< Κατα Ματθαιον 19 >
1 και εγενετο οτε ετελεσεν ο ιησους τους λογους τουτους μετηρεν απο της γαλιλαιας και ηλθεν εις τα ορια της ιουδαιας περαν του ιορδανου
Amo sia: olelei dagoloba, Yesu da Ga: lili soge yolesili, Yodane hano degele, Yudia sogega doaga: i.
2 και ηκολουθησαν αυτω οχλοι πολλοι και εθεραπευσεν αυτους εκει
Dunu bagohame da Ema fa: no bobogei. Yesu da oloi dunu huluane uhinisisi dagoi.
3 και προσηλθον αυτω οι φαρισαιοι πειραζοντες αυτον και λεγοντες αυτω ει εξεστιν ανθρωπω απολυσαι την γυναικα αυτου κατα πασαν αιτιαν
Fa: lisi dunu da Ema misini, Ema dafama: ne amane adole ba: i, “Dunu da hanaiba: le, ea uda udigili fisiagamu da defeala: ?”
4 ο δε αποκριθεις ειπεν αυτοις ουκ ανεγνωτε οτι ο ποιησας απ αρχης αρσεν και θηλυ εποιησεν αυτους
Yesu E bu adole i, “Dilia da Gode Sia: Dedei Buga hame idibela: ? Osobo bagade Hahamosu Dunu da hemonega dunu amola uda hahamone,
5 και ειπεν ενεκεν τουτου καταλειψει ανθρωπος τον πατερα και την μητερα και προσκολληθησεται τη γυναικι αυτου και εσονται οι δυο εις σαρκα μιαν
elama amane sia: i, ‘Amaiba: le dunu da ea eda amola eme yolesili, ea udama madelagimu. Ela da da: i hu afadafa fawane hamomu,’
6 ωστε ουκετι εισιν δυο αλλα σαρξ μια ο ουν ο θεος συνεζευξεν ανθρωπος μη χωριζετω
Amaiba: le, ela da aduna hame be afadafa hamoi. Gode Ea madelagiba: le, osobo bagade dunu ilia afafamu da defea hame galebe.”
7 λεγουσιν αυτω τι ουν μωσης ενετειλατο δουναι βιβλιον αποστασιου και απολυσαι αυτην
Amalalu, ilia da Yesuma bu adole ba: i, “Amaiba: le, Mousese da abuliba: le hamoma: ne sia: i eno adobela: ? E da amane olelei ‘Fisiagasu meloa dedene udama iasea, fisiagamu da defea.’”
8 λεγει αυτοις οτι μωσης προς την σκληροκαρδιαν υμων επετρεψεν υμιν απολυσαι τας γυναικας υμων απ αρχης δε ου γεγονεν ουτως
Yesu E bu adole i, “Dilia dogo da ga: nasi hamoi dagoiba: le, Mousese da uda fisiagasu hou da defea sia: i. Be osobo bagade hahamosu eso amoga, amo hou da hame ba: su.
9 λεγω δε υμιν οτι ος αν απολυση την γυναικα αυτου ει μη επι πορνεια και γαμηση αλλην μοιχαται και ο απολελυμενην γαμησας μοιχαται
Dunu da ea uda fisiagasea, amola eno lasea, e da inia: uda adole lasu hamosa. Fisiagasu logo afadafa da ea uda hanaiba: le, eno dunuga wadela: lesiba: le, fisiagamu logo diala,”
10 λεγουσιν αυτω οι μαθηται αυτου ει ουτως εστιν η αιτια του ανθρωπου μετα της γυναικος ου συμφερει γαμησαι
Yesu Ea ado ba: su dunu da Ema amane sia: i, “Amaiba: le, uda lasu hou wadela: sa: besa: le, dunu da uda hamedafa lamu da defea.”
11 ο δε ειπεν αυτοις ου παντες χωρουσιν τον λογον τουτον αλλ οις δεδοται
Yesu E bu adole i, “Uda hame lasu hou amo, dunu huluane da hame hamomu. Hame mabu! Gode da dunu afae afae fawane amo hamomusa: gini gasa iaha.
