< Κατα Ιωαννην 7 >
1 Καὶ μετὰ ταῦτα, περιεπάτει ὁ ˚Ἰησοῦς ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ, οὐ γὰρ ἤθελεν ἐν τῇ Ἰουδαίᾳ περιπατεῖν, ὅτι ἐζήτουν αὐτὸν οἱ Ἰουδαῖοι ἀποκτεῖναι.
Gakapiteje genego, a Yeshu bhatendaga owa mmbali ya ku Galilaya. Bhangapinga kuowela nkowa gwa ku Yudea kwa ligongo lya ashikalongolele bha Bhayaudi bhapingangaga kwaabhulaganga.
2 Ἦν δὲ ἐγγὺς ἡ ἑορτὴ τῶν Ἰουδαίων ἡ σκηνοπηγία.
Shikukuu sha Bhayaudi, shishemwa shikukuu sha ibhanda shishinkubhandishila.
3 Εἶπον οὖν πρὸς αὐτὸν οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ, “Μετάβηθι ἐντεῦθεν, καὶ ὕπαγε εἰς τὴν Ἰουδαίαν, ἵνα καὶ οἱ μαθηταί σου θεωρήσουσιν σοῦ τὰ ἔργα ἃ ποιεῖς.
Bhai ashaapwabho gubhaalugulilenje, “Nnjabhule apano nnjende ku Yudea bhaajiganywa bhenu bhagabhonanje maengo gunkutenda.
4 Οὐδεὶς γάρ τι ἐν κρυπτῷ ποιεῖ καὶ ζητεῖ αὐτὸς ἐν παρρησίᾳ εἶναι.” Εἰ ταῦτα ποιεῖς, φανέρωσον σεαυτὸν τῷ κόσμῳ.
Mundu apinga manyika na bhandunji, akaatenda indu kwa nng'iyo. Ibhaga nkutenda genega, bhai, mwiilanguye ku shilambolyo.”
5 Οὐδὲ γὰρ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ ἐπίστευον εἰς αὐτόν.
Nkali ashaapwabho bhangaakulupalilanga.
6 Λέγει οὖν αὐτοῖς ὁ ˚Ἰησοῦς, “Ὁ καιρὸς ὁ ἐμὸς οὔπω πάρεστιν, ὁ δὲ καιρὸς ὁ ὑμέτερος πάντοτέ ἐστιν ἕτοιμος.
Bhai, a Yeshu gubhaalugulilenje, “Malanga gangu gapwaa gakanabhe ika. Ikabheje kwenu mmanganya malanga gowe ganakumpwaanga.
7 Οὐ δύναται ὁ κόσμος μισεῖν ὑμᾶς, ἐμὲ δὲ μισεῖ, ὅτι ἐγὼ μαρτυρῶ περὶ αὐτοῦ ὅτι τὰ ἔργα αὐτοῦ πονηρά ἐστιν.
Bhandunji pa shilambolyo bhakakunshimanga mmanganya, ikabheje bhanashimwanga na nne pabha ngunakong'ondela kuti itendi yabhonji yangali ya mmbone.
8 Ὑμεῖς ἀνάβητε εἰς τὴν ἑορτήν· ἐγὼ οὔπω ἀναβαίνω εἰς τὴν ἑορτὴν ταύτην, ὅτι ὁ ἐμὸς καιρὸς οὔπω πεπλήρωται.”
Mmanganya nnjendangananje kushikukuuko. Nne ngajenda, pabha malanga gangu gapwaa gakanabheika.”
9 Ταῦτα δὲ εἰπὼν αὐτοῖς ἔμεινεν ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ.
Bhakabheleketeje genego gubhaigele ku Galilaya.
10 Ὡς δὲ ἀνέβησαν οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ εἰς τὴν ἑορτήν, τότε καὶ αὐτὸς ἀνέβη, οὐ φανερῶς, ἀλλʼ ὡς ἐν κρυπτῷ.
Ashaapwabho bhakajendanganaje kushikukuu, nabhalabho a Yeshu gubhapite, ikabheje bhangajenda kwa bhonekana kulugwinjili ikabhe kwa nng'iyo.
11 Οἱ οὖν Ἰουδαῖοι ἐζήτουν αὐτὸν ἐν τῇ ἑορτῇ, καὶ ἔλεγον, “Ποῦ ἐστιν ἐκεῖνος;”
Ashikalongolele bha Bhayaudi bhatendaga kwaaloleyanga kushikukuuko, gubhashitenje, “Kubhali kwei?”
