< Πραξεις 5 >
1 Ἀνὴρ δέ τις Ἀνανίας ὀνόματι σὺν Σαπφείρᾳ τῇ γυναικὶ αὐτοῦ ἐπώλησεν κτῆμα,
Ikabheje bhandu bhamo bhashemwaga a Anania na akongobhabho a Shapila nnepeila gubhaushilenje nngunda gwabhonji.
2 καὶ ἐνοσφίσατο ἀπὸ τῆς τιμῆς, συνειδυίης καὶ τῆς γυναικός, καὶ ἐνέγκας μέρος τι παρὰ τοὺς πόδας τῶν ἀποστόλων ἔθηκεν.
Ikabheje, akuno bhaakongwe bhali bhamumanyi, Anania gubhaishiye ela ina na ina gubhapite kamuya kwa ashimitume.
3 εἶπεν δὲ ὁ Πέτρος, Ἀνανία, διὰ τί ἐπλήρωσεν ὁ σατανᾶς τὴν καρδίαν σου, ψεύσασθαί σε τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον καὶ νοσφίσασθαι ἀπὸ τῆς τιμῆς τοῦ χωρίου;
Bhai, a Petili gubhaabhushiye, “A Anania kwa nndi nshikunda Lishetani ampuganye ntima gwenu, kumuntembe Mbumu jwa Ukonjelo kwa iya ela ina impatile kwa usha nngunda gula?
4 οὐχὶ μένον σοὶ ἔμενεν καὶ πραθὲν ἐν τῇ σῇ ἐξουσίᾳ ὑπῆρχεν; τί ὅτι ἔθου ἐν τῇ καρδίᾳ σου τὸ πρᾶγμα τοῦτο; οὐκ ἐψεύσω ἀνθρώποις, ἀλλὰ τῷ θεῷ.
Nkanabhe usha nngunda gula pugwaaliji gwenu, na nkausheje elayo puyaaliji yenu ya tendela shinkupinga. Igala kwa nndi mwashinkuganishiya muntima gwenu kutenda nnei? Bhai mwangantemba mundu, ikabhe bhumwatembile a Nnungu!”
5 ἀκούων δὲ ὁ Ἀνανίας τοὺς λόγους τούτους πεσὼν ἐξέψυξεν. καὶ ἐγένετο φόβος μέγας ἐπὶ πάντας τοὺς ἀκούοντας·
A Anania bhakapilikaneje genego, gubhagwile pai gubhawile. Bhandunji bhowe bhakapilikananjeje ga jene nganijo gubhajogopenje kwa kaje.
6 ἀναστάντες δὲ οἱ νεώτεροι συνέστειλαν αὐτὸν καὶ ἐξενέγκαντες ἔθαψαν.
Bhashanda gubhaikengenenje, niunishila maiti gala na gubhakopoyenje palanga, gubhapite kwaashikanga.
7 ἐγένετο δὲ ὡς ὡρῶν τριῶν διάστημα, καὶ ἡ γυνὴ αὐτοῦ μὴ εἰδυῖα τὸ γεγονὸς εἰσῆλθεν.
Gakapiteje malanga ga mashaa gatatu, bhaakongwe akuno bhakakugamanya gakoposhele, gubhajinjile nnyumba mubhalinginji asha Petili mula.
8 ἀπεκρίθη δὲ πρὸς αὐτὴν Πέτρος, Εἰπέ μοι, εἰ τοσούτου τὸ χωρίον ἀπέδοσθε; ἡ δὲ εἶπεν, Ναὶ τοσούτου.
A Petili gubhaabhalanjile, “Mmalanjile! Bhuli, aino ela ino ni yowe impatilenje kwa usha nngunda gula?” A Shapila gubhaajangwile, “Elo, ni yenei.”
9 ὁ δὲ Πέτρος πρὸς αὐτήν, Τί ὅτι συνεφωνήθη ὑμῖν πειράσαι τὸ πνεῦμα κυρίου; ἰδοὺ οἱ πόδες τῶν θαψάντων τὸν ἄνδρα σου ἐπὶ τῇ θύρᾳ, καὶ ἐξοίσουσίν σε.
