< Κατα Ιωαννην 1 >
1 Ἐν ἀρχῇ ἦν ὁ λόγος, καὶ ὁ λόγος ἦν πρὸς τὸν θεόν, καὶ θεὸς ἦν ὁ λόγος.
Kumatalikilo kwakali Ijwi, mpawo Ijwi wakali aaLeza, aboobo Ijwi wakali Leza.
2 οὗτος ἦν ἐν ἀρχῇ πρὸς τὸν θεόν·
Ooyu wakali aaLeza kumatalikilo.
3 πάντα δι᾽ αὐτοῦ ἐγένετο, καὶ χωρὶς αὐτοῦ ἐγένετο οὐδὲ ἕν. ὃ γέγονεν
Zyoonse zintu zyakaanzwa kwiindila mulinguwe, alimwi naatali nguwe nekutakwe chomwe chakaanzwa.
4 ἐν αὐτῷ ζωὴ ἦν, καὶ ἡ ζωὴ ἦν τὸ φῶς τῶν ἀνθρώπων,
Mulinguwe momwakali buumi, alimwi buumi oobo bwakali mumuni wabantu.
5 καὶ τὸ φῶς ἐν τῇ σκοτίᾳ φαίνει, καὶ ἡ σκοτία αὐτὸ οὐ κατέλαβεν.
Imumuni ulamunika mumudima, alimwi mudima tuuzundide pe.
6 Ἐγένετο ἄνθρωπος ἀπεσταλμένος παρὰ θεοῦ, ὄνομα αὐτῷ Ἰωάνης·
Kwakali mwaalumi wakatumidwe kuzwa kuli Leza, zina lyakwe wakali Joni.
7 οὗτος ἦλθεν εἰς μαρτυρίαν, ἵνα μαρτυρήσῃ περὶ τοῦ φωτός, ἵνα πάντες πιστεύσωσιν δι᾽ αὐτοῦ.
Wakazide mbuli kamboni kuzoolungulula aatala amumuni, kuti boonse basyome kwiinda mulinguwe.
8 οὐκ ἦν ἐκεῖνος τὸ φῶς, ἀλλ᾽ ἵνα μαρτυρήσῃ περὶ τοῦ φωτός.
Joni taakali mumuni pe, pesi wakazide kuzoopa bukamboni aatala amumuni.
9 ἦν τὸ φῶς τὸ ἀληθινόν, ὃ φωτίζει πάντα ἄνθρωπον, ἐρχόμενον εἰς τὸν κόσμον.
Imumuni wamasimpe, uumunikila bantu boonse, wakalikuyobuza munyika.
10 ἐν τῷ κόσμῳ ἦν, καὶ ὁ κόσμος δι᾽ αὐτοῦ ἐγένετο, καὶ ὁ κόσμος αὐτὸν οὐκ ἔγνω.
Wakali munyika, inyika yakaanzwa kwiinda mulinguwe, aboobo inyika teyakamuziba pe.
11 εἰς τὰ ἴδια ἦλθεν, καὶ οἱ ἴδιοι αὐτὸν οὐ παρέλαβον.
Wakaza kulibakwe mwini, alimwi ibakwe mwini tebakamutambula pe.
12 ὅσοι δὲ ἔλαβαν αὐτόν, ἔδωκεν αὐτοῖς ἐξουσίαν τέκνα θεοῦ γενέσθαι, τοῖς πιστεύουσιν εἰς τὸ ὄνομα αὐτοῦ,
Pesi kuli boonse bakamutambula, ibakasyoma muzina lyakwe, wakabapa cheelelo chakuba bana ba Leza.
13 οἳ οὐκ ἐξ αἱμάτων οὐδὲ ἐκ θελήματος σαρκὸς οὐδὲ ἐκ θελήματος ἀνδρὸς ἀλλ᾽ ἐκ θεοῦ ἐγεννήθησαν.
Aaba tebakazyalwa ku bulowa, nanka kukuyanda kwanyama, nanka kukuyanda kwa mwaalumi, pesi kukuyanda kwa Leza.