12 Καὶ γογγυσμὸς περὶ αὐτοῦ ἦν πολὺς ἐν τοῖς ὄχλοις. Οἱ μὲν ἔλεγον, ὅτι “Ἀγαθός ἐστιν”, ἄλλοι δὲ ἔλεγον, “Οὔ, ἀλλὰ πλανᾷ τὸν ὄχλον.”
Gashinkupagwa manong'ono gamagwinji nnugwinjili lwa bhandu ga bhenebho. Bhananji gubhashitenje, “Pubhalipa bhanguja.” Bhananji gubhashitenje, “Nng'oo! Bhanapuganya bhandu.”
13 Οὐδεὶς μέντοι παρρησίᾳ ἐλάλει περὶ αὐτοῦ, διὰ τὸν φόβον τῶν Ἰουδαίων.
Nkali nneyo, jwakwa mundu alinjile kubheleketa ngani jabho palugwinjili nkwaajogopanga ashikalongolele bha Bhayaudi.
14 Ἤδη δὲ τῆς ἑορτῆς μεσούσης, ἀνέβη ˚Ἰησοῦς εἰς τὸ ἱερὸν καὶ ἐδίδασκεν.
Ikaishileje pakati shikukuu, a Yeshu nabhalabho gubhapite ku likanisha gubhatandwibhe kujiganya.
15 Ἐθαύμαζον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι λέγοντες, “Πῶς οὗτος γράμματα οἶδεν, μὴ μεμαθηκώς;”
Bhai, Bhayaudi gubhakanganigwenje nibheleketa, “Abha bhandubha bhapatile bhuli alu lundalu nabhalabho bhangashoma shule?”
16 Ἀπεκρίθη οὖν αὐτοῖς ˚Ἰησοῦς καὶ εἶπεν, “Ἡ ἐμὴ διδαχὴ οὐκ ἔστιν ἐμὴ, ἀλλὰ τοῦ πέμψαντός με.
Bhai a Yeshu gubhaajangwilenje, “Majiganyo gungujiganya nngabha gangu, ikabhe gabho bhandumile bhala.
17 Ἐάν τις θέλῃ τὸ θέλημα αὐτοῦ ποιεῖν, γνώσεται περὶ τῆς διδαχῆς, πότερον ἐκ τοῦ ˚Θεοῦ ἐστιν, ἢ ἐγὼ ἀπʼ ἐμαυτοῦ λαλῶ.
Mundu apinga kutenda gubhapinga a Nnungu, shamumanye monaga majiganyo gangu gano gakopoka kwa a Nnungu, eu ngunakwiibheleketela namwenepe.
18 Ὁ ἀφʼ ἑαυτοῦ λαλῶν, τὴν δόξαν τὴν ἰδίαν ζητεῖ· ὁ δὲ ζητῶν τὴν δόξαν τοῦ πέμψαντος αὐτὸν, οὗτος ἀληθής ἐστιν, καὶ ἀδικία ἐν αὐτῷ οὐκ ἔστιν.
Jwene akwiibheleketela nnyene, analoleya ukonjelo gwakwe nnyene, ikabheje aloleya ukonjelo gwabho bhantumile bhala, jwenejo jwa kulupalilwa na muntima gwakwe yakwapi yangali ya mmbone.
19 Οὐ Μωϋσῆς δέδωκεν ὑμῖν τὸν νόμον, καὶ οὐδεὶς ἐξ ὑμῶν ποιεῖ τὸν νόμον; Τί με ζητεῖτε ἀποκτεῖναι;”
Bhuli, a Musha bhangampanganga shalia? Nkali nneyo, jwakwa nkali jumo munkumbi gwenunji akamula shalia. Kwa nndi mpinga mulaganga?”
20 Ἀπεκρίθη ὁ ὄχλος, “Δαιμόνιον ἔχεις· τίς σε ζητεῖ ἀποκτεῖναι;”
Bhandunji bhala gubhaajangwilenje, “Mmwe nshikola maoka! Gani apinga kummulaga?”
21 Ἀπεκρίθη ˚Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς, “Ἓν ἔργον ἐποίησα καὶ πάντες θαυμάζετε.
A Yeshu gubhaajangwilenje, “Shipali shindu shimo shindendile, shinkanganigwenje.
22 Διὰ τοῦτο Μωϋσῆς δέδωκεν ὑμῖν τὴν περιτομήν (οὐχ ὅτι ἐκ τοῦ Μωϋσέως ἐστὶν, ἀλλʼ ἐκ τῶν πατέρων), καὶ ἐν Σαββάτῳ περιτέμνετε ἄνθρωπον.
