< Κατα Ιωαννην 7 >

1 Καὶ μετὰ ταῦτα, περιεπάτει ὁ ˚Ἰησοῦς ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ, οὐ γὰρ ἤθελεν ἐν τῇ Ἰουδαίᾳ περιπατεῖν, ὅτι ἐζήτουν αὐτὸν οἱ Ἰουδαῖοι ἀποκτεῖναι.
Hagi ana nanekema huteno Galili kaziga vano nehuno, Judia kaziga vu'zankura ave'osi'ne, na'ankure Jiu kva vahe'mo'za ahenaku ke retro nehazageno ovu'ne.
2 Ἦν δὲ ἐγγὺς ἡ ἑορτὴ τῶν Ἰουδαίων ἡ σκηνοπηγία.
Jiu vahe'mo'za fugagi nompi mani'neza, kave eri'za eme ante'za muse hu'za ne'za nekna kofa hu'ne. (Lev-Pri 23:34)
3 Εἶπον οὖν πρὸς αὐτὸν οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ, “Μετάβηθι ἐντεῦθεν, καὶ ὕπαγε εἰς τὴν Ἰουδαίαν, ἵνα καὶ οἱ μαθηταί σου θεωρήσουσιν σοῦ τὰ ἔργα ἃ ποιεῖς.
Ananku hu'za afu'aganahe'za Jisasina anage hu'za asmi'naze, amafina atrenka Judia kaziga vuge'za, kagri kamagenentaza disaipol naga'mo'za, kagrama eri fore nehana avame'zana kageho.
4 Οὐδεὶς γάρ τι ἐν κρυπτῷ ποιεῖ καὶ ζητεῖ αὐτὸς ἐν παρρησίᾳ εἶναι.” Εἰ ταῦτα ποιεῖς, φανέρωσον σεαυτὸν τῷ κόσμῳ.
Na'ankure mago'mo'a oku'a mago'zana osugahie. Vahe'mo'ma amate antahino keno haniema hanunka, avamezama maka mopafi vahete kagraka'a kazeri ama hunka huge'za kageho, hu'za hu'naze.
5 Οὐδὲ γὰρ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ ἐπίστευον εἰς αὐτόν.
Na'ankure Agri afu'aganahe'za anazanke hu'za, Agritera zamentinti osu'naze.
6 Λέγει οὖν αὐτοῖς ὁ ˚Ἰησοῦς, “Ὁ καιρὸς ὁ ἐμὸς οὔπω πάρεστιν, ὁ δὲ καιρὸς ὁ ὑμέτερος πάντοτέ ἐστιν ἕτοιμος.
Anazanku Jisasi'a zamagrira zamasmino, Nagri knamo'a kofta osu'ne, hagi tamagra amne vano hugahaze.
7 Οὐ δύναται ὁ κόσμος μισεῖν ὑμᾶς, ἐμὲ δὲ μισεῖ, ὅτι ἐγὼ μαρτυρῶ περὶ αὐτοῦ ὅτι τὰ ἔργα αὐτοῦ πονηρά ἐστιν.
Mopafi vahe'mo'za tmagrikura zamarimpa aheormantegahaze. Hagi Nagrira zamarimpa ahenantegahaze, na'ankure Nagrama huama hu'na avu'ava tmimo'a haviza hu'ne, huazanteku ana nehaze.
8 Ὑμεῖς ἀνάβητε εἰς τὴν ἑορτήν· ἐγὼ οὔπω ἀναβαίνω εἰς τὴν ἑορτὴν ταύτην, ὅτι ὁ ἐμὸς καιρὸς οὔπω πεπλήρωται.”
Tamagra'tmi ana muse nezantera mreriho, Nagra ana muse nezantera ovugosue, na'ankure Nagri knamo'a eohanati'ne.
9 Ταῦτα δὲ εἰπὼν αὐτοῖς ἔμεινεν ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ.
Ama ana nanekema zamasmiteno, Galili kaziga mani'ne.
