< Κατα Ιωαννην 8 >
1 Ἰησοῦς δὲ ἐπορεύθη εἰς τὸ ὄρος τῶν ἐλαιῶν.
Lino Yesu walaya ku mulundu wa ma olifi.
2 ὄρθρου δὲ πάλιν παρεγένετο εἰς τὸ ἱερόν, καὶ πᾶς ὁ λαὸς ἤρχετο πρὸς αὐτόν, καὶ καθίσας ἐδίδασκεν αὐτούς.
Mumene mene walaya ku Nga'nda yaLesa. Bantu bonse balesa kulyendiye, walekala panshi nekutatika kubeyisha.
3 ἄγουσι δὲ οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι πρὸς αὐτὸν γυναῖκα ἐν μοιχείᾳ κατειλημμένην, καὶ στήσαντες αὐτὴν ἐν μέσῳ
Bafalisi neBeshiwiyisha Milawo balaleta mutukashi ngobalekata bupombo, nekumwimanika pakati pabo.
4 λέγουσιν αὐτῷ· διδάσκαλε, αὕτη ἡ γυνὴ κατειλήφθη ἐπαυτοφώρῳ μοιχευομένη.
Lino balambila Yesu, “Bashikwiyisha, mutukashuyu wacanika kapombolwa.
5 ἐν δὲ τῷ νόμῳ Μωϋσῆς ἡμῖν ἐνετείλατο τὰς τοιαύτας λιθοβολεῖσθαι· σὺ οὖν τί λέγεις;
Lino kwelana ne Milawo Lesa njalapa Mose mutukashi uyu wela kupwaiwa mabwe. Nomba amwe mulambangapongaconi?”
6 τοῦτο δὲ ἔλεγον πειράζοντες αὐτόν, ἵνα ἔχωσι κατηγορεῖν αὐτοῦ. ὁ δὲ Ἰησοῦς κάτω κύψας τῷ δακτύλῳ ἔγραφεν εἰς τὴν γῆν.
Balamwipusha mwipusho uyu pakumwelesha kwambeti bamucaninepo mulandu. Nomba Yesu pacindi copeleco walakotama, nekutatika kulemba panshi ne munwe wakendi.
7 ὡς δὲ ἐπέμενον ἐρωτῶντες αὐτόν, ἀνακύψας εἶπε πρὸς αὐτούς· ὁ ἀναμάρτητος ὑμῶν πρῶτος τὸν λίθον ἐπ’ αὐτῇ βαλέτω.
Pakupitilisha kumwipusha, Yesu walakotamuka nekubambileti, “pakati penu uyo utana kucimwapo, ayambilile kumanta libwe amupwaye mutukashi uyu.”
8 καὶ πάλιν κάτω κύψας ἔγραφεν εἰς τὴν γῆν.
Mpwalambeco, kayi walakotama nekupitilisha kulemba panshi.
9 οἱ δὲ ἀκούσαντες καὶ ὑπὸ τῆς συνειδήσεως ἐλεγχόμενοι ἐξήρχοντο εἷς καθ’ εἷς, ἀρξάμενοι ἀπὸ τῶν πρεσβυτέρων ἕως τῶν ἐσχάτων, καὶ κατελείφθη μόνος ὁ Ἰησοῦς καὶ ἡ γυνὴ ἐν μέσῳ ἑστῶσα.
Mpobalanyumfweco bantu balatatika kufumapo umo neumo, bamakulene ebalatatikila kupalangana. Lino palashalowa mutukashi usa kaliwemana pantangu pa Yesu.
10 ἀνακύψας δὲ ὁ Ἰησοῦς καὶ μηδένα θεασάμενος πλὴν τῆς γυναικός, εἶπεν αὐτῇ· ἡ γυνή, ποῦ εἰσίν ἐκεῖνοι οἱ κατήγοροί σου; οὐδείς σε κατέκρινεν;
Yesu walakotamuka nekumwipusha, “Mutukashi obe balayikupeyo bakupanga mulandu? Sena paliya nambi umo lashalapo kukupa mulandu?”
11 ἡ δὲ εἶπεν· οὐδείς, κύριε. εἶπε δὲ αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς· οὐδὲ ἐγώ σε κατακρίνω· πορεύου καὶ μηκέτι ἁμάρτανε.