14 Καὶ ὁ λόγος σὰρξ ἐγένετο, καὶ ἐσκήνωσεν ἐν ἡμῖν, καὶ ἐθεασάμεθα τὴν δόξαν αὐτοῦ, δόξαν ὡς μονογενοῦς παρὰ πατρός, πλήρης χάριτος καὶ ἀλη θείας.
Ijwi wakaba mubili akupona aakati kesu. Twakabona bulemu bwakwe, bulemu bubaanga mbubwayooyo omwe alimwi alike wakazwa kuli Taata, uuzwide luzyalo a bwini.
15 Ἰωάνης μαρτυρεῖ περὶ αὐτοῦ, καὶ κέκραγεν λέγων, Οὗτος ἦν ὃν εἶπον, Ὁ ὀπίσω μου ἐρχόμενος, ἔμπροσθέν μου γέγονεν· ὅτι πρῶτός μου ἦν.
Joni wakamupeda bukamboni akukwiila nkati, “Ooyu ngonguwe ngundakali kuti, 'Ooyo uuza musule lyaangu mupati kwiinda ndime, nkaambo mutaanzi kulindime.'”
16 ὅτι ἐκ τοῦ πληρώματος αὐτοῦ ἡμεῖς πάντες ἐλάβομεν καὶ χάριν ἀντὶ χάριτος·
Nkaambo kuzwa mukuzulila kwakwe toonse twakatambula luzyalo kuzwa ku luzyalo.
17 ὅτι ὁ νόμος διὰ Μωυσέως ἐδόθη, ἡ χάρις καὶ ἡ ἀλήθεια διὰ Ἰησοῦ χριστοῦ ἐγένετο.
Nkaambo mulawu wakapegwa kwiinda kuli Musa. Luzyalo a bwini zyakaza muli Jesu Kkilisito.
18 Θεὸν οὐδεὶς ἑώρακεν πώποτε· μονογενὴς θεὸς ὁ ὢν εἰς τὸν κόλπον τοῦ πατρός, ἐκεῖνος ἐξηγήσατο.
Tawo pe wakali wabona Leza. Leza uumwi alike, uulikubbazu lya Taata, wakachita kuti Leza azibikane.
19 καὶ αὕτη ἐστὶν ἡ μαρτυρία τοῦ Ἰωάνου, ὅτε ἀπέστειλαν πρὸς αὐτὸν οἱ Ἰουδαῖοι ἐξ Ἱεροσολύμων ἱερεῖς καὶ Λευείτας, ἵνα ἐρωτήσωσιν αὐτόν, Σὺ τίς εἶ;
Oobu mbobukamboni bwa Joni eelyo ma Juda nibakatuma bapayizi a baLevi kulinguwe kuzwa ku Jelusalema kuyomubuzya kuti, “Nduweni?”
20 καὶ ὡμολόγησεν καὶ οὐκ ἠρνήσατο, καὶ ὡμολόγησεν ὅτι Ἐγὼ οὐκ εἰμὶ ὁ χριστός.
Wakaamba - teensi wakakaka pe, pesi wakaamba - “Teensi ndime Kkilisito pe.”
21 καὶ ἠρώτησαν αὐτόν, Τί οὖν; σὺ Ἡλίας εἶ; καὶ λέγει, Οὐκ εἰμί. Ὁ προφήτης εἶ σύ; καὶ ἀπεκρίθη, Οὔ.
Eelyo bakamubuzisisya, “Nduweni mpo? Nduwe Elayija na?” Wakati, “Nsilinguwe pe.” Bakati, “Ulimusinsimi na?” Wakasandula wati, “Pe.”
22 Εἶπαν οὖν αὐτῷ, Τίς εἶ; ἵνα ἀπόκρισιν δῶμεν τοῖς πέμψασιν ἡμᾶς· τί λέγεις περὶ σεαυτοῦ;
Mpawo bakayi kulinguwe, “Nduweni, kuchitila kuti tukape nsandulo kulibabo bakatutuma? Ulityeni nomwini?”