10 Ὡς δὲ ἀνέβησαν οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ εἰς τὴν ἑορτήν, τότε καὶ αὐτὸς ἀνέβη, οὐ φανερῶς, ἀλλʼ ὡς ἐν κρυπτῷ.
Hianagi Agri afu'aganahe'za ana muse ne'zantera mareritazageno, anante Agraku anazanke huno zamage'a mrerino, oku'a vu'ne.
11 Οἱ οὖν Ἰουδαῖοι ἐζήτουν αὐτὸν ἐν τῇ ἑορτῇ, καὶ ἔλεγον, “Ποῦ ἐστιν ἐκεῖνος;”
Ana hige'za Jiu kva vahe'mo'za Agriku ana muse ne'za neknare nehakre'za anage hu'naze. Inantega Jisasi'a mani'nesie? hu'za hu'naze.
12 Καὶ γογγυσμὸς περὶ αὐτοῦ ἦν πολὺς ἐν τοῖς ὄχλοις. Οἱ μὲν ἔλεγον, ὅτι “Ἀγαθός ἐστιν”, ἄλλοι δὲ ἔλεγον, “Οὔ, ἀλλὰ πλανᾷ τὸν ὄχλον.”
Jisasinku ana vahe kevufinti sumi ke ohumi ahumi hu'za, Agra knare Ne' mani'ne, nehzage'za ruga'amo'za huza a'o havi ne'kino, vahera zamavareno havi kante nevie hu'naze.
13 Οὐδεὶς μέντοι παρρησίᾳ ἐλάλει περὶ αὐτοῦ, διὰ τὸν φόβον τῶν Ἰουδαίων.
Anage hzanagi mago'mo'e huno eri amateno Agrikura osu'ne, Jiu kva vaheku kore hu'za ana osu'naze.
14 Ἤδη δὲ τῆς ἑορτῆς μεσούσης, ἀνέβη ˚Ἰησοῦς εἰς τὸ ἱερὸν καὶ ἐδίδασκεν.
Hianagi muse ne'zante mani'nageno knamo'a amu'nompi egeno Jisasi'a ra mono nompi mrerino, ome agafa huno rempi huzami'ne.
15 Ἐθαύμαζον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι λέγοντες, “Πῶς οὗτος γράμματα οἶδεν, μὴ μεμαθηκώς;”
Rempi hunezmige'za Jiu kva vahe'mo'za nentahi'za antri nehu'za, anage hu'naze, Inantegati ama ne'mo'a antahi'zana eri'nesnie, avonona osu'nea ne'mo'a?
16 Ἀπεκρίθη οὖν αὐτοῖς ˚Ἰησοῦς καὶ εἶπεν, “Ἡ ἐμὴ διδαχὴ οὐκ ἔστιν ἐμὴ, ἀλλὰ τοῦ πέμψαντός με.
Ana kemofo nona'a Jisasi'a amanage hu'ne, Nagrama rempima huneramuana, Nagri zana omne'ne, Nagri'ma hunantege'na e'nomofo Agri sune.
17 Ἐάν τις θέλῃ τὸ θέλημα αὐτοῦ ποιεῖν, γνώσεται περὶ τῆς διδαχῆς, πότερον ἐκ τοῦ ˚Θεοῦ ἐστιν, ἢ ἐγὼ ἀπʼ ἐμαυτοῦ λαλῶ.
Aza'o agu'amo otinkeno Anumzamofo avesi'za huku hanimo'a, rempima nehuana agra antahino, Anumzamofonteti e'nefi, Nagrani'a navesite nehufi refko huno kegahie.
18 Ὁ ἀφʼ ἑαυτοῦ λαλῶν, τὴν δόξαν τὴν ἰδίαν ζητεῖ· ὁ δὲ ζητῶν τὴν δόξαν τοῦ πέμψαντος αὐτὸν, οὗτος ἀληθής ἐστιν, καὶ ἀδικία ἐν αὐτῷ οὐκ ἔστιν.
