ὅπου κλέπτης οὐκ ἐγγίζει οὐδὲ σὴς διαφθείρει·
Mugushe jimali jemwe muyane abhataka, mwikolele emifuko jinu jitakuwelwa- ebhinu bhya mulwire bhinyantawa, eyo abhefi bhatakulebhelela nolwo amayenje gatakunyamula.
34 ὅπου γάρ ἐστιν ὁ θησαυρὸς ὑμῶν, ἐκεῖ καὶ ἡ καρδία ὑμῶν ἔσται.
Kulwokubha ao ili imali yao niwo no omwoyo gwao ghulibha.
35 Ἔστωσαν ὑμῶν αἱ ὀσφύες περιεζωσμέναι καὶ οἱ λύχνοι καιόμενοι,
Emyendya jemwe jindela mujibhoye no omushipi, na jitala jemwe jimalilile jibhega nijigendelela okwaka,
36 καὶ ὑμεῖς ὅμοιοι ἀνθρώποις προσδεχομένοις τὸν κύριον ἑαυτῶν, πότε ἀναλύσῃ ἐκ τῶν γάμων, ἵνα ἐλθόντος καὶ κρούσαντος εὐθέως ἀνοίξωσιν αὐτῷ.
na mubhe lwa bhanu bhatengejee Omukama webhwe okusoka mubhulegesi, koleleki akakinga no okukonona, bhatule kwo obhwangu okumwigulila omulyango.
37 μακάριοι οἱ δοῦλοι ἐκεῖνοι οὓς ἐλθὼν ὁ κύριος εὑρήσει γρηγοροῦντας· ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι περιζώσεται καὶ ἀνακλινεῖ αὐτούς, καὶ παρελθὼν διακονήσει αὐτοῖς.
Bhana libhando abhakosi bhemilimu, bhanu Lata Bhugenyi alisanga bhatengejee. Ni chimali alibhoya omwenda gwaye omulela kwo omusipi, neya nabheyanja ansi bhalye ebhilyo, namala nabhafulubhendela.
38 κἂν ἐν τῇ δευτέρᾳ κἂν ἐν τῇ τρίτῃ φυλακῇ ἔλθῃ καὶ εὕρῃ οὕτως, μακάριοί εἰσιν [οἱ δοῦλοι] ἐκεῖνοι.
Labha Lata Bhugenyi akakinga abhanu bhewetuyemo kabhili, nabhasanga bhamaliliye, mbe abhakosi abho abhabhona libhando.
39 τοῦτο δὲ γινώσκετε ὅτι εἰ ᾔδει ὁ οἰκοδεσπότης ποίᾳ ὥρᾳ ὁ κλέπτης ἔρχεται, ἐγρηγόρησεν ἂν καὶ οὐκ ἀφῆκεν διορυγῆναι τὸν οἶκον αὐτοῦ.
Ingulu yago, mumenye na linu, chisanga kanya nyumba amenyele isaa eyo omwifi kejilamo, atakekilisishe inyumba yaye ingililwe.
40 καὶ ὑμεῖς γίνεσθε ἕτοιμοι, ὅτι ᾗ ὥρᾳ οὐ δοκεῖτε ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἔρχεται.
Mbe mubhega mumaliliye kulwokubha ona mutakumenya nikatunguki ako Omwana wa Adamu alisubha.
41 Εἶπεν δὲ ὁ Πέτρος, Κύριε, πρὸς ἡμᾶς τὴν παραβολὴν ταύτην λέγεις, ἢ καὶ πρὸς πάντας;
Petro naika ati, “Lata Bhugenyi, oubhwia eswe bhenyele echijejekanyo bhinu, angu oubhwila bhuli munu?”
42 Καὶ εἶπεν ὁ κύριος, Τίς ἄρα ἐστὶν ὁ πιστὸς οἰκονόμος ὁ φρόνιμος ὃν καταστήσει ὁ κύριος ἐπὶ τῆς θεραπείας αὐτοῦ [τοῦ] διδόναι ἐν καιρῷ σιτομέτριον;
Omukama nabhabhwila ati, “Ni mugayaki unu amasishe amo owobhwengeso unu lata bhugenyi waye kamutula ingulu ya abhagaya abhandi, koleleki abhagabhile ebhilyo akatungu ko obhwana?