A Musha bhampelenje nkubho gwa jaluka. Nngabha kuti gwene nkubhogo kugwakopweshe kwa a Musha, ikabhe kwa ashambuje. Na nnaino mmanganyanji nkali Lyubha lya Pumulila, nnakuntaganga mundu unyago.
23 Εἰ περιτομὴν λαμβάνει ἄνθρωπος ἐν Σαββάτῳ, ἵνα μὴ λυθῇ ὁ νόμος Μωϋσέως, ἐμοὶ χολᾶτε ὅτι ὅλον ἄνθρωπον ὑγιῆ ἐποίησα ἐν Σαββάτῳ;
Bhai ibhaga, nkali Lyubha lya Pumulila mundu anajaluka nkupinga shalia ja a Musha jinaleshwe, pakuti nnandumbalilanga kwa ligongo lya kunnamya mundu Lyubha lya Pumulila?
24 Μὴ κρίνετε κατʼ ὄψιν, ἀλλὰ τὴν δικαίαν κρίσιν κρίνετε.”
Nnaukumulanje indu kwa lola sha palangape, nshoyanje ukumu ja aki.”
25 Ἔλεγον οὖν τινες ἐκ τῶν Ἱεροσολυμιτῶν, “Οὐχ οὗτός ἐστιν ὃν ζητοῦσιν ἀποκτεῖναι;
Bhandu bhananji bha ku Yelushalemu gubhashitenje, “Bhuli, bhenebha nngabha bhubhaakwaloleyanga bhaabhulaganje bhala?
26 Καὶ ἴδε, παρρησίᾳ λαλεῖ, καὶ οὐδὲν αὐτῷ λέγουσιν. Μήποτε ἀληθῶς ἔγνωσαν οἱ ἄρχοντες ὅτι οὗτός ἐστιν ὁ ˚Χριστός;
Nnolanje nnaino! Bhanabheleketa palugwinjili, na wala bhakakwaabhalanjilanga shindu. Bhuli ipingaga ashikalongolele bhang'amwilenje kuti kweli bhenebha a Kilishitu?
27 Ἀλλὰ τοῦτον οἴδαμεν πόθεν ἐστίν. Ὁ δὲ ˚Χριστὸς ὅταν ἔρχηται, οὐδεὶς γινώσκει πόθεν ἐστίν.”
Ikabheje tukumanyi abha bhandubha kubhakoposhele, a Kilishitu pushibhaishe jwakwa mundu shakumanye kubhakoposhele!”
28 Ἔκραξεν οὖν ἐν τῷ ἱερῷ διδάσκων ὁ ˚Ἰησοῦς, καὶ λέγων, “Κἀμὲ οἴδατε, καὶ οἴδατε πόθεν εἰμί· καὶ ἀπʼ ἐμαυτοῦ οὐκ ἐλήλυθα, ἀλλʼ ἔστιν ἀληθινὸς ὁ πέμψας με, ὃν ὑμεῖς οὐκ οἴδατε.
Bhai, a Yeshu pubhaliji nkujiganya Nniekalu gubhautiye lilobhe, “Elo mmanyinji nne, na kungoposhele nkumanyinji! Nkali nneyo, nangaika kwa mashili gangu namwene, ikabhe bhandumile bhala bha kweli, mmanganyanji nkakwaamanyanga.
29 Ἐγὼ οἶδα αὐτόν, ὅτι παρʼ αὐτοῦ εἰμι, κἀκεῖνός με ἀπέστειλεν.”
Ikabheje nne naamanyi pabha kungoposhele kunngwabho, bhenebho ni bhandumile.”
30 Ἐζήτουν οὖν αὐτὸν πιάσαι, καὶ οὐδεὶς ἐπέβαλεν ἐπʼ αὐτὸν τὴν χεῖρα, ὅτι οὔπω ἐληλύθει ἡ ὥρα αὐτοῦ.
Bhai, bhandunji gubhapinjilenje kwaakamula, ikabheje jwakwapi mundu alinjile kwaakamula, pabha malanga gabho ga kamulwa galiji gakanabheika.
31 Ἐκ τοῦ ὄχλου δὲ πολλοὶ ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν, καὶ ἔλεγον, “Ὁ ˚Χριστὸς, ὅταν ἔλθῃ, μὴ πλείονα σημεῖα ποιήσει ὧν οὗτος ἐποίησεν;”
Bhandunji bhabhagwinji nnugwinjili mula gubhaakulupalilenje, nigubhashitenje, “Igala, pushibhaishe a Kilishitu shibhatende ilangulo yaikulungwa kupunda ibhatendile bhenebhai?”