Agra'a agu'areti nehanimo'a, agra avufa erira hunaku nehie. Hagi huntenegeno e'nemofo agi erira nehimo'a, Agra tamage vahe mani'ne. Hagi mago kazaki zama'a Agripina omane'ne.
19 Οὐ Μωϋσῆς δέδωκεν ὑμῖν τὸν νόμον, καὶ οὐδεὶς ἐξ ὑμῶν ποιεῖ τὸν νόμον; Τί με ζητεῖτε ἀποκτεῖναι;”
Mosese'a kasegea taminefi, ontami'negeta, mika'mota ana kasegea amagera nontazo? Tamagra nahigeta nahe frinakura nehaze?
20 Ἀπεκρίθη ὁ ὄχλος, “Δαιμόνιον ἔχεις· τίς σε ζητεῖ ἀποκτεῖναι;”
Ana vahe kevumo'za ke nona'a asmi'naze, Kagri kagu'afina havi avamu mani'ne! Iza Kagrira kaheku higenka nehane?
21 Ἀπεκρίθη ˚Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς, “Ἓν ἔργον ἐποίησα καὶ πάντες θαυμάζετε.
Hazageno Jisasi'a ke nona'a anage huno zamasmi'ne, Nagra magoke avame'za hu'noe, anazanku maka'mota antri hu'naze.
22 Διὰ τοῦτο Μωϋσῆς δέδωκεν ὑμῖν τὴν περιτομήν (οὐχ ὅτι ἐκ τοῦ Μωϋσέως ἐστὶν, ἀλλʼ ἐκ τῶν πατέρων), καὶ ἐν Σαββάτῳ περιτέμνετε ἄνθρωπον.
Ama ana agafare Mosese'a eit zupa mofavre zamufa taga hiho hu'ne. Na'ankure Mosesena agripintira ome'ne. Hagi tamagri tamagehe'impinti e'ne, higetma mani fruhu kna zupa (sabat) vahe zamufa taga nehaze.
23 Εἰ περιτομὴν λαμβάνει ἄνθρωπος ἐν Σαββάτῳ, ἵνα μὴ λυθῇ ὁ νόμος Μωϋσέως, ἐμοὶ χολᾶτε ὅτι ὅλον ἄνθρωπον ὑγιῆ ἐποίησα ἐν Σαββάτῳ;
Mago ne'mo avufa mani fruhu kna zupa taga hanigetma, Mosese kasege ruhanontagie nehaze. Hagi tamagrira tmarimpa nehe, na'ankure Nagrama vahe'ma mani fruhu knazupa avufa eri so'e hunte'noa zamo tmasia nevzio?
24 Μὴ κρίνετε κατʼ ὄψιν, ἀλλὰ τὴν δικαίαν κρίσιν κρίνετε.”
Amega zamufarera vahera refko hutma keaga (kotim) huozmanteho. Hagi fatgo avu'avate refko huta nanekea huzmanteho.
25 Ἔλεγον οὖν τινες ἐκ τῶν Ἱεροσολυμιτῶν, “Οὐχ οὗτός ἐστιν ὃν ζητοῦσιν ἀποκτεῖναι;
Anage hige'za mago'a Jerusalemi kumate vahe'mo'za amanage hu'naze, Ama'na Nera aheku'ma nehakraza nepi?
26 Καὶ ἴδε, παρρησίᾳ λαλεῖ, καὶ οὐδὲν αὐτῷ λέγουσιν. Μήποτε ἀληθῶς ἔγνωσαν οἱ ἄρχοντες ὅτι οὗτός ἐστιν ὁ ˚Χριστός;
Keho, Agra amate kevumokizmi zamufi naneke nehiana nahige'za kea nosaze? Kva vahe'mo'za Agrama Kraisi mani'negura, antahi'nafi?
27 Ἀλλὰ τοῦτον οἴδαμεν πόθεν ἐστίν. Ὁ δὲ ˚Χριστὸς ὅταν ἔρχηται, οὐδεὶς γινώσκει πόθεν ἐστίν.”