A Petili gubhaabhalanjile, “Igala nndi mmanganya kulagana kunninga Mbumu jwa Bhakulungwa? Nnole! Bhandunji bhapite kwashikanga ambuje bhenu, nnaino pubhalinginji pannangopo, shibhankopoyanje na mmwe palanga.”
10 ἔπεσεν δὲ παραχρῆμα πρὸς τοὺς πόδας αὐτοῦ καὶ ἐξέψυξεν· εἰσελθόντες δὲ οἱ νεανίσκοι εὗραν αὐτὴν νεκράν, καὶ ἐξενέγκαντες ἔθαψαν πρὸς τὸν ἄνδρα αὐτῆς·
Shangupe a Shapila gubhagwile pa makongono ga a Petili, gubhawile. Bhashanda bhala bhakajinjilanjeje gubhaaimenenje a Shapila bhawile, kwa nneyo gubhaakopoyenje palanga, gubhapite kwashikanga tome na ambuje bhabho.
11 καὶ ἐγένετο φόβος μέγας ἐφ᾽ ὅλην τὴν ἐκκλησίαν καὶ ἐπὶ πάντας τοὺς ἀκούοντας ταῦτα.
Gubhakwetenje lipamba bhandunji bhowe bha a Nnungu na bhowe bhapilikenenje jene nganijo.
12 Διὰ δὲ τῶν χειρῶν τῶν ἀποστόλων ἐγίνετο σημεῖα καὶ τέρατα πολλὰ ἐν τῷ λαῷ· καὶ ἦσαν ὁμοθυμαδὸν πάντες ἐν τῇ στοᾷ Σολομῶνος·
Mitume bhatendaga tendanga ilapo yaigwinji kubhandu. Bhakwaakulupalilanga a Yeshu bhatendaga imananga pa lukumbi lwa a Shelemani.
13 τῶν δὲ λοιπῶν οὐδεὶς ἐτόλμα κολλᾶσθαι αὐτοῖς, ἀλλ᾽ ἐμεγάλυνεν αὐτοὺς ὁ λαός,
Mundu jojowe akaliji munkumbi gwabhonji akalingaga kwiilunda. Nkali nneyo, bhandunji bhana bhatendaga kwaalumbililanga.
14 (μᾶλλον δὲ προσετίθεντο πιστεύοντες τῷ κυρίῳ, πλήθη ἀνδρῶν τε καὶ γυναικῶν),
Nkali nneyo bhandunji bhaakulupalilangaga Bhakulungwa gubhapundilenje kujenjesheka bhanabhalume na bhanabhakongwe.
15 ὥστε καὶ εἰς τὰς πλατείας ἐκφέρειν τοὺς ἀσθενεῖς καὶ τιθέναι ἐπὶ κλιναρίων καὶ κραβάττων, ἵνα ἐρχομένου Πέτρου κἂν ἡ σκιὰ ἐπισκιάσει τινὶ αὐτῶν.
Numbe bhandunji bhatendaga kwaapelekanga bhalwelenji mumpanda njindo bhaagonekenje muinanda bhana mmakai, nkupinga pushibhapitangane asha Petili kapela shiwilisho shaishilanje.
16 συνήρχετο δὲ καὶ τὸ πλῆθος τῶν πέριξ πόλεων Ἱερουσαλήμ, φέροντες ἀσθενεῖς καὶ ὀχλουμένους ὑπὸ πνευμάτων ἀκαθάρτων, οἵτινες ἐθεραπεύοντο ἅπαντες.
Bhandunji bhabhagwinji gubhaikengenenje kukopoka ilambo ipikene na ku Yelushalemu, bhalikwaajianabhonji bhalwelenji na bhaashikilwanga maoka na bhowe gubhalamiywenje.
17 Ἀναστὰς δὲ ὁ ἀρχιερεὺς καὶ πάντες οἱ σὺν αὐτῷ, ἡ οὖσα αἵρεσις τῶν Σαδδουκαίων, ἐπλήσθησαν ζήλου
Kungai, bhakulungwa bha bhaabhishila na bhandu bhabho bhalingiji munkumbi gwa Mashadukayo, gubhaabhonelenje lupimililo ashimitume bhala.
18 καὶ ἐπέβαλον τὰς χεῖρας ἐπὶ τοὺς ἀποστόλους, καὶ ἔθεντο αὐτοὺς ἐν τηρήσει δημοσίᾳ.