Mutukashi walambeti, “Mwami, paliya.” Neye Yesu walamwambileti, “Nenjame nkandakupanga mulandu sobwe. Koya nsombi kuyambila lelo kotakabweshapo kwipisha.”
12 Πάλιν οὖν αὐτοῖς ἐλάλησεν ὁ Ἰησοῦς λέγων· ἐγώ εἰμι τὸ φῶς τοῦ κόσμου· ὁ ἀκολουθῶν ἐμοὶ οὐ μὴ περιπατήσῃ ἐν τῇ σκοτίᾳ, ἀλλ’ ἕξει τὸ φῶς τῆς ζωῆς.
Kayi Yesu walambila bantu bonse, “Ame njame mumuni ulamunikilinga bantu bonse. Muntu lankonkonga, nteshi akende mumushinshe, nsombi nakekale mu mumuni weshikupa buyumi.”
13 εἶπον οὖν αὐτῷ οἱ Φαρισαῖοι· σὺ περὶ σεαυτοῦ μαρτυρεῖς· ἡ μαρτυρία σου οὐκ ἔστιν ἀληθής.
Nabo Bafalisi balamwambileti, “Ulalinshilinga bukamboni omwine. Bukamboni ubo ntebo bwakubinga.”
14 ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς, κἂν ἐγὼ μαρτυρῶ περὶ ἐμαυτοῦ, ἀληθής ἐστιν ἡ μαρτυρία μου, ὅτι οἶδα πόθεν ἦλθον καὶ ποῦ ὑπάγω· ὑμεῖς οὐκ οἴδατε πόθεν ἔρχομαι ἢ ποῦ ὑπάγω.
Yesu walabakumbuleti, “Nambi ndalinshilinga bukamboni, bukamboni bwakame nibwakubinga, pakwinga ndikwinshi nkondalafuma nenkondenga. Nsombi amwe nkamukwinshi nkondalafuma, nambi nenkondenga.
15 ὑμεῖς κατὰ τὴν σάρκα κρίνετε, ἐγὼ οὐ κρίνω οὐδένα.
Amwe mukute kombolosha pakukonka miyeyo ya bantu. Ame nkankute kombolosha muntu uliyense.
16 καὶ ἐὰν κρίνω δὲ ἐγώ, ἡ κρίσις ἡ ἐμὴ ἀληθινή ἐστιν, ὅτι μόνος οὐκ εἰμί, ἀλλ’ ἐγὼ καὶ ὁ πέμψας με.
Nsombi ndambeti ng'omboloshe, kombolosha kwakame ngakuba kwancine ncine, pakwinga nkandipo ndenka sobwe, pakwinga Bata balantuma balinenjame.
17 καὶ ἐν τῷ νόμῳ δὲ τῷ ὑμετέρῳ γεγραμμένον ἐστὶν ὅτι δύο ἀνθρώπων ἡ μαρτυρία ἀληθής ἐστιν.
Kayi mumilawo yenu mwalembweti bukamboni bwa bantu babili nibwakubinga
18 ἐγώ εἰμι ὁ μαρτυρῶν περὶ ἐμαυτοῦ, καὶ μαρτυρεῖ περὶ ἐμοῦ ὁ πέμψας με πατήρ.
Ame nkute kulinshila bukamboni, nabo Bata balantuma bakute kunjinshila bukamboni.”
19 ἔλεγον οὖν αὐτῷ· ποῦ ἔστιν ὁ πατήρ σου; ἀπεκρίθη Ἰησοῦς· οὔτε ἐμὲ οἴδατε οὔτε τὸν πατέρα μου· εἰ ἐμὲ ᾔδειτε, καὶ τὸν πατέρα μου ἂν ᾔδειτε.
Lino nabo balamwipusheti, “Baiso abo balikupeyo?” Yesu walambeti, “Nkamunjishi, kayi ne Bata nkamubenshi. Nimunjinshi nimubenshi Bata.”
20 ταῦτα τὰ ῥήματα ἐλάλησεν ἐν τῷ γαζοφυλακίῳ διδάσκων ἐν τῷ ἱερῷ· καὶ οὐδεὶς ἐπίασεν αὐτόν, ὅτι οὔπω ἐληλύθει ἡ ὥρα αὐτοῦ.
Yesu walamba maswi awa mpwalikwiyisha mu Nga'nda ya Lesa, mucipinda cakutambulilamo bupe bwa bantu. Paliya walamwikata, pakwinga cindi cakendi calinkacitana cishika.