Ana hu'neanagi, tagra antahi'none igati ama nera e'neo, hianagi ina knarema Kraisi'ma esiana, mago ne'mo'a Agra igati e'neo ontahigahie.
28 Ἔκραξεν οὖν ἐν τῷ ἱερῷ διδάσκων ὁ ˚Ἰησοῦς, καὶ λέγων, “Κἀμὲ οἴδατε, καὶ οἴδατε πόθεν εἰμί· καὶ ἀπʼ ἐμαυτοῦ οὐκ ἐλήλυθα, ἀλλʼ ἔστιν ἀληθινὸς ὁ πέμψας με, ὃν ὑμεῖς οὐκ οἴδατε.
E'i anage nehazageno Jisasi'a ra mono kumapinti (tempol) kezatino rempi hunezmino anage hu'ne, Tamagra, Nagri ene, inantegati Nagra e'noe tarezana hago antahita, ke'naze. Hagi Nagra navesitera ome'noe, hianagi aza'o hunantege'na e'nomo, Agrake tamage nere, tamagra ana nera onke'naze.
29 Ἐγὼ οἶδα αὐτόν, ὅτι παρʼ αὐτοῦ εἰμι, κἀκεῖνός με ἀπέστειλεν.”
Nagra, Anumzamofona ke'na antahi'noe, na'ankure Nagra, Agritegati Agra hunantege'na e'noe.
30 Ἐζήτουν οὖν αὐτὸν πιάσαι, καὶ οὐδεὶς ἐπέβαλεν ἐπʼ αὐτὸν τὴν χεῖρα, ὅτι οὔπω ἐληλύθει ἡ ὥρα αὐτοῦ.
Anage hige'za Jisasi'na azerinaku hu'nazanagi, mago'mo'a aze'orine, na'ankure Agri kna zahufa ome'ne.
31 Ἐκ τοῦ ὄχλου δὲ πολλοὶ ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν, καὶ ἔλεγον, “Ὁ ˚Χριστὸς, ὅταν ἔλθῃ, μὴ πλείονα σημεῖα ποιήσει ὧν οὗτος ἐποίησεν;”
Hianagi ana vahe kevufinti hakaremo'za, Agrite zamentinti nehu'za anage hu'naze, Mesaia'ma esuno'a, Agra hakare'a avame'zama ama ne'moma nehia zana agatereno hugahifi ana osugahie?
32 Ἤκουσαν οἱ Φαρισαῖοι τοῦ ὄχλου γογγύζοντος περὶ αὐτοῦ ταῦτα, καὶ ἀπέστειλαν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι ὑπηρέτας, ἵνα πιάσωσιν αὐτόν.
Hagi atru hu'naza vahe'mo'za Jisasinku sumi ke hugantu hugma nehazage'za, Farisi vahe'mo'za nentahi'za, vugote'naza mono kva (Pristi) vahe'mo'zane Farisi vahe'mo'za, Jisasi azerihogu ra mono nonte kegava hu'naza vahe (tempol gats) huzmantage'za vu'naze.
33 Εἶπεν οὖν ὁ ˚Ἰησοῦς, “Ἔτι χρόνον μικρὸν μεθʼ ὑμῶν εἰμι, καὶ ὑπάγω πρὸς τὸν πέμψαντά με.
Anazanku Jisasi'a zamasmi'ne, Osi'a kna tamagrane manite'na, ete Agrama hunantege'na e'noa Netega Nagra vugahue.
34 Ζητήσετέ με, καὶ οὐχ εὑρήσετέ, με καὶ ὅπου εἰμὶ ἐγὼ ὑμεῖς, οὐ δύνασθε ἐλθεῖν.”
Tamagra, Nagrikura hakre gahazanagi, Nagria nagefore osugahaze. Hagi Nagrama umani'surega tamagra ovugahaze.
