< Προς Ρωμαιους 4 >
1 Τί οὖν ἐροῦμεν εὑρηκέναι Ἀβραὰμ τὸν προπάτορα ἡμῶν κατὰ σάρκα;
Pea ka ko ia, pea te tau pehē naʻe maʻu ʻae hā ʻe heʻetau tamai ko ʻEpalahame, ʻi he anga fakasino?
2 εἰ γὰρ Ἀβραὰμ ἐξ ἔργων ἐδικαιώθη, ἔχει καύχημα· ἀλλ’ οὐ πρὸς θεόν.
He kapau naʻe fakatonuhiaʻi ʻa ʻEpalahame ʻe he ngaahi ngāue, kuo ne maʻu ʻae poleʻanga kae ʻikai ʻi he ʻao ʻoe ʻOtua.
3 τί γὰρ ἡ γραφὴ λέγει; ἐπίστευσεν δὲ Ἀβραὰμ τῷ θεῷ, καὶ ἐλογίσθη αὐτῷ εἰς δικαιοσύνην.
He ʻoku pehē ʻe he tohi ko e hā? “Naʻe tui ʻa ʻEpalahame ki he ʻOtua, pea naʻe lau ia kiate ia ko e māʻoniʻoni.”
4 τῷ δὲ ἐργαζομένῳ ὁ μισθὸς οὐ λογίζεται κατὰ χάριν ἀλλὰ κατὰ ὀφείλημα·
Pea ko eni, ʻoku ʻikai lau ʻae totongi kiate ia ʻoku ngāue ko e foaki ʻofa, ka ko e meʻa totonu.
5 τῷ δὲ μὴ ἐργαζομένῳ, πιστεύοντι δὲ ἐπὶ τὸν δικαιοῦντα τὸν ἀσεβήν, λογίζεται ἡ πίστις αὐτοῦ εἰς δικαιοσύνην,
Ka ko ia ʻoku ʻikai ke ngāue, kae tui pe kiate ia ʻoku ne fakatonuhiaʻi ʻae taʻelotu, ʻoku lau ʻene tui ko e māʻoniʻoni.
6 καθάπερ καὶ Δαυεὶδ λέγει τὸν μακαρισμὸν τοῦ ἀνθρώπου ᾧ ὁ θεὸς λογίζεται δικαιοσύνην χωρὶς ἔργων,
ʻO hangē ko e fakamatala foki ʻe Tevita ʻae monūʻia ʻae tangata, ʻaia ʻoku lau ki ai ʻe he ʻOtua ʻae māʻoniʻoni taʻehangāue,
7 μακάριοι ὧν ἀφέθησαν αἱ ἀνομίαι καὶ ὧν ἐπεκαλύφθησαν αἱ ἁμαρτίαι·
ʻo[pehē], “ʻOku monūʻia ʻakinautolu kuo fakamolemolea ʻenau ngaahi taʻemāʻoniʻoni, pea kuo ʻufiʻufi ʻenau ngaahi angahala.
8 μακάριος ἀνὴρ οὗ οὐ μὴ λογίσηται κύριος ἁμαρτίαν.
ʻOku monūʻia ʻae tangata ʻe ʻikai lau ki ai ʻe he ʻEiki ha angahala.”
9 ὁ μακαρισμὸς οὖν οὗτος ἐπὶ τὴν περιτομὴν ἢ καὶ ἐπὶ τὴν ἀκροβυστίαν; λέγομεν γάρ, ἐλογίσθη τῷ Ἀβραὰμ ἡ πίστις εἰς δικαιοσύνην.
Ko e monūʻia eni ki he kamu pē, pe ki he taʻekamu foki? He ʻoku mau pehē, “ko e tui ʻa ʻEpalahame naʻe lau kiate ia ko e māʻoniʻoni.”
10 πῶς οὖν ἐλογίσθη; ἐν περιτομῇ ὄντι ἢ ἐν ἀκροβυστίᾳ; οὐκ ἐν περιτομῇ ἀλλ’ ἐν ἀκροβυστίᾳ·
Pea naʻe lau fakafēfē ia? ʻI heʻene ʻi he kamu, pe ʻi he taʻekamu? Naʻe ʻikai ʻi he kamu, kae ʻi he taʻekamu.