23 ἔφη, Ἐγὼ φωνὴ βοῶντος, ἐν τῇ ἐρήμῳ εὐθύνατε τὴν ὁδὸν κυρίου· καθὼς εἶπεν Ἡσαΐας ὁ προφήτης.
Wakati, “Ndili jwi, lyoompolola munkanda: 'Mululamike inzila ya Mwaami; mbuli Isaya musinsimi mbwakaamba.”
24 καὶ ἀπεσταλμένοι ἦσαν ἐκ τῶν Φαρισαίων,
Lino bamwi benkamu ya baFalisi bakatumwa,
25 καὶ ἠρώτησαν αὐτὸν καὶ εἶπαν αὐτῷ, Τί οὖν βαπτίζεις, εἰ σὺ οὐκ εἶ ὁ χριστὸς οὐδὲ Ἡλίας οὐδὲ ὁ προφήτης;
mpawo bakabuzya kulinguwe nkabati, “Nkaambonzi nobbabbatizya na kotali Kkilisito na Elayija na musinsimi?”
26 ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰωάνης λέγων, Ἐγὼ βαπτίζω ἐν ὕδατι· μέσος ὑμῶν στήκει ὃν ὑμεῖς οὐκ οἴδατε,
Joni wakabasandula, wati, “Ime ndibbabbatizya aamanzi. Pesi aakati kenu kwiimvwi uumwi ngomutazi.
27 [ὁ] ὀπίσω μου ἐρχόμενος, οὗ οὐκ εἰμὶ [ἐγὼ] ἄξιος ἵνα λύσω αὐτοῦ τὸν ἱμάντα τοῦ ὑποδήματος.
Ngonguwe uyoobuza musule lyangu, ngwesikonzyi kwaangununa ntambo yansangu zyakwe.”
28 Ταῦτα ἐν Βηθανίᾳ ἐγένετο πέραν τοῦ Ἰορδάνου, ὅπου ἦν ὁ Ἰωάνης βαπτίζων.
Eezi zintu zyakachitwa mu Bbetani mutal aa Jodani, ooko Joni nkwakali kubbabbatizya.
29 Τῇ ἐπαύριον βλέπει τὸν Ἰησοῦν ἐρχόμενον πρὸς αὐτόν, καὶ λέγει, Ἴδε ὁ ἀμνὸς τοῦ θεοῦ, ὁ αἴρων τὴν ἁμαρτίαν τοῦ κόσμου.
Nebwakacha Joni wakabona Jesu nkayobuza kulinguwe mpawo wamwaambila kuti, “Langa, ngoyu mwana wembelele wa Leza uuugwisya zibi zyanyika! Ooyu ngonguwe ngundakali kuti,
30 οὗτός ἐστιν ὑπὲρ οὗ ἐγὼ εἶπον, Ὀπίσω μου ἔρχεται ἀνὴρ, ὃς ἔμπροσθέν μου γέγονεν, ὅτι πρῶτός μου ἦν.
“Ooyo uuza musule lyangu mupati kwiinda ndime.'
31 κἀγὼ οὐκ ᾔδειν αὐτόν, ἀλλ᾽ ἵνα φανερωθῇ τῷ Ἰσραήλ, διὰ τοῦτο ἦλθον ἐγὼ ἐν ὕδατι βαπτίζων.
Teensi ndakalimwizi p, pesi kuti ayubununwe kuli Izilayeli nchenchicho nchendakaza nkebbabbatizya amanzi.”
32 καὶ ἐμαρτύρησεν Ἰωάνης λέγων ὅτι Τεθέαμαι τὸ πνεῦμα καταβαῖνον ὡς περιστερὰν ἐξ οὐρανοῦ, καὶ ἔμεινεν ἐπ᾽ αὐτόν.
Joni wakapa bukamboni nkati, “Ndabona Muuya nkaseluka mbuli nziba kuzwa kujulu akukkala alinguwe.
33 κἀγὼ οὐκ ᾔδειν αὐτόν, ἀλλ᾽ ὁ πέμψας με βαπτίζειν ἐν ὕδατι, ἐκεῖνός μοι εἶπεν, Ἐφ᾽ ὃν ἂν ἴδῃς τὸ πνεῦμα καταβαῖνον καὶ μένον ἐπ᾽ αὐτόν, οὗτός ἐστιν ὁ βαπτίζων ἐν πνεύματι ἁγίῳ.