35 Εἶπον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι πρὸς ἑαυτούς, “Ποῦ οὗτος μέλλει πορεύεσθαι, ὅτι ἡμεῖς οὐχ εὑρήσομεν αὐτόν; Μὴ εἰς τὴν διασπορὰν τῶν Ἑλλήνων μέλλει πορεύεσθαι, καὶ διδάσκειν τοὺς Ἕλληνας;
Jiu kva vahe'mo'za zamagra zamagra ke hugantu hugma nehu'za anage hu'naze, Inantega Agra vnigeta Agrira onkeku hunkeno nehie? Agra tatreno Jiu vahe'mo'za Griki umani'naza vahe ene, Griki vahe rempi huzamiku Jisasi'a nehio?
36 Τίς ἐστιν ὁ λόγος οὗτος ὃν εἶπεν, ‘Ζητήσετέ με, καὶ οὐχ εὑρήσετέ, με καὶ ὅπου εἰμὶ ἐγὼ, ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν’;”
Inanknahu ke Agra huno, Tamagra, Nagrikura hakre'gahazanagi, Nagria nage fore osugahaze, hagi Nagrama mani'nesurega tamagra vuga osu'naze huno nehie?
37 Ἐν δὲ τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ τῇ μεγάλῃ τῆς ἑορτῆς εἱστήκει ὁ ˚Ἰησοῦς, καὶ ἔκραξεν λέγων, “Ἐάν τις διψᾷ, ἐρχέσθω πρός με καὶ πινέτω.
Ne'za nene'za musenkase nehazageno, vagare kna zupa ran knagino, Jisasi'a otino kezatino anage hu'ne, Tinku avesinimofona, atrenkeno Nagrite eno eme neno.
38 Ὁ πιστεύων εἰς ἐμέ, καθὼς εἶπεν ἡ Γραφή, ‘Ποταμοὶ ἐκ τῆς κοιλίας αὐτοῦ ῥεύσουσιν ὕδατος ζῶντος.’”
Anumzamofo avontafepima kre'nere, Aza'o, Nagrite amentinti nehanimo'a negahie. Agri agu'afinti manivava timo hageno evugahie. (Ais 58:11)
39 Τοῦτο δὲ εἶπεν περὶ τοῦ ˚Πνεύματος, οὗ ἔμελλον λαμβάνειν, οἱ πιστεύσαντες εἰς αὐτόν· οὔπω γὰρ ἦν ˚Πνεῦμα, ὅτι ˚Ἰησοῦς οὐδέπω ἐδοξάσθη.
Hianagi Agrama amanahu kema hu'neana Ruotge Avamuku hu'ne, Agrite zamentinti hanamo'za erisagu hu'ne, na'ankure Jisasi'a ra agi e'orineno, Ruotge Avamura eoraminegeno hu'ne.
40 Ἐκ τοῦ ὄχλου οὖν, ἀκούσαντες τῶν λόγων τούτων, ἔλεγον, “Οὗτός ἐστιν ἀληθῶς ὁ προφήτης”.
Hagi ana kema mago'a vahe'mo'za nentahi'za, amanage hu'naze, Ama'i tamage huno kasnampa ne' mani'ne hu'za hu'naze.
41 Ἄλλοι ἔλεγον, “Οὗτός ἐστιν ὁ ˚Χριστός.” Οἱ δὲ ἔλεγον, “Μὴ γὰρ ἐκ τῆς Γαλιλαίας ὁ ˚Χριστὸς ἔρχεται;
Ruga'amo'za anage hu'naze, Ama'i Kraisi'e nehazageno, ruga'amo'za hu'za, Galili kazigatira Kraisi'a omesnifigure?
42 Οὐχ ἡ Γραφὴ εἶπεν ὅτι ἐκ τοῦ σπέρματος Δαυὶδ, καὶ ἀπὸ Βηθλέεμ, τῆς κώμης ὅπου ἦν Δαυὶδ, ἔρχεται ὁ ˚Χριστός;”
Anumzamofo avontafe'mo huno, Deviti nagapinti Betlehemia Kraisi'a fore hugahie. Deviti mani'neno hu'nea kumateku osu'nazo? (Sam-Zga 89:3-4, Maik 5:2)
43 Σχίσμα οὖν ἐγένετο ἐν τῷ ὄχλῳ διʼ αὐτόν.