43 μακάριος ὁ δοῦλος ἐκεῖνος ὃν ἐλθὼν ὁ κύριος αὐτοῦ εὑρήσει ποιοῦντα οὕτως.
Ana libhando omugaya unu alisangwa nakola kutyo alagiliwe.
44 ἀληθῶς λέγω ὑμῖν ὅτι ἐπὶ πᾶσιν τοῖς ὑπάρχουσιν αὐτοῦ καταστήσει αὐτόν.
Nichimali enibhabhwila kutya alimutula ingulu ya jimali jaye jona.
45 ἐὰν δὲ εἴπῃ ὁ δοῦλος ἐκεῖνος ἐν τῇ καρδίᾳ αὐτοῦ, Χρονίζει ὁ κύριός μου ἔρχεσθαι, καὶ ἄρξηται τύπτειν τοὺς παῖδας καὶ τὰς παιδίσκας, ἐσθίειν τε καὶ πίνειν καὶ μεθύσκεσθαι,
Nawe omugaya oyo akaika mumwoyo gwaye ati, omukulu wani akola okusubha; kulwejo namba okubhuma abhagaya bhechilume na abhechigasi, nio namba okulya, okunywa no okutamila,
46 ἥξει ὁ κύριος τοῦ δούλου ἐκείνου ἐν ἡμέρᾳ ᾗ οὐ προσδοκᾷ καὶ ἐν ὥρᾳ ᾗ οὐ γινώσκει, καὶ διχοτομήσει αὐτόν, καὶ τὸ μέρος αὐτοῦ μετὰ τῶν ἀπίστων θήσει.
mbe lata Bhugenyi wo omugaya oyo alija olusiku na akatungu kanu atakumenya, kamutema bhibhala bhibhala namutula amwi na bhanu bhatali no obhwitonde bhwo okwikilishanya.”
47 ἐκεῖνος δὲ ὁ δοῦλος ὁ γνοὺς τὸ θέλημα τοῦ κυρίου αὐτοῦ καὶ μὴ ἑτοιμάσας μηδὲ ποιήσας πρὸς τὸ θέλημα αὐτοῦ, δαρήσεται πολλάς·
Omugaya unu kamenya akakoleye ka lata bugenyi waye, ka nasiga okwilosha nolwo okukola lwakutyo omukulu waye kenda, alibhumwa nsimbo nyafu.
48 ὁ δὲ μὴ γνούς, ποιήσας δὲ ἄξια πληγῶν, δαρήσεται ὀλίγας. παντὶ δὲ ᾧ ἐδόθη πολύ, πολὺ ζητηθήσεται παρ᾽ αὐτοῦ· καὶ ᾧ παρέθεντο πολύ, περισσότερον αἰτήσουσιν αὐτόν.
Nawe omugaya unu atakumenya akakoleye ko omukulu waye, nawe nakola kutyo ejendibhwa, alibhumwa nsimbo ntoto. Kulwokubha unu ayabhilwe bhyafu, alitongwa bhyafu okusoka kwaye, naunu asigiwe bhyafu kwo kwikilishanya, bhilitongwa bhafu okusoka kwaye.
49 Πῦρ ἦλθον βαλεῖν ἐπὶ τὴν γῆν, καὶ τί θέλω εἰ ἤδη ἀνήφθη;
Mbe nijile okwakya omulilo muchalo, na enenda muno gubhe gwamalile okwaka!
50 βάπτισμα δὲ ἔχω βαπτισθῆναι, καὶ πῶς συνέχομαι ἕως ὅτου τελεσθῇ.
Nawe nili nobhubhatijo obhwo kubhatijibhwa, na nisurumbaye okukingila ao bhwakakumile!
51 δοκεῖτε ὅτι εἰρήνην παρεγενόμην δοῦναι ἐν τῇ γῇ; οὐχὶ λέγω ὑμῖν, ἀλλ᾽ ἢ διαμερισμόν.