21 Εἶπεν οὖν πάλιν αὐτοῖς· ἐγὼ ὑπάγω καὶ ζητήσετέ με, καὶ ἐν τῇ ἁμαρτίᾳ ὑμῶν ἀποθανεῖσθε· ὅπου ἐγὼ ὑπάγω ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν.
Panyuma pakendi Yesu kayi walabambileti, “Ame ndenga, nimukanangaule, nomba nkondenga amwe nkamwela kushikako nimukafwilowa mubwipishi.”
22 ἔλεγον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι· μήτι ἀποκτενεῖ ἑαυτόν, ὅτι λέγει· ὅπου ἐγὼ ὑπάγω ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν;
Lino Bayuda balambeti, “Sena layandanga kulishina, pakwambeti, ‘nkondenga, nkamwela kushikako?”
23 καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς· ὑμεῖς ἐκ τῶν κάτω ἐστέ, ἐγὼ ἐκ τῶν ἄνω εἰμί· ὑμεῖς ἐκ τοῦ κόσμου τούτου ἐστέ, ἐγὼ οὐκ εἰμὶ ἐκ τοῦ κόσμου τούτου.
Yesu walabambileti, “Amwe njamwe ba pacishi capanshi pano, ame ndalafuma kwilu. Amwe mobapanshi pano, nsombi ame ntame wapacishi capanshi sobwe.
24 εἶπον οὖν ὑμῖν ὅτι ἀποθανεῖσθε ἐν ταῖς ἁμαρτίαις ὑμῶν· ἐὰν γὰρ μὴ πιστεύσητε ὅτι ἐγώ εἰμι, ἀποθανεῖσθε ἐν ταῖς ἁμαρτίαις ὑμῶν.
Weco ndalamwambilingeti. nimukafwile mubwipishi bwenu. Pakwinga na nkamulashomonga kwambeti njame wopeloyo lalyambanga, nimukafwile mubwipishi bwenu.”
25 ἔλεγον οὖν αὐτῷ· σὺ τίς εἶ; εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· τὴν ἀρχὴν ὅ τι καὶ λαλῶ ὑμῖν.
Lino nabo balamwipusheti, “Obe njobe bani?” Yesu walambeti, “Mbuli ncondamwambilanga pakuyamba.
26 πολλὰ ἔχω περὶ ὑμῶν λαλεῖν καὶ κρίνειν· ἀλλ’ ὁ πέμψας με ἀληθής ἐστιν, κἀγὼ ἃ ἤκουσα παρ’ αὐτοῦ, ταῦτα λαλῶ εἰς τὸν κόσμον.
Nkute bingi byakwamba nebyakumomboloshelapo. Walantuma niwancine ncine, kayi nkute kwambila bantu bapanshi pano bintu mbyendalanyumfwa kulyendiye.”
27 οὐκ ἔγνωσαν ὅτι τὸν πατέρα αὐτοῖς ἔλεγεν.
Bantu basa baliya kwinshibeti Yesu walikwamba sha Baishi.
28 εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς· ὅταν ὑψώσητε τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου, τότε γνώσεσθε ὅτι ἐγώ εἰμι, καὶ ἀπ’ ἐμαυτοῦ ποιῶ οὐδέν, ἀλλὰ καθὼς ἐδίδαξέν με ὁ πατὴρ ταῦτα λαλῶ.
Lino Yesu walabambileti, “Mwakantantika Mwana Muntu, popelapo nimukenshibeti njame wopeloyo lalyambanga. Nimukenshibe kwambeti nkankute kwinsa bintu pandenka, nkute kwamba ibyo Bata mbyobalanjiyisha.
29 καὶ ὁ πέμψας με μετ’ ἐμοῦ ἐστιν· οὐκ ἀφῆκέν με μόνον, ὅτι ἐγὼ τὰ ἀρεστὰ αὐτῷ ποιῶ πάντοτε.
Nsombi uyo walantuma, uli pamo nenjame. Nendi nkakute kunshiya ndenka, pakwinga cindi conse nkute kwinsa byeshi kumukondwelesha.”
30 Ταῦτα αὐτοῦ λαλοῦντος πολλοὶ ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν.
Mpobalanyumfwa Yesu nkamba makani awa, bantu bangi balamushoma.