Tendamwizi pe, pesi ooyo wakandituma kubbabbatizya mumaanzi wandibuzya kuti, “Ali yooyo ngotabone Muuya kaseluka akukkala aalinguwe, ngonguwe uubbabbatizya muMuuya Uusalala.'
34 κἀγὼ ἑώρακα, καὶ μεμαρτύρηκα ὅτι οὗτός ἐστιν ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ.
Ndabona aantomwe akupa bukamboni kuti ooyu Mwaana waLeza.”
35 Τῇ ἐπαύριον πάλιν εἱστήκει Ἰωάνης καὶ ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ δύο.
Alubo, zuba lyakatobela, aawo Joni kayimvwi abasikwiiya bakwe babili,
36 καὶ ἐμβλέψας τῷ Ἰησοῦ περιπατοῦντι λέγει, Ἴδε ὁ ἀμνὸς τοῦ θεοῦ.
bakabona Joni Jesu kayobweend, mpawo Joni wakati, “Amubone, Mbelele ya Leza!”
37 καὶ ἤκουσαν οἱ δύο μαθηταὶ αὐτοῦ λαλοῦντος, καὶ ἠκολούθησαν τῷ Ἰησοῦ.
Basikwiiya bakwe bobile bakamumvwa nkawamba oobu mpawo bakatobela Jesu.
38 στραφεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς καὶ θεασάμενος αὐτοὺς ἀκολουθοῦντας, λέγει αὐτοῖς, Τί ζητεῖτε; οἱ δὲ εἶπαν αὐτῷ, Ῥαββί, (ὃ λέγεται μεθερμηνευόμενον Διδάσκαλε, ) ποῦ μένεις;
Mpawo Jesu wakacheba wababona nkabayobumutobela eelyo wakabaambila kuti, “Muyandaayi?” Bakasandula, “Rabbi” (chitolekelwa kuti “Muyiisi”), “Ukkala kuli?”
39 λέγει αὐτοῖς, Ἔρχεσθε καὶ ὄψεσθε. ἦλθαν οὖν καὶ εἶδαν ποῦ μένει, καὶ παρ᾽ αὐτῷ ἔμειναν τὴν ἡμέραν ἐκείνην· ὥρα ἦν ὡς δεκάτη.
Wakabaambila kuti, “Musike muzoobone.” Mpawo bakayinka akuyoobona aawo mpakali kukkala, bakakkala anguwe zuba eelyo, nkaambo lyakali hola lyakkumi.
40 ἦν Ἀνδρέας ὁ ἀδελφὸς Σίμωνος Πέτρου εἷς ἐκ τῶν δύο τῶν ἀκουσάντων παρὰ Ἰωάνου καὶ ἀκολουθησάντων αὐτῷ.
Umwi wababili aaba wakamvwa Joni nkawambuula mpawo akutobela Jesu wakali Endulo, ngubazyalwa kumwi a Sayimoni Pita.
41 εὑρίσκει οὗτος πρῶτον τὸν ἀδελφὸν τὸν ἴδιον Σίμωνα, καὶ λέγει αὐτῷ, Εὑρήκαμεν τὸν Μεσσίαν, (ὅ ἐστιν μεθερμηνευόμενον χριστός·)
Wakasanguna kubonana amwana wakwabo Sayimoni akumwaambila kuti, “Twamubona Mesiya” (chitolekelwa kut, Kkilisito).
42 ἤγαγεν αὐτὸν πρὸς τὸν Ἰησοῦν· ἐμβλέψας αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν, Σὺ εἶ Σίμων ὁ υἱὸς Ἰωάνου· σὺ κληθήσῃ Κηφᾶς, (ὃ ἑρμηνεύεται Πέτρος.)
Wakamweeta kuli Jesu aboobo Jesu wakamulanga akwaamba kuti, “Nduwe Sayimoni mwana wa Joni. Uyooyitwa kuti Sifasi” (chitolekeledwe: Pita).