11 καὶ σημεῖον ἔλαβεν περιτομῆς, σφραγῖδα τῆς δικαιοσύνης τῆς πίστεως τῆς ἐν τῇ ἀκροβυστίᾳ, εἰς τὸ εἶναι αὐτὸν πατέρα πάντων τῶν πιστευόντων δι’ ἀκροβυστίας, εἰς τὸ λογισθῆναι αὐτοῖς δικαιοσύνην,
Pea naʻe maʻu ʻe ia ʻae fakaʻilonga ʻoe kamu, ko e fakamoʻoni ʻoe māʻoniʻoni ʻi heʻene tui, ʻoku teʻeki ai kamu ia: koeʻuhi ke hoko ia ko e tamai ʻanautolu kotoa pē ʻoku tui, neongo pe te nau taʻekamu; pea koeʻuhi ke lau ʻae māʻoniʻoni kiate kinautolu foki:
12 καὶ πατέρα περιτομῆς τοῖς οὐκ ἐκ περιτομῆς μόνον ἀλλὰ καὶ τοῖς στοιχοῦσιν τοῖς ἴχνεσιν τῆς ἐν ἀκροβυστίᾳ πίστεως τοῦ πατρὸς ἡμῶν Ἀβραάμ.
Pea ko e tamai ia ʻoe kamu kiate kinautolu naʻe ʻikai ʻoe kamu pē, ka ʻoku nau muimui foki ʻi he lakanga tui ʻo ʻetau tamai ko ʻEpalahame, ʻi he teʻeki ai ke kamu ia.
13 οὐ γὰρ διὰ νόμου ἡ ἐπαγγελία τῷ Ἀβραὰμ ἢ τῷ σπέρματι αὐτοῦ, τὸ κληρονόμον αὐτὸν εἶναι κόσμου, ἀλλὰ διὰ δικαιοσύνης πίστεως·
He ko e talaʻofa, ke hoko ia ko e tangata hoko ʻa māmani, naʻe ʻikai kia ʻEpalahame, pe ki hono hako, ʻi he fono, ka ʻi he māʻoniʻoni ʻoe tui.
14 εἰ γὰρ οἱ ἐκ νόμου κληρονόμοι, κεκένωται ἡ πίστις καὶ κατήργηται ἡ ἐπαγγελία·
He kapau ko e kakai hoko ʻakinautolu ʻoku ʻi he fono, tā ko e vaʻinga pe ʻae tui, pea ʻoku fakataʻeʻaonga mo e talaʻofa foki:
15 ὁ γὰρ νόμος ὀργὴν κατεργάζεται· οὗ δὲ οὐκ ἔστιν νόμος, οὐδὲ παράβασις.
Koeʻuhi ʻoku tupu ʻi he fono ʻae houhau: he ka ʻikai ha fono, ʻoku ʻikai foki ha fai hala.
16 διὰ τοῦτο ἐκ πίστεως, ἵνα κατὰ χάριν, εἰς τὸ εἶναι βεβαίαν τὴν ἐπαγγελίαν παντὶ τῷ σπέρματι, οὐ τῷ ἐκ τοῦ νόμου μόνον ἀλλὰ καὶ τῷ ἐκ πίστεως Ἀβραάμ ὅς ἐστιν πατὴρ πάντων ἡμῶν,
Ko ia, ʻoku mei he tui ia, koeʻuhi ke ʻi he ʻaloʻofa pē; koeʻuhi ke tuʻumaʻu ʻae talaʻofa ki he hako kotoa pē; ʻikai kiate kinautolu pe ʻoku ʻoe fono, ka kiate kinautolu foki ʻoku ʻoe tui ʻa ʻEpalahame; ʻaia ko e tamai ʻatautolu kotoa pē,
17 καθὼς γέγραπται ὅτι πατέρα πολλῶν ἐθνῶν τέθεικά σε κατέναντι οὗ ἐπίστευσεν θεοῦ τοῦ ζῳοποιοῦντος τοὺς νεκροὺς καὶ καλοῦντος τὰ μὴ ὄντα ὡς ὄντα·
(ʻO hangē ko ia kuo tohi, “Kuo u tuʻutuʻuni koe ko e tamai ʻae ngaahi kakai lahi,”) ʻi he ʻao ʻoe ʻOtua ʻaia naʻa ne tui ki ai, ʻaia ʻoku ne fakaake ʻae mate, pea ne lea ki he ngaahi meʻa ko ia kuo ʻikai, ʻo hangē kuo ʻi ai ia.