31 ἔλεγεν οὖν ὁ Ἰησοῦς πρὸς τοὺς πεπιστευκότας αὐτῷ Ἰουδαίους· ἐὰν ὑμεῖς μείνητε ἐν τῷ λόγῳ τῷ ἐμῷ, ἀληθῶς μαθηταί μού ἐστε,
Yesu walambila bantu abo balamushoma, “Na mulakonkelenga kwiyisha kwakame cindi conse, cakubinga nimube beshikwiya bakame.
32 καὶ γνώσεσθε τὴν ἀλήθειαν, καὶ ἡ ἀλήθεια ἐλευθερώσει ὑμᾶς.
Nimwinshibe cakubinga, kayi naco cakubinga nicikamusungululeni.”
33 ἀπεκρίθησαν πρὸς αὐτόν· σπέρμα Ἀβραάμ ἐσμεν, καὶ οὐδενὶ δεδουλεύκαμεν πώποτε· πῶς σὺ λέγεις ὅτι ἐλεύθεροι γενήσεσθε;
Nabo balambeti, “Afwe njafwe bana ba Abulahamu, kayi nkatuna tubapo basha ba muntu uliyense. Nomba aconi ulambangeti, ‘nimukasungululwe?”
34 ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι πᾶς ὁ ποιῶν τὴν ἁμαρτίαν δοῦλός ἐστιν τῆς ἁμαρτίας.
Yesu walabakumbuleti, “Ndamwambilinga cakubinga kwambeti muntu uliyense lenshinga bwipishi nimusha kubwipishi.
35 ὁ δὲ δοῦλος οὐ μένει ἐν τῇ οἰκίᾳ εἰς τὸν αἰῶνα· ὁ υἱὸς μένει εἰς τὸν αἰῶνα. (aiōn )
Musha nkakute kwikalisha panga'nda ya mwami wakendi cindi conse, nsombi mwinepabo. (aiōn )
36 ἐὰν οὖν ὁ υἱὸς ὑμᾶς ἐλευθερώσῃ, ὄντως ἐλεύθεροι ἔσεσθε.
Lino namwana lamusungululu, okwambeti mulasungululwa cancine ncine.
37 οἶδα ὅτι σπέρμα Ἀβραάμ ἐστε· ἀλλὰ ζητεῖτέ με ἀποκτεῖναι, ὅτι ὁ λόγος ὁ ἐμὸς οὐ χωρεῖ ἐν ὑμῖν.
Ndicinshi kwambeti njamwe bana ba Abulahamu, nsombi mulayandanga kunshina, pakwinga nkamulasumininga maswi akame mumyoyo mwenu.
38 ἐγὼ ἃ ἑώρακα παρὰ τῷ πατρὶ λαλῶ· καὶ ὑμεῖς οὖν ἃ ἠκούσατε παρὰ τοῦ πατρὸς ποιεῖτε.
Ame nkute kwamba ibyo mbyondalabona kuli Bata, nsombi amwe mulenshinga mbyomwalanyumfwa kuli bameshenu.”
39 ἀπεκρίθησαν καὶ εἶπαν αὐτῷ· ὁ πατὴρ ἡμῶν Ἀβραάμ ἐστιν. λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· εἰ τέκνα τοῦ Ἀβραάμ ἐστε, τὰ ἔργα τοῦ Ἀβραὰμ ἐποιεῖτε·
Nabo balambeti, “Bameshetu ni Abulahamu.” Neye Yesu walabambileti, “nemuli bana ba Abulahamu, ne mulenshinga bintu mbyalikwinsa.
40 νῦν δὲ ζητεῖτέ με ἀποκτεῖναι, ἄνθρωπον ὃς τὴν ἀλήθειαν ὑμῖν λελάληκα, ἣν ἤκουσα παρὰ τοῦ θεοῦ· τοῦτο Ἀβραὰμ οὐκ ἐποίησεν.
Nomba lino mulayandanga kunshina, ame ndamwambilinga makani akubinga ngondalanyumfwa kuli Lesa. Abulahamu liya kwinsapo bintu byamushobo uyu sobwe.
41 ὑμεῖς ποιεῖτε τὰ ἔργα τοῦ πατρὸς ὑμῶν. εἶπαν αὐτῷ· ἡμεῖς ἐκ πορνείας οὐ γεγεννήμεθα, ἕνα πατέρα ἔχομεν τὸν θεόν.