32 Ἤκουσαν οἱ Φαρισαῖοι τοῦ ὄχλου γογγύζοντος περὶ αὐτοῦ ταῦτα, καὶ ἀπέστειλαν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι ὑπηρέτας, ἵνα πιάσωσιν αὐτόν.
Ashimapalishayo gubhaapilikenenje bhandunji bhalinong'onanga nkwainginika a Yeshu. Bhai, Ashimapalishayo na bhakulungwanji bhaabhishila gubhaatumilenje bhalinda bhaakakamulanje.
33 Εἶπεν οὖν ὁ ˚Ἰησοῦς, “Ἔτι χρόνον μικρὸν μεθʼ ὑμῶν εἰμι, καὶ ὑπάγω πρὸς τὸν πέμψαντά με.
A Yeshu gubhashite, “Puni pamo na mmanganyanji mobha gashoko, kungai shinyende kubhandumile bhala.
34 Ζητήσετέ με, καὶ οὐχ εὑρήσετέ, με καὶ ὅπου εἰμὶ ἐγὼ ὑμεῖς, οὐ δύνασθε ἐλθεῖν.”
Nkupinganoleyanga, ikabheje nkamonanga, pabha pene pushimbagwe nne pala, nkakombolanga kuika.”
35 Εἶπον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι πρὸς ἑαυτούς, “Ποῦ οὗτος μέλλει πορεύεσθαι, ὅτι ἡμεῖς οὐχ εὑρήσομεν αὐτόν; Μὴ εἰς τὴν διασπορὰν τῶν Ἑλλήνων μέλλει πορεύεσθαι, καὶ διδάσκειν τοὺς Ἕλληνας;
Ashikalongolele bha Bhayaudi gubhabhuyenenje ashaayenenji, “Abha bhandubha kubhapinga kwenda kwei kwaatenda uwe tunaapate? Eti bhapinga kwaajendelanga Bhayaudi bhapwilinganishilenje ku Bhagiliki bhakaajiganyanje Bhagiliki?
36 Τίς ἐστιν ὁ λόγος οὗτος ὃν εἶπεν, ‘Ζητήσετέ με, καὶ οὐχ εὑρήσετέ, με καὶ ὅπου εἰμὶ ἐγὼ, ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν’;”
Malombolelo gakwe nndi malobhe gubhabheleketega. ‘Nkupinga noleyanga ikabheje nkamonanga, na pushimbagwe nne mmanganyanji nkakombolanga kuika?’”
37 Ἐν δὲ τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ τῇ μεγάλῃ τῆς ἑορτῆς εἱστήκει ὁ ˚Ἰησοῦς, καὶ ἔκραξεν λέγων, “Ἐάν τις διψᾷ, ἐρχέσθω πρός με καὶ πινέτω.
Lyubha lya mpelo gwa shikukuusho pulyaaliji lyubha likulu. A Yeshu gubhajimi, gubhashite kwa lilobhe lya utiya, “Akwete nnjota ajiye kwangune apapile.
38 Ὁ πιστεύων εἰς ἐμέ, καθὼς εἶπεν ἡ Γραφή, ‘Ποταμοὶ ἐκ τῆς κοιλίας αὐτοῦ ῥεύσουσιν ὕδατος ζῶντος.’”
Malinga shigataya Majandiko ga Ukonjelo. ‘Angulupalila nne, nushi ya mashi ga gumi shibhutushe kopoka muntima gwakwe!’”
39 Τοῦτο δὲ εἶπεν περὶ τοῦ ˚Πνεύματος, οὗ ἔμελλον λαμβάνειν, οἱ πιστεύσαντες εἰς αὐτόν· οὔπω γὰρ ἦν ˚Πνεῦμα, ὅτι ˚Ἰησοῦς οὐδέπω ἐδοξάσθη.
Bhashinkubheleketa genego kwa ligongo lya Mbumu jwa Ukonjelo jushibhamposhelanje bhaakulupalilenjebho. Gene malangago Mbumu jwa Ukonjelo paaliji akanabhe ika, pabha a Yeshu bhaliji bhakanabhe kuywa.
40 Ἐκ τοῦ ὄχλου οὖν, ἀκούσαντες τῶν λόγων τούτων, ἔλεγον, “Οὗτός ἐστιν ἀληθῶς ὁ προφήτης”.
Bhandu bhananji nnugwinjili mula gubhapilikenenje gene malobhego, gubhashitenje, “Kweli bhene bhandubha ankulondola bha a Nnungu bhakwiya bhala!”