43 Τῇ ἐπαύριον ἠθέλησεν ἐξελθεῖν εἰς τὴν Γαλιλαίαν, καὶ εὑρίσκει Φίλιππον καὶ λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς, Ἀκολούθει μοι.
Nebwakacha, aawo Jesu nakali kuyanda kuya ku Galilaya, wakajana Filipi mpawo wakamwaambila kuti, “Nditobele.”
44 ἦν δὲ ὁ Φίλιππος ἀπὸ Βηθσαϊδά, ἐκ τῆς πόλεως Ἀνδρέου καὶ Πέτρου.
Eelyo Filipi wakalikuzwa ku Bbetisayida, idolopo lyaba Endulo a Pita.
45 εὑρίσκει Φίλιππος τὸν Ναθαναήλ, καὶ λέγει αὐτῷ, Ὃν ἔγραψεν Μωυσῆς ἐν τῷ νόμῳ καὶ οἱ προφῆται, εὑρήκαμεν, Ἰησοῦν [τὸν] υἱὸν τοῦ Ἰωσὴφ τὸν ἀπὸ Ναζαρέτ.
Filipi wakajana Nataniyeli mpawo wamwaambila kuti, “Ooyo Mozesi ngwakalemba mumulawu, aba Sinsimi, twamubona: Jesu mwana wa Josefa, uuzwa ku Nazaleta.”
46 καὶ εἶπεν αὐτῷ Ναθαναήλ, Ἐκ Ναζαρὲτ δύναταί τι ἀγαθὸν εἶναι; λέγει αὐτῷ ὁ Φίλιππος, Ἔρχου καὶ ἴδε.
Nataniyeli wakati kulinguwe, “Kuli chintu chibotu na chikonzya kuzwa mu Nazaleta?” Filipi wakati kulinguwe, “Kweza alimwi ubone.”
47 εἶδεν Ἰησοῦς τὸν Ναθαναὴλ ἐρχόμενον πρὸς αὐτόν, καὶ λέγει περὶ αὐτοῦ, Ἴδε ἀληθῶς Ἰσραηλείτης, ἐν ᾧ δόλος οὐκ ἔστιν.
Jesu wakabona Nataniyeli kayobuza kulinguwe mpawo waamba kuti aatala anguwe, “Bona, mu Izilayeli wamasimpe, utakwe lweeno!”
48 λέγει αὐτῷ Ναθαναήλ, Πόθεν με γινώσκεις; Ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῷ, Πρὸ τοῦ σε Φίλιππον φωνῆσαι ὄντα ὑπὸ τὴν συκῆν εἶδόν σε.
Nataniyeli wakati kulinguwe, “Wandiziba biyeni?” Jesu wakasandula akwaamba kuti kulinguwe, “Nkatanakukwiita Filipi, nkoli munsi aamukkuyu, ndalikubwene.”
49 ἀπεκρίθη αὐτῷ Ναθαναήλ, Ῥαββί, σὺ εἶ ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ, σὺ βασιλεὺς εἶ τοῦ Ἰσραήλ.
Nataniyeli wakasandula, “Rabbi, uli mwana wa Leza! Uli Mwaami wa Izilayeli!”
50 ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῷ, Ὅτι εἶπόν σοι ὅτι Εἶδόν σε ὑποκάτω τῆς συκῆς, πιστεύεις; μείζω τούτων ὄψῃ.
Jesu wakamusandula nkati, “Nkaambo kakuti ndati kulinduwe, 'Ndakubona koli munsi aamukkuyu; ulasyoma na? Uchizoobona zintu zipati kwiinda eezi.”
51 καὶ λέγει αὐτῷ, Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ὄψεσθε τὸν οὐρανὸν ἀνεῳγότα καὶ τοὺς ἀγγέλους τοῦ θεοῦ ἀναβαίνοντας καὶ καταβαίνοντας ἐπὶ τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου.
Mpawo wakati, “Nchobeni, ndakwaambila kasimpe, uyoobona julu nkali julikide, abangelo ba Leza nkabatanta akuseluka aatala aMwana wa Muntu.