12 εισιν γαρ ευνουχοι οιτινες εκ κοιλιας μητρος εγεννηθησαν ουτως και εισιν ευνουχοι οιτινες ευνουχισθησαν υπο των ανθρωπων και εισιν ευνουχοι οιτινες ευνουχισαν εαυτους δια την βασιλειαν των ουρανων ο δυναμενος χωρειν χωρειτω
Uda hame labe dunu mogili da agoane lalelegeiba: le, uda lamu da hamedei. Uda hame labe dunu mogili da dunu enoga hamoiba: le, uda lamu da hamedei. Dunu mogili da eno liligi mae dawa: le, Gode Ea Hinadafa Hou hawa: hamomu hanaiba: le, uda hame lasa. Nowa dunu da goe sia: hi hamomu defele ba: sea, e da amo hou lalegagumu da defea.”
13 τοτε προσηνεχθη αυτω παιδια ινα τας χειρας επιθη αυτοις και προσευξηται οι δε μαθηται επετιμησαν αυτοις
Dunu eno da mano fonobahadi Yesuma oule misi. Yesu da ilia dialuma da: iya ea lobo ligisima: ne amola ili fidimusa: , Godema sia: ne gadoma: ne, ilia da hanai galu. Be Yesu Ea ado ba: su dunu da hihini ilima gagabole sia: i.
14 ο δε ιησους ειπεν αφετε τα παιδια και μη κωλυετε αυτα ελθειν προς με των γαρ τοιουτων εστιν η βασιλεια των ουρανων
Be Yesu E amane sia: i, “Mano fonobahadi ilia Nama misunu logo mae damuma! Gode Ea Hinadafa hou da mano wewai ilia: !”
15 και επιθεις αυτοις τας χειρας επορευθη εκειθεν
Amalalu, E da Ea lobo amo mano fonobahadi ilia dialuma da: iya ligisili, yolesili asi.
16 και ιδου εις προσελθων ειπεν αυτω διδασκαλε αγαθε τι αγαθον ποιησω ινα εχω ζωην αιωνιον (aiōnios )
Eso afaega, dunu afae da Yesuma misini, amane sia: i, “Olelesu! Na da eso huluane Fifi Ahoanusu ba: ma: ne, adi ida: iwane hou hamoma: bela: ?” (aiōnios )
17 ο δε ειπεν αυτω τι με λεγεις αγαθον ουδεις αγαθος ει μη εις ο θεος ει δε θελεις εισελθειν εις την ζωην τηρησον τας εντολας
Yesu E bu adole i, “Di da abuli hou ida: iwane hamomusa: , Nama adole ba: bela: ? Afadafa fawane da ida: iwane gala, - amo da Gode Hi fawane. Di da eso huluane Fifi Ahoanusu ba: mu hanai galea, Gode Ea Sema hamoma: ne sia: i nabawane hamoma.”
18 λεγει αυτω ποιας ο δε ιησους ειπεν το ου φονευσεις ου μοιχευσεις ου κλεψεις ου ψευδομαρτυρησεις
E da Yesuma bu adole ba: i, “Adi Semala: ?” Yesu E amane sia: i, “Mae fane legema! Inia: uda mae adole lama! Liligi mae wamolama! Mae ogogoma!
19 τιμα τον πατερα σου και την μητερα και αγαπησεις τον πλησιον σου ως σεαυτον
Dia ada amola ame elama asigima! Dina: da: ima asigi hou defele eno dunuma asigima!”
20 λεγει αυτω ο νεανισκος παντα ταυτα εφυλαξαμην εκ νεοτητος μου τι ετι υστερω
Dunu ayeligi da Yesuma bu adole i, “Na da amo sema huluane nabawane hamoi dagoi. Na da eno adi hamoma: bela: ?”