Bhai, gubhaakamwilenje mitume bhala, gubhaugalilenje nnigelesha.
19 ἄγγελος δὲ κυρίου διὰ νυκτὸς ἤνοιξεν τὰς θύρας τῆς φυλακῆς, ἐξαγαγών τε αὐτοὺς εἶπεν,
Ikabheje shilo malaika jwa kunnungu gwaugwile milango ja ligelesha, akwaakopoyangaga palanga gwabhabhalanjilenje,
20 Πορεύεσθε καὶ σταθέντες λαλεῖτε ἐν τῷ ἱερῷ τῷ λαῷ πάντα τὰ ῥήματα τῆς ζωῆς ταύτης.
“Nnjendangane ku Likanisha nkaalugulilanje bhandunji malobhe gowe ga gumi gwa ambigu.”
21 ἀκούσαντες δὲ εἰσῆλθον ὑπὸ τὸν ὄρθρον εἰς τὸ ἱερόν, καὶ ἐδίδασκον. παραγενόμενος δὲ ὁ ἀρχιερεὺς καὶ οἱ σὺν αὐτῷ συνεκάλεσαν τὸ συνέδριον καὶ πᾶσαν τὴν γερουσίαν τῶν υἱῶν Ἰσραήλ, καὶ ἀπέστειλαν εἰς τὸ δεσμωτήριον, ἀχθῆναι αὐτούς.
Mitume gubhakundilenje, lyambape gubhapitengene ku Likanisha, gubhatandubhenje kujiganya. Bhakulungwa bha bhaabhishila na ajabhonji bhakaikanganeje, gubhashemilenje shitamo sha lukumbi lukulu na nkumbi gowe gwa bhanangulungwa bha Shiyaudi, gubhatumilenje bhandunji kuligelesha bhakaatolanje bhantenga bhala.
22 οἱ δὲ παραγενόμενοι ὑπηρέται οὐχ εὗρον αὐτοὺς ἐν τῇ φυλακῇ, ἀναστρέψαντες δὲ ἀπήγγειλαν
Ikabheje bhalinda bhakaikanjeje kwekula bhangaaimananga nnigelesha mula. Gubhabhujilenje, kulugula kulukumbi kula kuti,
23 λέγοντες ὅτι Τὸ δεσμωτήριον εὕρομεν κεκλεισμένον ἐν πάσῃ ἀσφαλείᾳ, καὶ τοὺς φύλακας ἑστῶτας ἐπὶ τῶν θυρῶν, ἀνοίξαντες δὲ ἔσω οὐδένα εὕρομεν·
“Putuliimene ligelesha liugelwe ukoto na bhalinda bhajimingenenje mmilango. Ikabheje tukauguleje twangang'imana mundu jojowe nkati mula.”
24 ὡς δὲ ἤκουσαν τοὺς λόγους τούτους ὅ τε στρατηγὸς τοῦ ἱεροῦ καὶ οἱ ἀρχιερεῖς, διηπόρουν περὶ αὐτῶν, τί ἂν γένοιτο τοῦτο.
Bhakulungwa bha bhalinda bha Likanisha na bhakulungwanji bha bhaabhishila bhakapilikananjeje genego gubhakwetenje lipamba, gangashimanya shaapatilenje.
25 παραγενόμενος δέ τις ἀπήγγειλεν αὐτοῖς ὅτι Ἰδοὺ οἱ ἄνδρες οὓς ἔθεσθε ἐν τῇ φυλακῇ, εἰσὶν ἐν τῷ ἱερῷ ἑστῶτες καὶ διδάσκοντες τὸν λαόν.
Gwaishe mundu jumo, gwabhalugulilenje, “Bhandunji bhumwaugalilenje nnigelesha bhala, nnaino mubhalinginji Nliekalu bhanakwajiganyanga bhandunji.”
26 τότε ἀπελθὼν ὁ στρατηγὸς σὺν τοῖς ὑπηρέταις, ἤγαγεν αὐτοὺς οὐ μετὰ βίας, (ἐφοβοῦντο γὰρ τὸν λαόν, μὴ λιθασθῶσιν),
Penepo bhakulungwa bha bhalinda bha Liekalu na bhalinda bhabho gubhapitengenenje ku Liekalu, gubhaatolilenje. Ikabheje bhangaakamulanga kwa mashili, pabha bhashinkwaajogopanga bhandunji bhanakomwanga maganga.
