< Προς Κορινθιους Β΄ 9 >

1 Περὶ μὲν γὰρ τῆς διακονίας τῆς εἰς τοὺς ἁγίους περισσόν μοί ἐστιν τὸ γράφειν ὑμῖν·
Yhuditse fa'a krstiyaniwotssh kisheet gizi jango itsh guut'o taan geyiratse,
2 οἶδα γὰρ τὴν προθυμίαν ὑμῶν ἣν ὑπὲρ ὑμῶν καυχῶμαι Μακεδόσιν, ὅτι Ἀχαΐα παρεσκεύασται ἀπὸ πέρυσι, καὶ τὸ ὑμῶν ζῆλος ἠρέθισεν τοὺς πλείονας.
«Akayiy dats ashuwots natstsoon tuut tep'osh k'andek'kne» etaat mek'edoniitsi ashuwotsoke it jangosh ti ít'ir it kup'ar it finitwok'o t dantsoshe, it kup'at itfiintsonwere k'oshwotsnoor tuuzere.
3 ἔπεμψα δὲ τοὺς ἀδελφούς, ἵνα μὴ τὸ καύχημα ἡμῶν τὸ ὑπὲρ ὑμῶν κενωθῇ ἐν τῷ μέρει τούτῳ, ἵνα καθὼς ἔλεγον παρεσκευασμένοι ἦτε,
Keewanatse itatse no detsts it'o dats mec'ro wotar b́oorerawok'o eeshwanotsi woshiirwe, itwere ari taa haniyere shin ti ettsok'o k'ande'er korere.
4 μή πως ἐὰν ἔλθωσιν σὺν ἐμοὶ Μακεδόνες καὶ εὕρωσιν ὑμᾶς ἀπαρασκευάστους, καταισχυνθῶμεν ἡμεῖς, (ἵνα μὴ λέγωμεν ὑμεῖς), ἐν τῇ ὑποστάσει ταύτῃ.
Mek'edoni dats ashuwots taanton itok waarr itk'ande'aawo bodatsiyal itats noit'tsatse tuutson jiitsitwone, itmó ayde'erniye itjiitsiti.
5 ἀναγκαῖον οὖν ἡγησάμην παρακαλέσαι τοὺς ἀδελφούς, ἵνα προέλθωσιν πρὸς ὑμᾶς καὶ προκαταρτίσωσιν τὴν προεπηγγελμένην εὐλογίαν ὑμῶν ταύτην ἑτοίμην εἶναι, οὕτως ὡς εὐλογίαν καὶ μὴ ὡς πλεονεξίαν.
Mansha imetuwone it etts tewud doon it imiruwo it k'aniyitwok'o itsh bogawitwok'owa etaat eshwaanots taayere shino itok boweetwok'o wosho b́ geyiko b́wottsok'o daatsre, mank'oon taa twoor tewudi dowon it imetuwo k'anke b́wotiti, itwere it imet angnon b́woterawo shunon b́wottsok'owoniye b́kitsiti.
6 τοῦτο δέ, ὁ σπείρων φειδομένως φειδομένως καὶ θερίσει, καὶ ὁ σπείρων ἐπ᾽ εὐλογίαις ἐπ᾽ εὐλογίαις καὶ θερίσει.
«Múk'shde shooketwo muk'e b́kakuwiti, ay shooktso aye b́ ko'iyiti» ett keewetso gawde'ere.
7 ἕκαστος καθὼς προῄρηται τῇ καρδίᾳ, μὴ ἐκ λύπης ἢ ἐξ ἀνάγκης· ἱλαρὸν γὰρ δότην ἀγαπᾷ ὁ θεός.
Eshe Ik'o b́shunfo geneúwon imet asho b́wottsotse asho ik ikon b́nibotse imosh b́geetso shunr ima bako shiyaanefetsr wee b́maac'otse aalo imk'aye.
8 δυνατεῖ δὲ ὁ θεὸς πᾶσαν χάριν περισσεῦσαι εἰς ὑμᾶς, ἵνα ἐν παντὶ πάντοτε πᾶσαν αὐτάρκειαν ἔχοντες περισσεύητε εἰς πᾶν ἔργον ἀγαθόν,
Jam aawo jamkeewon it tooko falr shengfiinats jinosh itfalitwok'o ayide b́ deero itsh imo falfe.
9 καθὼς γέγραπται, Ἐσκόρπισεν, ἔδωκεν τοῖς πένησιν, ἡ δικαιοσύνη αὐτοῦ μένει εἰς τὸν αἰῶνα. (aiōn g165)
«Hanwere t'owwotssh tewdi dowon imre, B́ kááw finonwere dúre dúrosh beetuwe» et t guut'etsok'one. (aiōn g165)
10 ὁ δὲ ἐπιχορηγῶν σπόρον τῷ σπείροντι καὶ ἄρτον εἰς βρῶσιν χορηγήσει καὶ πληθυνεῖ τὸν σπόρον ὑμῶν, καὶ αὐξήσει τὰ γενήματα τῆς δικαιοσύνης ὑμῶν.
Shooko shooktsosh, moowosh misho imirwo Izar Izewer it shooket shooko ayde'er imetwe, it kááwi shuwonowere itsh ayituwe.
11 ἐν παντὶ πλουτιζόμενοι εἰς πᾶσαν ἁπλότητα, ἥτις κατεργάζεται δι᾽ ἡμῶν εὐχαριστίαν τῷ θεῷ,
It tewdi doo noweeron boosh b́bodiru ash jamwots Ik'o bo úditwok'o jam aawo it imetwok'o Ik'o jam keewon iti deritwe.
12 ὅτι ἡ διακονία τῆς λειτουργίας ταύτης οὐ μόνον ἐστὶν προσαναπληροῦσα τὰ ὑστερήματα τῶν ἁγίων, ἀλλὰ καὶ περισσεύουσα διὰ πολλῶν εὐχαριστιῶν τῷ θεῷ·
It kaliru tewdi finan krstiyaniyots kic'otse kishoniyere bogo ashuwots Ik'osh ay udo bot'intsitwok'o woshitwe.
13 διὰ τῆς δοκιμῆς τῆς διακονίας ταύτης δοξάζοντες τὸν θεὸν ἐπὶ τῇ ὑποταγῇ τῆς ὁμολογίας ὑμῶν εἰς τὸ εὐαγγέλιον τοῦ χριστοῦ καὶ ἁπλότητι τῆς κοινωνίας εἰς αὐτοὺς καὶ εἰς πάντας,
It tewdi dowi finann Krstos doo shishiyo dek'at bísh azazetswotsi itwottsok'onat, bonat k'oshwotsnsh tewdi doo kitsosh b́ wottsotse jametswots Ik'o úditúne.
14 καὶ αὐτῶν δεήσει ὑπὲρ ὑμῶν ἐπιποθούντων ὑμᾶς διὰ τὴν ὑπερβάλλουσαν χάριν τοῦ θεοῦ ἐφ᾽ ὑμῖν.
It atse fa'a s'eent kud'ts Ik'i s'aatatse tuutson itjangosh Ik'o k'onfetsr itn gawitune.
15 χάρις τῷ θεῷ ἐπὶ τῇ ἀνεκδιηγήτῳ αὐτοῦ δωρεᾷ.
Ash noon keewon keewosh falerawo bí imtsosh Ik'o údeek wotowe.

< Προς Κορινθιους Β΄ 9 >