Amwe mulenshinga ibyo bameshenu mbyobakute kwinsa.” Nabo balamwambileti, “ntafwe bana bamu bupombo sobwe, tukutowa mushali wetu umo, Lesa.”
42 εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· εἰ ὁ θεὸς πατὴρ ὑμῶν ἦν, ἠγαπᾶτε ἂν ἐμέ· ἐγὼ γὰρ ἐκ τοῦ θεοῦ ἐξῆλθον καὶ ἥκω· οὐδὲ γὰρ ἀπ’ ἐμαυτοῦ ἐλήλυθα, ἀλλ’ ἐκεῖνός με ἀπέστειλεν.
Yesu walambeti, “Lesa nabanga mushali wenu, ne mwalansuna, pakwinga ndalafuma kuli Lesa, nomba lino ndikuno. Ndiya kwisa mungofu shakame, nsombi sha uyo walantuma.
43 διατί τὴν λαλιὰν τὴν ἐμὴν οὐ γινώσκετε; ὅτι οὐ δύνασθε ἀκούειν τὸν λόγον τὸν ἐμόν.
Nomba nicani nkamulanyumfunga mbyondambanga? Pakwinga nkamwela kukonsha nekunyumfwa maswi akame.
44 ὑμεῖς ἐκ τοῦ πατρὸς τοῦ διαβόλου ἐστὲ καὶ τὰς ἐπιθυμίας τοῦ πατρὸς ὑμῶν θέλετε ποιεῖν. ἐκεῖνος ἀνθρωποκτόνος ἦν ἀπ’ ἀρχῆς, καὶ ἐν τῇ ἀληθείᾳ οὐκ ἔστηκεν, ὅτι οὐκ ἔστιν ἀλήθεια ἐν αὐτῷ. ὅταν λαλῇ τὸ ψεῦδος, ἐκ τῶν ἰδίων λαλεῖ, ὅτι ψεύστης ἐστὶν καὶ ὁ πατὴρ αὐτοῦ.
Amwe mwalafuma kuli mushali wenu Satana. Pakwinga emubepeshi kayi shikushina kufuminowa cindi cakunyuma kayi, mulyendiye muliya cancine ncine sobwe. Ambanga ukute kwambowa bya mumutwi wakendi
45 ἐγὼ δὲ ὅτι τὴν ἀλήθειαν λέγω, οὐ πιστεύετέ μοι.
Nsombi ame nkute kwamba cakubinga, weco nkamulanshomonga.
46 τίς ἐξ ὑμῶν ἐλέγχει με περὶ ἁμαρτίας; εἰ ἀλήθειαν λέγω, διατί ὑμεῖς οὐ πιστεύετέ μοι;
Nibani pakati penu welakumpa mulandu wabwipishi? Nipacebo cini ndamwambilanga cakubinga, nkamulashomonga?
47 ὁ ὢν ἐκ τοῦ θεοῦ τὰ ῥήματα τοῦ θεοῦ ἀκούει· διὰ τοῦτο ὑμεῖς οὐκ ἀκούετε, ὅτι ἐκ τοῦ θεοῦ οὐκ ἐστέ.
Muntu waLesa ukute kukutika maswi a Lesa, nomba amwe mulakananga kunyumfwa, pakwinga ntamwe bantu baLesa.”
48 ἀπεκρίθησαν οἱ Ἰουδαῖοι καὶ εἶπαν αὐτῷ· οὐ καλῶς λέγομεν ἡμεῖς ὅτι Σαμαρίτης εἶ σὺ καὶ δαιμόνιον ἔχεις;
Popelapo ba Yuda balamwipusheti, “Sena afwe nkatulambanga cakubingeti njobe wakuSamaliya, kayi wekatwa ne mushimu waipa?”
49 ἀπεκρίθη Ἰησοῦς· ἐγὼ δαιμόνιον οὐκ ἔχω, ἀλλὰ τιμῶ τὸν πατέρα μου, καὶ ὑμεῖς ἀτιμάζετέ με.
Yesu walambeti, “Ndiyawa mushimu waipa. Nkute kulemeka Bata, nsombi amwe nkamukute kumpa bulemu.
50 ἐγὼ δὲ οὐ ζητῶ τὴν δόξαν μου· ἔστιν ὁ ζητῶν καὶ κρίνων.