Enibhusha, umwiganilisha ati nijile okuleta omulembe muchalo? Pai, Enibhwabhila ati niletele obhutagani.
52 ἔσονται γὰρ ἀπὸ τοῦ νῦν πέντε ἐν ἑνὶ οἴκῳ διαμεμερισμένοι, τρεῖς ἐπὶ δυσὶν καὶ δύο ἐπὶ τρισὶν
Kwambila olyanu nokugendelela bhanu bhatanu munyumba imwi ousanga bhatasikene, ahasatu bhali lwebhwe na abhabhili bhali lwebhwe, abhabhili bhatasikene na abhasatu.
53 διαμερισθήσονται, πατὴρ ἐπὶ υἱῷ, καὶ υἱὸς ἐπὶ πατρί, μήτηρ ἐπὶ θυγατέρα καὶ θυγάτηρ ἐπὶ τὴν μητέρα, πενθερὰ ἐπὶ τὴν νύμφην αὐτῆς, καὶ νύμφη ἐπὶ τὴν πενθεράν.
Bhalitagana, lata alitasikana no Omwana waye, no omwana alitasikana nesemwene, nyilamwene alitasikana no omuasha, na omuasha alibhayata atasikene na nyilamwene, Maibhuko alitasikana no omukamwana no omukamwana alitasikana na nyabhuko waye.
54 Ἔλεγεν δὲ καὶ τοῖς ὄχλοις, Ὅταν ἴδητε νεφέλην ἀνατέλλουσαν ἀπὸ δυσμῶν, εὐθέως λέγετε ὅτι Ὄμβρος ἔρχεται, καὶ γίνεται οὕτως.
Yesu nabhwila na liijo ati, “Mukalola amele nigesunga ebhugwa, nimwaika ati 'akatungu kaing'ubha kakinga,' ka nikwo kutyo ejibha.
55 καὶ ὅταν νότον πνέοντα, λέγετε ὅτι Καύσων ἔσται, καὶ γίνεται.
Komuyaga gwa amalimbe gukayemba, nimwaika ati, 'Eija okubhayo imbita nyafu,' ka nikwo kutyo ejibha.
56 ὑποκριταί, τὸ πρόσωπον τῆς γῆς καὶ τοῦ οὐρανοῦ οἴδατε δοκιμάζειν, τὸν δὲ καιρὸν τοῦτον πῶς οὐκ οἴδατε δοκιμάζειν;
Emwe abhanafiki, omutula okugajula kutyo echalo no olutumba ebhibhonekana mumeso, nawe ejibha kutiki mutakumenya okugajula akatungu kaoli anu?
57 τί δὲ καὶ ἀφ᾽ ἑαυτῶν οὐ κρίνετε τὸ δίκαιον;
Kubhaki bhuli munu abhule okusombola linu lilikisi kumwene na akalikola akatungu kanu ali nomwanya gwo kukola kutyo?
58 ὡς γὰρ ὑπάγεις μετὰ τοῦ ἀντιδίκου σου ἐπ᾽ ἄρχοντα, ἐν τῇ ὁδῷ δὸς ἐργασίαν ἀπηλλάχθαι ἀπ᾽ αὐτοῦ, μή ποτε κατασύρῃ σε πρὸς τὸν κριτήν, καὶ ὁ κριτής σε παραδώσει τῷ πρά κτορι, καὶ ὁ πράκτωρ σε βαλεῖ εἰς φυλακήν.
Kulwa insonga mukagenda naunu omusitakana imbele yo omulamusi, ikomesha mungwane naunu omusitakana nage muchali munjila ataja okusila kumulamusi, no omulamusi akakusila kumukulu we emilimu, no omukulu we emilimu akakulasa mulunyolo.
59 λέγω σοι, οὐ μὴ ἐξέλθῃς ἐκεῖθεν ἕως καὶ τὸ ἔσχατον λεπτὸν ἀποδῷς.
Enaika ati, utakusokamo omwo okukingila uliye isenti yokumalisha.

< Κατα Λουκαν 12 >