41 Ἄλλοι ἔλεγον, “Οὗτός ἐστιν ὁ ˚Χριστός.” Οἱ δὲ ἔλεγον, “Μὴ γὰρ ἐκ τῆς Γαλιλαίας ὁ ˚Χριστὸς ἔρχεται;
Bhananji gubhashitenje, “Abha a Kilishitu!” Ikabheje bhananji gubhashitenje, “Bhuli, inakomboleka a Kilishitu kukopoka ku Galilaya?
42 Οὐχ ἡ Γραφὴ εἶπεν ὅτι ἐκ τοῦ σπέρματος Δαυὶδ, καὶ ἀπὸ Βηθλέεμ, τῆς κώμης ὅπου ἦν Δαυὶδ, ἔρχεται ὁ ˚Χριστός;”
Gakuti bhuli Majandiko ga Ukonjelo? Gakuti. ‘A Kilishitu shibhakoposhele nshipinga sha a Daudi, shibhabhelekwe ku Bheteleemu, shilambo sha a Daudi!’”
43 Σχίσμα οὖν ἐγένετο ἐν τῷ ὄχλῳ διʼ αὐτόν.
Bhai, gugakoposhele malekano munkumbi gwa bhandunji mula kwa ligongo lya a Yeshu.
44 Τινὲς δὲ ἤθελον ἐξ αὐτῶν πιάσαι αὐτόν, ἀλλʼ οὐδεὶς ἔβαλεν ἐπʼ αὐτὸν τὰς χεῖρας.
Bhandu bhananji gubhapinjilenje kwaakamula ikabheje jwakwa alinjile kwaaamula.
45 Ἦλθον οὖν οἱ ὑπηρέται πρὸς τοὺς ἀρχιερεῖς καὶ Φαρισαίους, καὶ εἶπον αὐτοῖς ἐκεῖνοι, “Διὰ τί οὐκ ἠγάγετε αὐτόν;”
Kungai bhalinda bhala gubhabhujilenje kubhakulungwanji bha bhakulungwanji bhaabhishila na Mapalishayo, nabhalabhonji gubhaabhushiyenje, “Kwa nndi mwangajia nabhonji?”
46 Ἀπεκρίθησαν οἱ ὑπηρέται, “Οὐδέποτε ἐλάλησεν οὕτως ἄνθρωπος.”
Bhalinda gubhaajangwilenje, “Wala jwakwa mundu akombwele bheleketa malinga shibhaabheleketa bhene bhandu bhala!”
47 Ἀπεκρίθησαν οὖν αὐτοῖς οἱ Φαρισαῖοι, “Μὴ καὶ ὑμεῖς πεπλάνησθε;
Ashimapalishayo gubhaabhushiyenje, “Bhuli, nkali mmanganyanji ntembilwenje?
48 Μή τις ἐκ τῶν ἀρχόντων ἐπίστευσεν εἰς αὐτὸν, ἢ ἐκ τῶν Φαρισαίων;
Bhuli, mumweninji nkali jumo jwa ashikalongolele bha bhandu, eu jumo jwa Mapalishayo abhakulupalile?
49 Ἀλλὰ ὁ ὄχλος οὗτος, ὁ μὴ γινώσκων τὸν νόμον, ἐπάρατοί εἰσιν.”
Ikabheje alu lugwinjililu bhakakujigamanya shalia ja a Musha, bhashiloshwanga na a Nnungu!”
50 Λέγει Νικόδημος πρὸς αὐτούς, ὁ ἐλθὼν πρὸς αὐτὸν πρότερον, εἷς ὢν ἐξ αὐτῶν,
Bhamo bha munkumbi gwa Mapalishayo, a Nikodemo, bhaajendele a Yeshu mobha gapitile, gubhaalugulilenje,
51 “Μὴ ὁ νόμος ἡμῶν κρίνει τὸν ἄνθρωπον, ἐὰν μὴ ἀκούσῃ πρῶτον παρʼ αὐτοῦ, καὶ γνῷ τί ποιεῖ;”
“Bhuli, shalia jetu jinakunng'ukumula mundu gwangatandubha kumpilikanishiya nikugamanya gatendile?”
52 Ἀπεκρίθησαν καὶ εἶπαν αὐτῷ, “Μὴ καὶ σὺ ἐκ τῆς Γαλιλαίας εἶ; Ἐραύνησον καὶ ἴδε ὅτι ἐκ τῆς Γαλιλαίας προφήτης οὐκ ἐγείρεται.”
Bhalabhonji gubhaajangwilenje, “Bhuli na mmwe kunkopweshe ku Galilaya? Ayaga, nkalole Mmajandiko ga Ukonjelo, na mmwe shimumanye kuti ku Galilaya kukakopoka Nkulondola jwa a Nnungu!”
Bhai kila mundu gwapite kunngwakwe.