21 εφη αυτω ο ιησους ει θελεις τελειος ειναι υπαγε πωλησον σου τα υπαρχοντα και δος πτωχοις και εξεις θησαυρον εν ουρανω και δευρο ακολουθει μοι
Yesu E amane sia: i, “Di da houdafa hamomusa: dawa: sea, dia liligi huluane bidi lale, amo muni lai huluane hame gagui dunuma ima. Amasea, di da liligi ida: iwane bagade gala, Hebene ganodini ligisi ba: mu. Amasea, misini, Nama fa: no bobogema.”
22 ακουσας δε ο νεανισκος τον λογον απηλθεν λυπουμενος ην γαρ εχων κτηματα πολλα
Be amo sia: nababeba: le, dunu ayeligi da sinidigili, da: i dioiwane asi. Bai e da liligi bagade gaguiba: le.
23 ο δε ιησους ειπεν τοις μαθηταις αυτου αμην λεγω υμιν οτι δυσκολως πλουσιος εισελευσεται εις την βασιλειαν των ουρανων
Yesu da Ea fa: no bobogesu dunuma amane sia: i, “Bagade gagui dunu da Gode Ea Hinadafa Hou amoga heda: su logo ga: nasi bagade ba: sa.
24 παλιν δε λεγω υμιν ευκοπωτερον εστιν καμηλον δια τρυπηματος ραφιδος διελθειν η πλουσιον εις την βασιλειαν του θεου εισελθειν
Ga: mele da nusi ea gelaboga golili masunu da gasa bagade. Be bagade gagui dunu ea Hebene heda: su logo da ga: mele ea nusi gelaboga golili masunu logo baligisa.”
25 ακουσαντες δε οι μαθηται αυτου εξεπλησσοντο σφοδρα λεγοντες τις αρα δυναται σωθηναι
Amo sia: nababeba: le, Yesu Ea ado ba: su dunu da fofogadigili amane sia: i, “Logo da gasa bagadeba: le, nowa da Gode Ea gaga: su ba: ma: bela: ?”
26 εμβλεψας δε ο ιησους ειπεν αυτοις παρα ανθρωποις τουτο αδυνατον εστιν παρα δε θεω παντα δυνατα εστιν
Yesu da ilima molole ba: legale, ilima amane sia: i, “Osobo bagade dunu da amo hou hamomu hamedei ba: sa. Be Gode da gasa bagade hou huludafa hamomusa: dawa:”
27 τοτε αποκριθεις ο πετρος ειπεν αυτω ιδου ημεις αφηκαμεν παντα και ηκολουθησαμεν σοι τι αρα εσται ημιν
Amalalu, Bida da amane sia: i, “Ninia da abolebela: ? Ninia da liligi huluane yolesili, Dima fa: no bobogeiba: le, ninia da adi lama: bela: ?”
28 ο δε ιησους ειπεν αυτοις αμην λεγω υμιν οτι υμεις οι ακολουθησαντες μοι εν τη παλιγγενεσια οταν καθιση ο υιος του ανθρωπου επι θρονου δοξης αυτου καθισεσθε και υμεις επι δωδεκα θρονους κρινοντες τας δωδεκα φυλας του ισραηλ
Yesu E bu adole i, “Na da dafawane sia: sa! Gode Ea Hinadafa hou gaheabolo esoga, Dunu Egefe da Ea Hina Fisuga fisia, dilia da Nama fa: no bobogebeba: le, eno fisu fagoyale gala Isala: ili fi fagoyale gala ilima fofada: musa: fimu galebe.
29 και πας ος αφηκεν οικιας η αδελφους η αδελφας η πατερα η μητερα η γυναικα η τεκνα η αγρους ενεκεν του ονοματος μου εκατονταπλασιονα ληψεται και ζωην αιωνιον κληρονομησει (aiōnios )
Sia: eno diala. Nowa dunu da Nama asigiba: le, ea diasu, ola, eya, aba, eda, eme, mano o soge fisi galea, e da amo liligi 100 agoane lamu, amola eso huluane mae bogole, Fifi Ahoanusu lamu. (aiōnios )
30 πολλοι δε εσονται πρωτοι εσχατοι και εσχατοι πρωτοι
Dunu bagohame waha fa: no agoane mabe da bisili doaga: mu. Dunu bagohame waha bisili mabe da fa: no doaga: mu.”