Nsombi nkandayandanga kulemekwa, nsombi nkwali layandangeti mpewe bulemu, kayi eukute kombolosha mubululami.
51 ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ἐάν τις τὸν ἐμὸν λόγον τηρήσῃ, θάνατον οὐ μὴ θεωρήσῃ εἰς τὸν αἰῶνα. (aiōn )
Cakubinga ndamwambilinga muntu anyumfwa maswi akame, nteshi akafwe sobwe.” (aiōn )
52 εἶπαν αὐτῷ οἱ Ἰουδαῖοι· νῦν ἐγνώκαμεν ὅτι δαιμόνιον ἔχεις. Ἀβραὰμ ἀπέθανεν καὶ οἱ προφῆται, καὶ σὺ λέγεις· ἐάν τις τὸν λόγον μου τηρήσῃ, οὐ μὴ γεύσηται θανάτου εἰς τὸν αἰῶνα· (aiōn )
Lino bantu balamwambileti, “Lino tulenshibi kwambeti ukute mushimu waipa. Abulahamu nebashinshimi bonse balafwa! Nomba obe ulambangeti muntu anyumfwa makani akobe nteshi akafwe sobwe. (aiōn )
53 μὴ σὺ μείζων εἶ τοῦ πατρὸς ἡμῶν Ἀβραάμ, ὅστις ἀπέθανεν; καὶ οἱ προφῆται ἀπέθανον· τίνα σεαυτὸν ποιεῖς;
Sena obe wapita Abulahamu mushali wetu mukulukulu nebashinshimi bonse balafwa? Nomba ulayeyengeti njobe bani?”
54 ἀπεκρίθη Ἰησοῦς· ἐὰν ἐγὼ δοξάσω ἐμαυτόν, ἡ δόξα μου οὐδέν ἐστιν· ἔστιν ὁ πατήρ μου ὁ δοξάζων με, ὃν ὑμεῖς λέγετε ὅτι θεὸς ἡμῶν ἐστιν,
Yesu walambeti, “Na kandilipa bulemu, bulemubo nibwabulyo. Nomba Bata, bakute kumpa bulemu, abo nenjamwe mbomulambangeti eLesa wenu.
55 καὶ οὐκ ἐγνώκατε αὐτόν, ἐγὼ δὲ οἶδα αὐτόν. κἂν εἴπω ὅτι οὐκ οἶδα αὐτόν, ἔσομαι ὅμοιος ὑμῖν ψεύστης· ἀλλὰ οἶδα αὐτὸν καὶ τὸν λόγον αὐτοῦ τηρῶ.
Amwe muliya kumwinshiba, nsombi ame ndimwinshi, nendalambeti nkandimwinshi nendalaba mubepeshi mbuli ncemubele. Nomba ame ndimwinshi weco nkute kunyumfwa maswi akendi.
56 Ἀβραὰμ ὁ πατὴρ ὑμῶν ἠγαλλιάσατο ἵνα εἴδῃ τὴν ἡμέραν τὴν ἐμήν, καὶ εἶδεν καὶ ἐχάρη.
Mushali wenu mukulukulu Abulahamu walikuba walasekelela kubona kwisa kwakame. Kayi walakondwa.”
57 εἶπαν οὖν οἱ Ἰουδαῖοι πρὸς αὐτόν· πεντήκοντα ἔτη οὔπω ἔχεις καὶ Ἀβραὰμ ἑώρακας;
Lino ba Yuda balamwipusheti, “Byaka byakobe nkabina bikwana nambi makumi asanu, ngowambaconi eti walamubona Abulahamu?”
58 εἶπεν αὐτοῖς Ἰησοῦς· ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, πρὶν Ἀβραὰμ γενέσθαι ἐγὼ εἰμί.
Yesu walambeti, “Ndamwambilinga cakubinga, Abulahamu nkatanasemwa, ndalikubapo.”
59 ἦραν οὖν λίθους ἵνα βάλωσιν ἐπ’ αὐτόν· Ἰησοῦς δὲ ἐκρύβη καὶ ἐξῆλθεν ἐκ τοῦ ἱεροῦ.
Lino mpobalanyumfweco balabwesa mabwe kwambeti bamupwaye. Nsombi Yesu walasolama ne kupita mubantu nekufuma mu Nga'nda ya Lesa.