27 ἀγαγόντες δὲ αὐτοὺς ἔστησαν ἐν τῷ συνεδρίῳ. καὶ ἐπηρώτησεν αὐτοὺς ὁ ἀρχιερεὺς
Bhai, gubhapelekenje ku lukumbi, bhakulungwa bha bhaabhishila gubhaabhushiyenje,
28 λέγων, Παραγγελίᾳ παρηγγείλαμεν ὑμῖν μὴ διδάσκειν ἐπὶ τῷ ὀνόματι τούτῳ, καὶ ἰδοὺ πεπληρώκατε τὴν Ἱερουσαλὴμ τῆς διδαχῆς ὑμῶν, καὶ βούλεσθε ἐπαγαγεῖν ἐφ᾽ ἡμᾶς τὸ αἷμα τοῦ ἀνθρώπου τούτου.
“Twangannimbiyanga kujiganya kwa lina lya bhene bhandubha? Nnaino mmanganya nshishumiyanga majiganyo genunji pa Yelushalemu powe na nnatumbililanga kutupa mmbasho ga shiwo sha bhene bhandubha.”
29 ἀποκριθεὶς δὲ Πέτρος καὶ οἱ ἀπόστολοι εἶπαν, Πειθαρχεῖν δεῖ θεῷ μᾶλλον ἢ ἀνθρώποις.
Penepo a Petili bhali na mitume bhananji bhala, gubhajangwile, “Tunapinjikwa kwaakunda a Nnungu kupunda bhandunji.
30 ὁ θεὸς τῶν πατέρων ἡμῶν ἤγειρεν Ἰησοῦν, ὃν ὑμεῖς διεχειρίσασθε κρεμάσαντες ἐπὶ ξύλου·
A Nnungu bha ashainabhetu bhashikwayuya a Yeshu bhumwabhulegenje mmanganyanji kwa kwaakomela munshalabha.
31 τοῦτον ὁ θεὸς ἀρχηγὸν καὶ σωτῆρα ὕψωσεν τῇ δεξιᾷ αὐτοῦ, δοῦναι μετάνοιαν τῷ Ἰσραὴλ καὶ ἄφεσιν ἁμαρτιῶν.
Bhenebha ni bhakweshiywe na a Nnungu mpaka kunkono nnilo gwabho, nibha Akalongolele na Bhaatapula, bhaakomboyanje Bhaishilaeli kwiipeta, nkupinga bhaleshelelwanje ilebho yabhonji.
32 καὶ ἡμεῖς ἐσμεν μάρτυρες τῶν ῥημάτων τούτων, καὶ τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον ὃ ἔδωκεν ὁ θεὸς τοῖς πειθαρχοῦσιν αὐτῷ.
Uwe tubhaakong'ondela bha genego, pamo naka Mbumu jwa Ukonjelo jubhapegwilwenje na a Nnungu bhowe bhakwaakundanga.”
33 οἱ δὲ ἀκούσαντες διεπρίοντο, καὶ ἐβούλοντο ἀνελεῖν αὐτούς.
Bhandunji bhowe bha lukumbi lula bhakapilikananjeje genego, guyaashimilenje, gubhatumbililenje kwaabhulaganga.
34 ἀναστὰς δέ τις ἐν τῷ συνεδρίῳ Φαρισαῖος ὀνόματι Γαμαλιήλ, νομοδιδάσκαλος τίμιος παντὶ τῷ λαῷ, ἐκέλευσεν ἔξω βραχὺ τοὺς ἀνθρώπους ποιῆσαι,
Ikabheje a Palishayo bhamo bhashemwaga a Gamalieli bhaliji bhaajiganya bha malajilo na bhatendaga jogopeka na bhandu bhowe, gubhajimi pa lukumbi pala, gubhajujile bhantenga bhala bhakopoywanje kashoko palanga.
35 εἶπέν τε πρὸς αὐτούς, Ἄνδρες Ἰσραηλῖται, προσέχετε ἑαυτοῖς ἐπὶ τοῖς ἀνθρώποις τούτοις τί μέλλετε πράσσειν.