Ana vahe kevufinti Agriku hu'za antahi'zazamifi refko hu'naze,
44 Τινὲς δὲ ἤθελον ἐξ αὐτῶν πιάσαι αὐτόν, ἀλλʼ οὐδεὶς ἔβαλεν ἐπʼ αὐτὸν τὰς χεῖρας.
mago'amo'za Jisasina azerinaku hu'nazanagi, mago'mo'e huno aze'orine.
45 Ἦλθον οὖν οἱ ὑπηρέται πρὸς τοὺς ἀρχιερεῖς καὶ Φαρισαίους, καὶ εἶπον αὐτοῖς ἐκεῖνοι, “Διὰ τί οὐκ ἠγάγετε αὐτόν;”
Anante ra mono nonte kva vahe'mo'za azage'za, vugota pristi kva vahe'ene Farisi vahe'mo'za anage hu'naze, Nahigetma Jisasina avretma ome'naze?
46 Ἀπεκρίθησαν οἱ ὑπηρέται, “Οὐδέποτε ἐλάλησεν οὕτως ἄνθρωπος.”
Ana ra mono nonte kva vahe'mo'za kenona'a hu'za, Mago ne'mo'a kora higeta ontahi'nona naneke, ama ne'mo'a nehie.
47 Ἀπεκρίθησαν οὖν αὐτοῖς οἱ Φαρισαῖοι, “Μὴ καὶ ὑμεῖς πεπλάνησθε;
Farisi vahe'mo'za kenona zamirera amanage hu'za zamantahige'naze. Tamagri'enena anazanke huno havi kante tmareno nevifi?
48 Μή τις ἐκ τῶν ἀρχόντων ἐπίστευσεν εἰς αὐτὸν, ἢ ἐκ τῶν Φαρισαίων;
Hagi mago rankva vahe'motafi, Farisi vahe'mota, Jisasintera tamentintia nehumpi nosu'ne?
49 Ἀλλὰ ὁ ὄχλος οὗτος, ὁ μὴ γινώσκων τὸν νόμον, ἐπάρατοί εἰσιν.”
Hianagi ama vahe kevua, kasegema ontahi'nagu havizamofo agu'afi mani'naze.
50 Λέγει Νικόδημος πρὸς αὐτούς, ὁ ἐλθὼν πρὸς αὐτὸν πρότερον, εἷς ὢν ἐξ αὐτῶν,
Hagi Nikodimasi'ma kenagepi Jisasinte vu'nea kva ne'mo, amu'no zamifi mani'nereti amanage huno zamasmi'ne.
51 “Μὴ ὁ νόμος ἡμῶν κρίνει τὸν ἄνθρωπον, ἐὰν μὴ ἀκούσῃ πρῶτον παρʼ αὐτοῦ, καὶ γνῷ τί ποιεῖ;”
Tagri kase kemo'a mago nera refko huno kegaga hunonteanki, pusante agripinti na'a hu'nesie kea eriteno, tamagefi havige huteno keaga huntegahie. (Diu-Kas 17:6)
52 Ἀπεκρίθησαν καὶ εἶπαν αὐτῷ, “Μὴ καὶ σὺ ἐκ τῆς Γαλιλαίας εἶ; Ἐραύνησον καὶ ἴδε ὅτι ἐκ τῆς Γαλιλαίας προφήτης οὐκ ἐγείρεται.”
Zamagra kenona'a asmi'naze, Kagra anazanke hunka Galili kazigati e'nampi? Anumzamofo avon tafepi hamprinka ko, mago kasnampa (profet) nera Galilia fore osugahie, hu'za Nikodimasi asmi'naze.
Ana nanekema hute'za, mago mago'mo'a noma'arega vuno eno hu'ne.

< Κατα Ιωαννην 7 >