18 ὃς παρ’ ἐλπίδα ἐπ’ ἐλπίδι ἐπίστευσεν εἰς τὸ γενέσθαι αὐτὸν πατέρα πολλῶν ἐθνῶν κατὰ τὸ εἰρημένον, οὕτως ἔσται τὸ σπέρμα σου·
Pea naʻa ne ʻamanaki, ka kuo ʻikai hano tuʻunga ʻo ʻene ʻamanaki, pea tui, ke ne hoko ko e tamai ʻae ngaahi kakai lahi, ʻo fakatatau mo ia naʻe leaʻaki, “ʻE pehē pe ho hako.”
19 καὶ μὴ ἀσθενήσας τῇ πίστει κατενόησεν τὸ ἑαυτοῦ σῶμα νενεκρωμένον, ἑκατονταετής που ὑπάρχων, καὶ τὴν νέκρωσιν τῆς μήτρας Σάρρας·
Pea ʻi he ʻikai vaivai ia ʻi he tui, naʻe ʻikai te ne tokanga ki hono sino ʻoʻona kuo mate, he kuo teau nai ʻae taʻu ʻo ʻene motuʻa, pe ko e mate ʻae manāva ʻo Sela:
20 εἰς δὲ τὴν ἐπαγγελίαν τοῦ θεοῦ οὐ διεκρίθη τῇ ἀπιστίᾳ ἀλλ’ ἐνεδυναμώθη τῇ πίστει, δοὺς δόξαν τῷ θεῷ
Naʻe ʻikai lotolotoua ia ʻi he taʻetui ki he talaʻofa ʻae ʻOtua; ka naʻe mālohi ia ʻi he tui, ʻo ne fakaongoongolelei ʻae ʻOtua;
21 καὶ πληροφορηθεὶς ὅτι ὃ ἐπήγγελται δυνατός ἐστιν καὶ ποιῆσαι.
ʻO ne mātuʻaki ʻilo loto, ko e meʻa kuo ne talaʻofa ai, ʻe mafai foki ʻe ia ke fakamoʻoni.
22 διὸ καὶ ἐλογίσθη αὐτῷ εἰς δικαιοσύνην.
Ko ia foki naʻe lau ai “ia kiate ia ko e māʻoniʻoni.”
23 οὐκ ἐγράφη δὲ δι’ αὐτὸν μόνον ὅτι ἐλογίσθη αὐτῷ,
Ko eni, naʻe ʻikai ke tohi “kuo lau ia kiate ia,” koeʻuhi ko ia pē;
24 ἀλλὰ καὶ δι’ ἡμᾶς οἷς μέλλει λογίζεσθαι, τοῖς πιστεύουσιν ἐπὶ τὸν ἐγείραντα Ἰησοῦν τὸν κύριον ἡμῶν ἐκ νεκρῶν,
Ka koeʻuhi ko kitautolu foki, ʻaia ʻe lau ia ki ai, ʻo kapau te tau tui kiate ia naʻa ne fokotuʻu hake hotau ʻEiki ko Sisu mei he mate;
25 ὃς παρεδόθη διὰ τὰ παραπτώματα ἡμῶν καὶ ἠγέρθη διὰ τὴν δικαίωσιν ἡμῶν.
ʻAia naʻe tukuange koeʻuhi ko ʻetau ngaahi angahala, pea naʻe fokotuʻu hake ia koeʻuhi ko hotau fakatonuhia.