Kungai gubhaalugululilenje bhalukumbi bhala, “Mmashilambo ajangunji mma pa Ishilaeli, mwiteiganje nkanabhe tendanga shitendi shinkupinganga kwaatendanga abha bhandunjibha!
36 πρὸ γὰρ τούτων τῶν ἡμερῶν ἀνέστη Θευδᾶς λέγων εἶναί τινα ἑαυτόν, ᾧ προσεκλίθη ἀνδρῶν ἀριθμὸς ὡς τετρακοσίων· ὃς ἀνῃρέθη, καὶ πάντες ὅσοι ἐπείθοντο αὐτῷ διελύθησαν καὶ ἐγένοντο εἰς οὐδέν.
Bhashinkukoposhela bhandu bhamo bhukala, lina lyabho a Teuda, bhaitembile ukulungwa, na bhandunji tome na ishila mia pasheshe gubhailundilenje na bhenebho. Ikabheje gubhabhulegwe, na bhene bhaakulupalilangaga bhala gubhapwilingenenje na shikundi shila shikuwaga.
37 μετὰ τοῦτον ἀνέστη Ἰούδας ὁ Γαλιλαῖος ἐν ταῖς ἡμέραις τῆς ἀπογραφῆς, καὶ ἀπέστησεν λαὸν ὀπίσω αὐτοῦ· κἀκεῖνος ἀπώλετο, καὶ πάντες ὅσοι ἐπείθοντο αὐτῷ διεσκορπίσθησαν.
Na kabhili, mobha ga bhalanganya bhandu gala, bhakoposhele a Yuda bha ku Galilaya. Bhashinkukola nshemyo na bhandu gubhaakagwilenje, ikabheje na bhalabho nnepeila gubhabhulegwe na bhaakulupalila bhabho gubhapwilingenenje.”
38 καὶ τὰ νῦν λέγω ὑμῖν, ἀπόστητε ἀπὸ τῶν ἀνθρώπων τούτων καὶ ἄφετε αὐτούς, (ὅτι ἐὰν ᾖ ἐξ ἀνθρώπων ἡ βουλὴ αὕτη ἢ τὸ ἔργον τοῦτο, καταλυθήσεται·
“Bhai nnaino ngunakummalanjilanga, bhanganyabha mwaalekenje nnaatendanje shindu shoshowe! Pabha jene nganiji ibhaga jikumbwiywe na bhandunjipe, shijiwe jiyenepe.
39 εἰ δὲ ἐκ θεοῦ ἐστιν, οὐ δυνήσεσθε καταλῦσαι αὐτούς), μή ποτε καὶ θεομάχοι εὑρεθῆτε. ἐπείσθησαν δὲ αὐτῷ,
Ikabheje, ibhaga kujikopweshe kwa a Nnungu, nkaakombolanga, pabha shiibhe mbuti nkwaataukanga a Nnungu.”
40 καὶ προσκαλεσάμενοι τοὺς ἀποστόλους δείραντες παρήγγειλαν μὴ λαλεῖν ἐπὶ τῷ ὀνόματι τοῦ Ἰησοῦ, καὶ ἀπέλυσαν.
Bhai gubhaapilikanishiyenje malobhe gabho, gubhaashemilenje mitume bhala, gubhaakomilenje ibhoko na kwaalimbiyanga kujiganya kabhili kwa lina lya a Yeshu, nigubhaaleshilenje bhajabhulangane.
41 οἱ μὲν οὖν ἐπορεύοντο χαίροντες ἀπὸ προσώπου τοῦ συνεδρίου, ὅτι κατηξιώθησαν ὑπὲρ τοῦ ὀνόματος ἀτιμασθῆναι·
Bhai, bhantenga gubhakopokenje palanga lukumbi, akuno ili yanonyelenje kwa kaje pabha bhashipinjikwanga tokomaywa kwa ligongo lya a Yeshu.
42 πᾶσάν τε ἡμέραν ἐν τῷ ἱερῷ καὶ κατ᾽ οἶκον οὐκ ἐπαύοντο διδάσκοντες καὶ εὐαγγελιζόμενοι τὸν χριστὸν Ἰησοῦν.
Gubhapundilenje kujiganya na lunguya mobha gowe ku Likanisha na mmajumba ga bhandunji Ngani ja Mmbone ja a Yeshu kuti ni a Kilishitu.